2021. május 11.
//
Ferenc névnap

A digitális kutatásról tartottak előadást a Pannon Egyetemen

Az eseményt az intézmény Társadalomtudományi Intézete hirdette meg, hogy a hallgatókhoz közelebb hozza a már-már elkerülhetetlen online kutatás témakörét, és eligazítsa az érdeklődőket a digitális kutatás világában.

A téma körbejárására két szakembert hívtak meg, Czetz Balázs, székesfehérvári levéltárigazgatót, valamint Szűts István Gergely, veszprémi főlevéltárost. Előbbi főként az írásos források alkalmazásáról beszélt, bemutatva azokat az online oldalakat, amelyek szóba jöhetnek egy-egy kutatás során.

András Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet igazgatójaAndrás Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója

Természetesen nem csupán arról az anyaggyűjtésről beszélünk, amely adott esetben egy disszertáció megírásához szükséges, hanem saját családunk múltját is felfedezhetjük, hiszen onnantól kezdve, hogy oklevelek, hagyatéki ügyek fellelhetők, sőt, dátumokra és nevekre is rá lehet keresni, szinte dokumentálva van a múltunk. Az írásos és képes források mellett Czetz Balázs bemutatta a Hungaricana közgyűjteményi portált is, melyben végig követhetjük például Budapest változásait a 18. század végétől a 20. század közepéig.

Czetz BalázsCzetz Balázs

Szűts István Gergely főként a vizuális források rejtelmeibe avatta be a hallgatókat, így képeslapokat, fotókat, sőt, sportigazolványokat mutatott bizonyos adatbázisokból. Szűts kutatási területe egyébként a Herendi Porcelánmanufaktúra története, amelyből doktori disszertációját is írta. Mint mondta, nemzetközi adatbázisokat vizsgálva tudott még közelebb kerülni az témához.

Amikor megkérdeztük, hogy a dokumentálások során mi a helyzet a személyiségjogokkal, a következőket mondta: „bizonyos törvények szabályozzák a születéssel, a házassággal és a halálozással kapcsolatos dokumentumkiadást, hiszen a személyiségjogok védelme miatt megjelenik az anonimizálás. Ezt vizsgálva főként a második világháborút követő évek jelenthetnek problémát, hiszen itt még lehetnek érintettek.”.

Kérdésünkre elmondta, ma jórészt az idősebb korosztály vág bele családja történetének felkutatásába, és egyre jobban értenek a számítógépekhez, így nem a hagyományos módszer alapján kutatnak, ahogy régen, amikor az ember vonatra szállt, és napokat ült a levéltárban.

Szűts különösen fontosnak tartja az online kutatás oktatását, hiszen a fiataloknak tudniuk kell, hogyan lehet elmélyülni a digitális kutatásban, és, milyen forrásokhoz nyúlhatnak. Elmesélte azt is, ő maga nem kutatja kimondottan családfáját, noha egykor elkezdte nyomozni az egyik – szekszárdi – ágának gyökereit, így megtudta, hogy szegről-végről rokona Babits Mihálynak.

Szabó Eszter
Domján Attila

További cikkek

Kortárs drámáról Székely Csabával
Kortárs drámáról Székely Csabával
Székely Csaba íróval szervezett beszélgetést a Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpontja, Mi értelme van a kortárs drámának? címmel. Az eseményt természetesen online rendezték, érdeklődésből pedig nem volt hiány…
Most először indult képzés távoktatási tagozaton a Pannon Egyetemen
Most először indult képzés távoktatási tagozaton a Pannon Egyetemen
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar most februárban induló szemeszterében már távoktatási formában is elkezdhettek képzést a hallgatók.
Dosztojevszkijről tartott konferenciát a Pannon Egyetem
Dosztojevszkijről tartott konferenciát a Pannon Egyetem
Kétnapos konferenciát rendezett a Pannon Egyetem összehasonlító irodalomtudományi kutatócsoportja, Dosztojevszkij kelet- és közép-európai olvasatai címmel. Az eseményt január 28-29¬-én tartották, természetesen online.
’Nyelvtanulással a boldogulásért’ projektben a Pannon Egyetem
’Nyelvtanulással a boldogulásért’ projektben a Pannon Egyetem
Dr. Vígh-Szabó Melinda, egyetemi adjunktust, a projekt szakmai vezetőjét kérdeztük a projektről, valamint a projektben résztvevő kezdő pedagógusokat, Micsik Ritát és Novák Fruzsinát.
Beindult az online oktatás a Pannon Egyetemen
Beindult az online oktatás a Pannon Egyetemen
A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánját, prof. dr. Navracsics Juditot kérdeztük arról, hogyan sikerül ebben a rendkívüli helyzetben elérni a hallgatókat, és segíteni őket abban, hogy tanulmányaik – rendhagyó módon ugyan, de – a szokásos mederben folyhassanak tovább.