2023. március 28.
//
Gedeon névnap

Nemzeti dal, ami el sem hangzott

1848. március 15-én Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt a múzeum lépcsőjén – vagy mégsem? Kutakodtunk egy kicsit a korabeli leírásokban és nagyon valószínű, hogy eddig rosszul tudtuk, hogy mi is történt valójában a szabadságharc kirobbanásakor.

Induljunk el az ikonikus dátumtól: március 15. Abban a történészek közt is egyetértés van, hogy a legfontosabb forradalmi események valójában úgy és abban a sorrendben történtek, ahogy azt ma is tanítják. A forradalmi szerveződés elindult a Pilvax Kávéházban – habár Fillinger János tulajdonos miatt általában Fillinger kávézónak emlegették akkoriban ezt a helyet – a Landerer és Heckenast nyomdában kinyomják a 12 pontot, a tömeg pedig a Nemzeti Múzeum előtt gyülekezik, és később innen gyűrűzik tovább a forradalmi hullám.

Viszont ha minden az előre tervezett menetrend szerint zajlott volna, ma nem március közepén ünnepelnénk a szabadságharc kitörését, hanem március 19-én. József napján hagyományosan nagy vásárt rendeztek Rákos-mezőn, ebben a tömegben szerették volna először szétosztani a 12 pontot a márciusi ifjak.

A Bécsből érkező hírek azonban – miszerint a francia és olasz összecsapások után a császárság fővárosában is kitört a forradalom – gyorsabb lépésre késztette a magyarokat, így már március 14-én elkezdődött a szerveződés.

Petőfi a Nemzeti dalt március 13-án írta meg azzal a céllal, hogy a 19-ei vásáron fogja elszavalni. Erre viszont már négy nappal korábban sor került, de nem a vásáron és nem is a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem délelőtt a Pilvaxban (Fillingerben).

Pilvax Kávéház korabeli illusztrációjaPilvax Kávéház korabeli illusztrációja

A korabeli ábrázolásokon sokszor látszik Petőfi, ahogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjére kiállva szaval valamit, de ha jobban megvizsgáljuk a történelmi leírásokat és az akkori körülményeket, arra jutunk, hogy nagy valószínűséggel nem a Nemzeti dalt szavalta el, hanem egy buzdító beszédet tartott az összegyűlt tömegnek.

Körülbelül 8 ezren gyűltek össze az akkor még gondozatlan, homokbuckákkal és gazzal teli múzeumkertben, akik a történelemkönyvek szerint Petőfi költeményét meghallgatva, még nagyobb buzgósággal vetették bele magukat a forradalmi eseményekbe.

Viszont a valóságban aligha hallhatta mind a 8 ezer ember Petőfit, hangosító technika hiányában maximum azok érthették a költő szavait, akik közel álltak hozzá. Az sem segített, hogy esős, szeles idő volt 1848. március 15-én.

Sem a korabeli tudósítások, sem a márciusi ifjak, de még Petőfi naplója sem ír arról, hogy a költő a Nemzeti dalt szavalta volna a múzeumnál. (Arról hiteles feljegyzések vannak, hogy a Pilvaxban, valamint este a Nemzeti Színházban is elhangzott a költemény.)

Ez persze még nem perdöntő bizonyíték, az viszont már sokkal beszédesebb információ, amit Zichy Jenő visszaemlékezésből olvashatunk. A szakíró és politikus otthona a múzeummal szemben volt, az akkor 14 éves Zichy az ablakból figyelte az eseményeket. Bár tisztán nem hallotta Petőfit, visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy a költőtől elhangzott az „Ébredj magyar!” felszólítás is. Csakhogy a Nemzeti dalban nincs ilyen sor.

Akkor mégis, hogy kelt életre ez a legenda?

A tömegben megfigyelhető, hogy nagyon hamar szárnyra kelnek olyan valószínűsíthető információk, amelyek akár igazak is lehetnek, de mégsem felelnek meg a valóságnak. 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt is ez történhetett. Vélhetően a tömeg hátsó soraiban többen azt gondolták, hogy a költő éppen a Nemzeti dalt szavalja, hiszen hazafias sorokat, gondolatokat hallottak ki a zúgolódásból, ez pedig gyorsan terjedt az emberek körében.

 

Történelmi hitelesség ide vagy oda, Petőfi költeménye így is a 48-as forradalom és szabadságharc egyik jelképe lett, az pedig emberöltők után már nem oszt és nem szoroz, hogy hol és milyen formában hangzott el először a

Hajas Bálint

További cikkek

Különleges együttműködésben jön a VI. Érzékenyítő Fesztivál
Különleges együttműködésben jön a VI. Érzékenyítő Fesztivál
A Veszprémi Petőfi Színház VI. Lélektől-Lélekig Színház Gyógyító Erejének Fesztiválja a 10. Színházi Olimpia együttműködésével várja látogatóit április 20-23. között. A Magyarországon megrendezendő olimpiához a Kabóca Bábszínház is erős programmal csatlakozik.
Április 30-ig várják a jelentkezőket a Hungarian Balett Grand Prix nemzetközi balettversenyre
Április 30-ig várják a jelentkezőket a Hungarian Balett Grand Prix nemzetközi balettversenyre
Meghosszabbított jelentkezési határidővel várják a fiatal versenyzőket az idei nyár legjelentősebb tánceseményére, a veszprémi Hungarian Ballet Grand Prix-re. A 7-18 éves balettnövendékek klasszikus és kortárs balett-versenyszámokban, pre-competitive, junior és youth kategóriában mérhetik össze a tudásukat. A verseny zsűrijének elnöke Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balettintézet igazgatója, a tagok pedig a hazai és nemzetközi táncélet elismert szakemberei. A szervezők a világ minden tájáról várják a versenyzőket, a legjobb teljesítményt nyújtó táncosok pedig a Junior Grand Prix és a Youth Grand Prix díjakat nyerhetik el.
Élő passiójátékot tartanak Veszprémben
Élő passiójátékot tartanak Veszprémben
A Veszprémi Főegyházmegye szervezésében a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával, 2023. április 2-án Virágvasárnap, első ízben, hagyományteremtő szándékkal élő passiójátékot mutatnak be Veszprémben, a Séd patak völgyében.
'Már akkor is többféle Petőfi volt, amikor élt'
'Már akkor is többféle Petőfi volt, amikor élt'
A Pannon Várszínház január végén mutatta be Háy János Én vagyok én című szerepjátékát, mely Petőfi Sándort, Haverját, és Szendrey Júliát hozza karnyújtásnyira a közönség elé. A Vándorfi László rendezésében színpadra állított darab már országhatáron túlra is ellátogatott, hiszen meghívást kapott a brüsszeli Liszt Intézetbe. A sikeres előadást most a veszprémi közönség ismét láthatja, hiszen március végén hatszor is játszák. A rendezővel, Vándorfi Lászlóval, a Szendreyt alakító Kárpáti Barbarával, valamint a Petőfit megformáló Szelle Dáviddal beszélgettünk.
Könyvet adott ki a Hét Domb Egyesület
Könyvet adott ki a Hét Domb Egyesület
Genius Loci Wesprimiensis címmel adott ki kötetet a Hét Domb Egyesület.