Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Nemzeti dal, ami el sem hangzott

2020. március 13. 13:18 // Forrás: mult-kor.hu
1848. március 15-én Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén – vagy mégsem? Kutakodtunk egy kicsit a korabeli leírásokban és nagyon valószínű, hogy eddig rosszul tudtuk, hogy mi is történt valójában a szabadságharc kirobbanásakor.

Induljunk el az ikonikus dátumtól: március 15. Abban a történészek közt is egyetértés van, hogy a legfontosabb forradalmi események valójában úgy és abban a sorrendben történtek, ahogy azt ma is tanítják. A forradalmi szerveződés elindult a Pilvax Kávéházban – habár Fillinger János tulajdonos miatt általában Fillinger kávézónak emlegették akkoriban ezt a helyet – a Landerer és Heckenast nyomdában kinyomják a 12 pontot, a tömeg pedig a Nemzeti Múzeum előtt gyülekezik, és később innen gyűrűzik tovább a forradalmi hullám.

Viszont ha minden az előre tervezett menetrend szerint zajlott volna, ma nem március közepén ünnepelnénk a szabadságharc kitörését, hanem március 19-én. József napján hagyományosan nagy vásárt rendeztek Rákos-mezőn, ebben a tömegben szerették volna először szétosztani a 12 pontot a márciusi ifjak.

A Bécsből érkező hírek azonban – miszerint a francia és olasz összecsapások után a császárság fővárosában is kitört a forradalom – gyorsabb lépésre késztette a magyarokat, így már március 14-én elkezdődött a szerveződés.

Petőfi a Nemzeti dalt március 13-án írta meg azzal a céllal, hogy a 19-ei vásáron fogja elszavalni. Erre viszont már négy nappal korábban sor került, de nem a vásáron és nem is a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem délelőtt a Pilvaxban (Fillingerben).

Pilvax Kávéház korabeli illusztrációjaPilvax Kávéház korabeli illusztrációja

A korabeli ábrázolásokon sokszor látszik Petőfi, ahogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjére kiállva szaval valamit, de ha jobban megvizsgáljuk a történelmi leírásokat és az akkori körülményeket, arra jutunk, hogy nagy valószínűséggel nem a Nemzeti dalt szavalta el, hanem egy buzdító beszédet tartott az összegyűlt tömegnek.

Körülbelül 8 ezren gyűltek össze az akkor még gondozatlan, homokbuckákkal és gazzal teli múzeumkertben, akik a történelemkönyvek szerint Petőfi költeményét meghallgatva, még nagyobb buzgósággal vetették bele magukat a forradalmi eseményekbe.

Viszont a valóságban aligha hallhatta mind a 8 ezer ember Petőfit, hangosító technika hiányában maximum azok érthették a költő szavait, akik közel álltak hozzá. Az sem segített, hogy esős, szeles idő volt 1848. március 15-én.

Sem a korabeli tudósítások, sem a márciusi ifjak, de még Petőfi naplója sem ír arról, hogy a költő a Nemzeti dalt szavalta volna a múzeumnál. (Arról hiteles feljegyzések vannak, hogy a Pilvaxban, valamint este a Nemzeti Színházban is elhangzott a költemény.)

Ez persze még nem perdöntő bizonyíték, az viszont már sokkal beszédesebb információ, amit Zichy Jenő visszaemlékezésből olvashatunk. A szakíró és politikus otthona a múzeummal szemben volt, az akkor 14 éves Zichy az ablakból figyelte az eseményeket. Bár tisztán nem hallotta Petőfit, visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy a költőtől elhangzott az „Ébredj magyar!” felszólítás is. Csakhogy a Nemzeti dalban nincs ilyen sor.

Akkor mégis, hogy kelt életre ez a legenda?

A tömegben megfigyelhető, hogy nagyon hamar szárnyra kelnek olyan valószínűsíthető információk, amelyek akár igazak is lehetnek, de mégsem felelnek meg a valóságnak. 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt is ez történhetett. Vélhetően a tömeg hátsó soraiban többen azt gondolták, hogy a költő éppen a Nemzeti dalt szavalja, hiszen hazafias sorokat, gondolatokat hallottak ki a zúgolódásból, ez pedig gyorsan terjedt az emberek körében.

 

Történelmi hitelesség ide vagy oda, Petőfi költeménye így is a 48-as forradalom és szabadságharc egyik jelképe lett, az pedig emberöltők után már nem oszt és nem szoroz, hogy hol és milyen formában hangzott el először a

Hajas Bálint
további cikkek
Megnyílt az Észrevétlen jelenvaló című kiállítás Művészetek Háza Veszprém Megnyílt az Észrevétlen jelenvaló című kiállítás A Művészetek Háza Veszprém Modern Képtár Vass László Gyűjteményének legújabb időszaki kiállítása október ötödikén nyílt meg, Észrevétlen jelenvaló címmel, mely Lossonczy Tamás és Lossonczy Ibolya alkotásait mutatja be. ma 20:43 Kiosztották a Virágos Veszprém díjakat Jung Edina Kiosztották a Virágos Veszprém díjakat A Virágzó Veszprém Egyesület péntek délután tartotta eredményhirdetését, a díjak több kategóriában kerültek kiosztásra. A rendezvényre az első hatvan helyezettet hívták meg, így ők is elismerésben részesültek. ma 12:51 Megjelent a Veszprémi Szemle 74. száma kultúra Megjelent a Veszprémi Szemle 74. száma A helytörténeti folyóirat legújabb kiadását pénteken mutatták be az Eötvös Károly Könyvtárban. ma 10:08 'Miért nő a fű, hogyha majd leszárad, miért szárad le, hogyha újra nő' Tasnádi Csaba 'Miért nő a fű, hogyha majd leszárad, miért szárad le, hogyha újra nő' Ez a Babits Mihály idézet is szerepel a Veszprémi Petőfi Színház ősbemutatójának, az IMAgináció plakátján, aki ismeri Babits Esti kérdés című versét, sejtheti, hogy a párhuzam nem könnyű történetre utal. A kérdés, mint hogy „mi értelme?”, a transzgenerációs problémák, szerettünk elvesztése mindünket érint. Topolcsányi Laura író Tasnádi Csaba rendező kérésére írta meg a monodrámát, melyet Nagyváradi Erzsébet, Jászai Mari-díjas színésznő játszik. A darab premierje október ötödikén lesz a Latinovits-Bujtor Játékszínben. ma 8:12

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.