2020. január 27. // Angelika névnap

A szabadságot nem kaptuk, megküzdöttünk érte

30 éve szabadon címmel nyílt kiállítás pénteken, a Városházán a rendszerváltás három évtizedes évfordulója alkalmából. A tárlat célja egyszerre emlékezni és edukálni.

A kiállítást Porga Gyula polgármester nyitotta meg, akin ünnepi beszédében úgy fogalmazott: nehéz a rendszerváltás éveiről objektíven beszélnie, hiszen ő még az a korosztály, akinek van személyes érintettsége 1988-89-90 éveit illetően. „20-21-22 éves fiatalember voltam akkor, a felnőtté válásom együtt történt a magyar demokrácia felnőtté válásával. És hogy mennyire nagy változások is történtek abban a pár évben, azt talán a legjobban a másfél éves sorkatonaságom írja le. Amikor megkaptam a behívót 88-ban, még elvtársként kellett szólítanunk egymást, aztán fél év múlva már bajtársak voltunk, mire leszereltem, pedig urakká váltunk” – idézte fel emlékeit.

A rendszerváltás idején az egész országnak különös miliője volt, soha előtte nem érintette meg annyira az embereket a változás szele, mint akkor, ás mindenki egy picit hozzá akart járulni a saját területén. Leglátványosabb emlékként persze a budapesti demokráció maradt meg a történelemkönyvekben, de itt vidéken is hihetetlen felszabadultság fogta el az embereket: mindenki érezte, hogy valami teljesen új veszi kezdetét – tette hozzá a polgármester. Az igazi változás ugyanakkor még 1990-re is elhúzódott, hiszen ekkor tartották az első szabad választásokat, majd az első helyhatósági választásokat, ezért 2020-ban Veszprém is szeretne számos programmal megemlékezni az évfordulóról.

Az érintettség éppen ellentétes pólusát képviseli Balogh Gábor történész, a Terror Háza munkatársa, aki már beleszületett a szabadságba. Szakmájából kiindulva mégis rendkívül érdekli a múlt, és bízik benne, hogy a tablókiállítással méltó emléket tudnak állítani 1989-nek, egyben edukálni is tudják a fiatalokat.

Balogh GáborBalogh Gábor

A kiállítás kapcsán arról beszélt, bár 1989-et a csodák évének is szokták nevezni, mert addig elképzelhetetlen események történtek, ráadásul szinte minden hétre jutott belőlük egy, a rendszerváltozásnak azért voltak kisebb előjelei.

Bár a II. világháború után az egységes kommunista Kelet-Európa eszméjét hirdető Szovjetunió szinte mindent tiltott, Moszkva szándékai ellenére időről időre fellázadtak az emberek, hiszen a szabadság érzete nem múlt el nyomtalanul belőlük. A mi szempontunkból természetesen 1956 a legmeghatározóbb, ami itthon összeforrt a rendszerváltás gondolatával, de nem feledkezhetünk meg az 1953-as kelet-berlini ellenállásról, az 1968-as prágai forradalomról vagy az 1981-es szolidaritástüntetésről.

Ezek azok, amelyek igazából beverték a szögeket a kommunizmus koporsójába. Hiszen például az 1970-es évek még igazi sikersztori volt a Szovjetunió szemszögéből: miközben Nyugat-Európát és Amerikát folyamatos csapások érték az olajválság vagy éppen Nixon botránya miatt, és a nemzetközi terrorizmus is elkezdett terjedni, a Szovjetunió új olajterületeket szerzett. A 80-as évek azért már kevésbé volt pozitív számukra, gondoljunk csak az afganisztáni háború felvállalására vagy az egymást követő idős moszkvai vezetők gyors kihullása, amely már Amerika szemében is nevetségessé teszi őket, s mikor a terrort felfüggesztette a vezetés, a hatalom kártyavárként omlott össze.

A kommunista rendszer ugyanakkor mégsem magától dőlt össze és nem is egy külső erő nyomására, hanem a szabadságra vágyók döntötték le. Azok az emberek, akik közel fél évszázados elnyomás után is hittek benne és kiálltak a függetlenségükért – hangsúlyozta Balogh. Leomlott a berlini fal, Csehszlovákiában bársonyos tüntetések zajlottak, létrejött a balti élőlánc.

A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.A kiállítás utáni emlékesten Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence zenész adott elő a rendszerváltozáshoz köthető verseket és dalokat.

Ma Magyarországon mindez több mint 3 millió embernek csak történelem, akiknek fogalmuk sincs, valójában mekkora jelentőséggel bír, hogy szabadon választhatnak egyetemet, lakóhelyet, hogy senki nem figyel, amikor az 1984-et olvassák. A kiállítás célja éppen ezért is az oktatás a két magyar totalitárius rendszer és a küzdelmes évek bemutatásával, annak a bátor tettnek a felidézésével, amikor a magyarok szembeszálltak az ellenállással és megdöntötték a rendszert annak ellenére is, hogy még itt voltak a szovjet tankok és egyáltalán nem lehettek biztosak győzelmükben.

Aki szeretné megtekinteni a kiállítást a Városháza aulájában, december 20-ig teheti meg. Azt követően a tárlat a Hybridart szervezésében útra kel. A kiállítás ugyanis egy nemzetközi roadshow része: összesen 24 magyar és 13 külföldi helyszínen mutatják be: korábban volt már Brüsszelben és Temesváron is, a következő állomások pedig Győr és Zamárdi lesznek.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Indulnak a Snétberger Zenei Tehetség Központ meghallgatásai
Indulnak a Snétberger Zenei Tehetség Központ meghallgatásai
Hamarosan országszerte megkezdődnek a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ meghallgatásai. A 2011 óta működő intézmény elsődleges célja a hátrányos helyzetű fiatalok felkutatása.
Kincsek és elfeledett történetek a könyvtárból
Kincsek és elfeledett történetek a könyvtárból
Könyvtárba általában azért jár az ember, hogy az olvasás és az új könyvek iránti vágyát költséghatékony módon kielégíthesse. Ezek a helyek azonban ennél többet is tudnak: gyermekkori fantáziánkat kiélve, akár történelmi felfedezők is lehetünk itt.
Immáron minősített közművelés zajlik a lakótelepen
Immáron minősített közművelés zajlik a lakótelepen
Az egyik legrangosabb állami elismerést, a Minősített Közművelődési Intézmény Címet kapta meg az Agóra Veszprém Kulturális Központ Veszprém megyében elsőként. A címet Fekete Péter államtitkár és dr. Fülöp Péter helyettes államtitkár adta át Neveda Amália igazgatónak a Magyar Kultúra Napján Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Bepillantás az NKA első 25 évébe
Bepillantás az NKA első 25 évébe
Szakmai előadások és kiállításmegnyitó szerepelt az első veszprémi közgyűjteményi nap programján a Veszprém Megyei Levéltárban.
Az ellenzék szerint a polgármester nem kíváncsi a lakosok véleményére V-Busz ügyben
Az ellenzék szerint a polgármester nem kíváncsi a lakosok véleményére V-Busz ügyben
Az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatójára Porga Gyula közleményben reagált. A polgármester szerint a V-Busz sikere nagyon fontos érdeke a városnak, és felajánlotta a Kossuth-termet lakossági tanácskozásra.
2020. január 27. // Angelika névnap