2021. október 17.
//
Hedvig névnap

Az évtized, amikor a Disney felzabálta a filmipart

2019. december 21. 13:05
Nem is olyan régen a képregényfilm még egy meglehetősen szűk réteget érdeklő zsáner volt, aztán a Disney felvásárolta a Marvelt, és letarolta a mozikat.

Persze ez sem volt teljesen előzmény nélküli: a kétezres években a Warner felfoghatatlan mennyiségű pénzt keresett a Harry Potter szériával. A vak is láthatta, hogy sokkal nagyobb üzleti lehetőség van abban, ha egyedi mozifilmek helyett sorozatokat gyártanak a vászonra is, így a nézők ugyanis nemcsak egyszer vesznek jegyet, hanem minden évben tervezhető bevételt hagynak a kasszánál, ráadásul a tévésorozatok eszközeivel (mint a cliffhanger) fokozni is lehet az érdeklődést, és egyre nagyobb közönséget lehet megszólítani.

A képregények pedig tökéletes alapanyagot jelentenek ehhez: nem kell ugyanazt a három színészt  harminc filmen át fárasztani, lehet vetésforgóban pihentetni a karaktereket, a szálak hol összefutnak, hol szétszélednek. Ráadásul a műfaj megengedi, hogy egészen extrém irányokba is elvigyék egy-egy szereplő történetét, mert a képregény-olvasók már hozzászoktak a kísérletezéshez és a karakter-rebootokhoz (itt van például a Szovjetunióban játszódó Superman: Red Son).

A Marvel sikerén felbuzdulva aztán a Disney újra bevásárolt, ezúttal a Lucasfilm – vagyis a Star Wars széria – került a kosarába. Úgy gondolták, hogy a képregényfilmekkel már kipróbált recepttel a Csillagok Háborújából is lehet majd főzni. Anyagilag be is jött a számításuk, a közönség azonban koránt sem volt olyan hálás, mint a Marvel-fanok. Ennek részben az az oka, hogy a Star Wars esetében a hosszas várakozás is az élmény része: az eddigi trilógiák filmjei 2-3 évente jelentek meg, hogy aztán 10-15 év szünet következzen utánuk. A Disney bevásárlása óta azonban minden évre jutott új mozi, és elveszett a sorozat különlegessége, esemény-jellege. 

Másrészt pedig míg a Zsivány Egyes vagy a Mandalorian esetében kiválóan működtek az új karakterek, új konfliktusok, új zsánerek, addig az Epizódokban nem mertek új történetet elmesélni, az eredeti trilógia archetípusait, fordulatait, egysorosait használták fel újra, fanservice-be fojtva a jobb sorsra érdemes szériát.

A Disney gyávasága pedig a gyerekeknek szánt tartalmakban mutatkozott meg a leginkább: a cég, ami évtizedeken át varázslatosabbnál varázslatosabb történetekkel ajándékozta meg generációk sokaságát, elkezdett mikróban melegített töltött káposztát árusítani, és kockáról kockára újraforgatni az egykor sikeres rajzfilmjeit “élő” szereplőkkel. 

És miközben a sorozatok a mozikba költöztek, azok az alkotások, amiket igazán filmnek nevezhetnénk, a kis képernyőre szorultak. Scorsese háromórás gigantikus gengszter-eposza, az Irishman egyik stúdiónak sem kellett, ha nincs a Netflix, akkor soha nem láthattuk volna Robert de Niro és Al Pacino jutalomjátékát. 

Nem lehet megmondani, mit hoz a következő évtized: vajon konszolidálódik a filmes piac és létrejön az Egyensúly az Erőben, vagy haladunk tovább az elmúlt tíz évben megkezdett úton, és eztán tényleg érdemesebb lesz a mozira szánt pénzünket Netflix-előfizetésre költeni.

Söge

További cikkek

Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
A DEMO Egyesület a VEB 2023 EKF támogatásával design tematikájú gyerekfoglalkozásokat tartott a Dubniczay-palotában helyi kulturális kötődésű témákban. Az egyes szekciókra, mint például a textiltervezés vagy a formatervezés öten jelentkezhettek, de a csapat nyitott volt a túljelentkezésre is, amennyiben a figyelem megosztását nem akadályozta. A DEMO elnökével, Berta Barnával és feleségével Berta-Szénási Pannával – négygyermekes családfőkkel - beszélgettünk a program lezárásának apropójából…
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
A település adott helyet a zenészek megsegítésére indult Őszi Hacacáré nevű országos programsorozatnak szombaton.
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Andrási Gábor művészettörténész beszélgetett Vörösváry Ákos műgyűjtővel, az Első Magyar Látványtár megalapítójával csütörtök délután a Kunsztban.
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd kritikai lap idei ötödik száma.
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.