2022. január 25.
//
Pál névnap

Közelebb kerülni a kulturális örökségünkhöz

Hat város fiataljai tudhattak meg többet saját és a partner városok kulturális örökségéről a „tárd fel európai kulturális örökséged” című program keretében. A másfél éve kezdődött projekt pénteken nemzetközi konferenciával zárult.

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a projekt az Európa a polgárokért program keretében valósult meg, a célja pedig az volt, hogy a programban résztvevő fiatal generációk jobban megismerjék városuk kulturális örökségét, felfedezzék a közös értékeke, megtanulják megbecsülni és kiaknázni az abban rejlő erőforrást, illetve ezen keresztül európai identitásuk is erősödjön.

A kulturális örökség felfedezésére térképek is készültekA kulturális örökség felfedezésére térképek is készültek

A projekt vezető partnere Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata volt, amelyhez további öt ország, illetve város csatlakozott: a Foster Europe – Alapítvány az Erős Európai Régiókért, Eisenstadt (Ausztria); Tartu Város Önkormányzata (Észtország); Várostervezési és Fejlesztési Ügynökség, Saint-Omer (Franciaország); Népi Egyetem Lendva (Szlovénia), együttműködő partnerként pedig a passau-i Gizella Gimnázium és a város önkormányzata (Németország) is helyszínéül szolgált a projekt egyes elemeinek.

A 2018 szeptemberében indult projekt lehetőséget adott a résztvevő fiataloknak, hogy különböző tanulmányutakon feltérképezzék, milyen hatással voltak a nagyobb európai események az egyes városokra, illetve melyek azok a helyi értékek, amelyek tovább gazdagíthatják a közös európai kulturális örökséget.

Bobák Fanni középen, fehér felsőbenBobák Fanni középen, fehér felsőben

A másfél éves projekt zárásaként pénteken egy konferencián vettek részt a partnervárosokból érkező fiatalok, ahol Bobák Fanni, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ szenior nemzetközi szakértője ismertette részletesen a projekt eredményeit, többek között bemutatva az egyes városok által készített térképeket, melyeken a fiatalok személyes ajánlásai alapján ismerhetjük meg a várost és annak érdekes látnivalóit, szabadidős programjait – épp úgy, mintha egy barátunk vezetne körbe minket. Majd egy műhelymunka keretei között vitatták meg a fiatalok az ifjúsági önkormányzatok szerepét és az önkénteskedés jelentőségét.

Ehhez a személyes találkozókon folytatott beszélgetéseken túl egy felmérés nyújtott segítséget, melyben a partnerek többek között arra voltak kíváncsiak, hogyan vélekednek a fiatalok az Európai Unióról, hogyan változtatta meg a hozzáállásukat az ENriCH projekt saját városukról és a kulturális örökségről.

A beérkezett válaszok alapján az Európai Unió megítélése alapvetően pozitív; a fiatalok az uniós tagállamok integrációját, szorosabb együttműködését látják jó iránynak, bár a nemzeti önállóság erősítésével kapcsolatos vélemények is megjelentek. Az EU előtt álló kihívások közül a klímaváltozást, a migrációt és a munkanélküliség kezelését tartják a legfontosabbnak.

Ami a kulturális örökséget illeti, elmondható, a projekt hatására a fiatalok mindegyike úgy érzi, sokat tanult saját városáról is, elsősorban azt, hogy jóval több érték veszi őket körbe, mint gondolnák, és a történelmi emlékek is számos érdekességgel szolgáltak. Így a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd a kulturális örökségüknek, valamint hasonló programokban is szívesen vennének részt.

Bemutatkozik a veszprémi csapatBemutatkozik a veszprémi csapat

Alapvetően egyébként minden országra jellemző, hogy a fiatalok szeretnek saját városukban élni, ennek ellenére a válaszadók harmada tervezi az elköltözést, például tanulás miatt, de ez nem zárja ki, hogy visszatérnek eredeti lakóhelyükre. Éppen ezért a városoknak azt kell megtanulniuk, hogyan tudják visszavonzani az átmenetileg elköltöző fiatalokat, például jó állásajánlatokkal.

A projekt nem véletlenül fókuszált egyébként a fiatalokra, hiszen fontos lenne, hogy a döntéshozók az ő véleményüket is figyelembe vegyék a jövőt érintő kérdésekben. Ehhez viszont az is kell, hogy már középiskolában használható tudáshoz jussanak a fiatalok az EU-val kapcsolatban, beleszólási lehetőséget kapjanak a várost érintő ügyekbe, valamint a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos ügyekbe is bevonják őket.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Idén június 9. és 12. között rendezik meg a hazai filmes mustrát.
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.