Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C
2024. március 28. Gedeon
Veszprém
16°C

A férfiaknak vissza kell térni a családba

2019. február 4. 16:26
A férfiak eltűntek a családokból és a társadalomból, otthon sincsenek igazán jelen - mondja Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója, akivel veszprémi előadása kapcsán beszélgettünk a nem létező szerepekről és a közösen végzett munka öröméről.

“Könyvek százai, bestseller írók sokasága akarja elhitetni velünk, hogy a férfiértékek elavultak, hasznavehetetlenné váltak, a nők minden területen értékesebbek, hatékonyabbak, a férfiasság véghanyatlásban van, és el fog tűnni. Kinek lenne jó, ha ez bekövetkezne? A férfiaknak? Nem! A nőknek? Nem! Akkor fogjunk össze! Az erőt, a tartást, a kisugárzást, az építő harcot és a teremtő lángot ne váltsa fel a puhaság és a tunyaság”- írja oldalán Bedő Imre, a Férfiak Klubja nevű független társadalmi szervezet vezetője, akit telefonos interjú során értünk el közelgő veszprémi előadása alkalmából.

- Mi a feladata a házasságnak a férfiak szempontjából?

- A férfiak eltűntek a családokból és a társadalomból. Javarészt csak a munkahelyen vesznek részt, ennek eredménye, hogy otthon sincsenek igazán jelen. Alig van férfi minta. Ennek kapcsán fel kell tenni a kérdést, hogy miért élünk?

Egy darabig lehet és kell dolgozni azért, hogy legyen nagyobb autóm és egyek nagyobb steaket, de a végső miért, a „miért kelünk fel reggel lényege” abban van, hogy a magánéletben tudunk-e boldogulni.

A családban tudunk-e boldogulni, és az értékeinket át tudjuk-e adni a következő generációnak? Ezt csak egy nővel közösen tudjuk megcsinálni. Mindenképp a férfi-nő szövetség az, amin keresztül egy férfi értelmessé teheti az életét.

Bedő Imre korábban közgazdász banki szakember volt, majd iparvállalati csúcsvezető. Később saját vállalkozásait menedzselte. A fotó Bedő Imre 2017-es veszprémi előadásán készült.

Mi férfiak még szülni sem tudunk, így kiváltképp arra vagyunk teremtve, hogy eszközei legyünk a jövő építésének. Ma már mégsem lehet az, hogy elhisszük, ezt kizárólag a munkahelyen tudjuk megteremteni. A jövő eszközének építése a családban történik meg. A munkahely finanszírozza az életünket.

- A honlapján arról ír, hogy nincsenek női és férfi szerepek. Mit ért ez alatt? Mi az oka?

- Régen nem tudományosan osztották fel a szerepeket. Ma látható, hogy ha tudományosan kezdjük felosztani szerepeket, mindig vita van. Kinek mi a dolga? Régen mindig egy feladatkupac volt a család életében, amiket el kellett végezni. Az alapvetés az volt, hogy a nehéz munkát mindig a férfi végzi, mindenki utána következik a munkában.

Jóval később, nagyjából 150 évvel ezelőtt a városiasodás értelmieskedése találta ki a szerepesdit, ami azért degradáló a férfiaknak, mert amint megjelenik, hogy kin milyen szerep van, kiderül, hogy a városban a férfiak szerepe mint olyan megszűnik, nincs. Nem kell mamutot vadászni, nem kell megvédeni senkit, nem kell fát vágni. Ez nagyon demotiváló.

Ha a nagyapámat megkérdezték volna, hogy milyen szerepben fogta be a lovát azt mondta volna: ne haragudj, én csak befogom.

A nagyanyám pedig milyen szerepben gyúrta a tésztát, csak nézett volna.

Nem olyan ördögtől való dolog az, hogy elpakoljuk a koszos poharakat. Egészen addig nincs baj, amíg el nem kezdjük, hogy ez női vagy férfi munka?

Bedő Imre - forrás: Facebook

Ha a munka utáni maradék időnkben lévő feladatokon a férfi és a nő körülnézne, és osztozkodnának rajta, egy sereg örömük telne benne. Egymás megbecsülésének egy biztos alapot jelentene, hogy látják egymást dolgozni.

A szereposztozkodás kizárólag tudományoskodás és a feladatelkerülésre jó. A szemétlevitel például női vagy férfi feladat? Ha női, akkor nagyon derogál egy férfinak levinni, hisz ki akar női munkát végezni? Fogom, leviszem, és kidobom, ennyi.

Szerintem hagyjuk meg a szociológusoknak, hogy a szerepeken gondolkodjanak. Mi végezzük el a munkát, és örüljünk, hogy élünk.

- Mitől működhet jól egy férfi-nő szövetség, egy család?

- Az egyik dolog az, hogy a férfinak vissza kell térnie a családba úgy, hogy az összes családi döntésben képes legyen elmondani a véleményét. A nőnek is óriási biztonságot ad például az, ha a férfi elmondja: én egy olyan iskolába szeretném járatni a gyereket, ahol ez és ez a fontos, és nem húzza ki magát belőle mondván, hogy mindegy, mert te intézed az ügyeket és úgysem vagyok ott.

A stratégiai döntések otthoni megbeszélése során minél többször odatesszük magunkat, meggyőzzük a nőt, hogy mi akarunk, mi ott vagyunk.

Ma inkább az a jellemző, hogy a férfiak elmennek a munkahelyre, este fáradtan hazaérnek, és nem vesznek részt semmiben, mondván, hogy az nem az ő dolguk. A nőket ez elbizonytalanítja, hisz nem is tudja megismerni a férfit. Egyáltalán mit akar a gyereknevelésben, a kettejük viszonyában és a saját életében? Nem sodródhatunk.

A vélemény kinyilvánítása tisztítja a világot és megbecsülést, biztonságot ad a nőnek.

Böjte Csaba idézetét sokszor kibontom az előadásaimban, aki azt mondja: azok a családok maradnak együtt, akik együtt tudnak dolgozni. A közös családi munka az, ami igazán egymás szeme láttára történik, ezáltal biztos pontokat tudnak adni egymásnak.

A városi pár ha otthon sem tud együttműködni semmilyen területen, nem csoda, hogy néhány éven belül szétesik. Ha együttműködünk, nem csak hogy együtt maradunk és egymás önbecsülését is visszaszerezzük, hanem jó példává is válhatunk a gyerekeinknek.

Fotó: Pixabay

- Manapság jellemző, hogy a fiatalok egyre nehezebben vállalják fel a női-férfi szövetséget, a házasságot. Mi ennek az oka?

- A mai szülő generációnak szembe kell néznie azzal, hogy ha a púp a hátán a család, akkor a gyerek ezt látni fogja, és menekülni fog attól, hogy neki valaha is családja legyen. Magyarázhatunk, amit akarunk, de amit okozunk a gyereknek, egy tudat alatti program.

A gyerekeket másik részről megfertőzi a tudományoskodás, a szerepeskedés, amit korábban említettem. A gyerekek sokszor nem érzik magukat kompetensnek ahhoz, hogy később családot alapítsanak.

Senki se tudott eleget soha, de ma ennek olyan világa van, hogy a gyerekek azt a propagandát kapják, hogy mindent meg lehet tanulni, minden a tanulás és a tudás. A család nem az, ezt a mintákból kellene összeszedni.

Menet közben lehet kérdezni a szülőktől, olvasgatni és a pedagógusokkal beszélgetni, amiből összeáll az egész.

A harmadik probléma az, hogy az egész pedagógiai rendszer kizárólag a munkavállalásra és a karrierépítésre készít fel, a családról csak néha esik szó. Ezért van az, hogy a karrierben úgy-ahogy eligazodnak, de a magánéleti dolgaikhoz, a párkapcsolatokhoz majdnem semmilyen támpontjuk nincs. Ez hihetetlen nagy probléma. Ha emberként dolgunk van a családban, akkor az, hogy a gyerekeket felkészítsük a magánéleti boldogulásra.

A negyedik probléma pedig a technológia. A sok kütyü valójában nem áldás, mert időtöltésre használják, és úgy telnek el az órák, mintha egy kábítószeres delíriumban lennének. Úgy olvad bele az életükbe, mintha nem is lennének ott. Ezt mi is ismerjük, de a gyerekeknek ez sokkal durvább, hisz már szóban is alig kommunikálnak, inkább csak chaten.

Ez számtalan problémát szül, ami a személyes kapcsolódást megnehezíti, hiszen egy nővel megismerkedni és gyereket nemzeni is csak személyesen lehet. Mi több, felnevelni egy gyereket sem lehet chaten keresztül. Az erkölcsi nevelést kizárólag offline lehet megoldani. A való életben való helytállás ezért mindenképp fontos.

Bedő Imre a Házasság Hete programsorozat keretében tart előadást Párkapcsolatból Szövetség címmel február 12-én 18 órakor a Pannon Egyetem Aulájában.

Ge. Á.
további cikkek
’Vegyétek már észre, hogy itt vagyok, és ez megtörtént velem!’ ’Vegyétek már észre, hogy itt vagyok, és ez megtörtént velem!’ A perinatális veszteséget, azaz egy csecsemő, vagy magzat elvesztését feldolgozó színházi darab érkezik Veszprémbe április 6-án. A lélek legmélyebb szintjeire is ható előadásnak nem csak az a célja, hogy segítsen az érintett pároknak a tragédia feldolgozásában, a környezetüknek is szolgál tabudöntögető útmutatóval. Cikkünkben a rendező, a színészek és pszichológusok és szakemberek is beszélnek a témáról. 2024. március 21. 8:42 Sorsszerű rendőri életút interjú Sorsszerű rendőri életút Ficsor Karolina Diána rendőr alezredes hosszú és izgalmas karriert tudhat maga mögött. Az egykori lovas sportolóból Orosházán lett rendőr, később Szegeden, majd bűnügyi osztályvezető Budapesten, és most nemrégiben nevezték ki Veszprém új kapitányságvezetőjének. Volt már Miss Police díjazott, elkötelezett állatvédő, és amellett, hogy egy valóban régivágású, kemény rendőr, aki még valóban hisz a hivatásában és a becsületben, ízig-vérig nő maradt.   2024. február 28. 12:18 Házasság hete a Hit Gyülekezetében Házasság hete a Hit Gyülekezetében 2024. február 19. 11:52 A házasság nem egy pont, hanem folyamatos lépkedés Házasság hete A házasság nem egy pont, hanem folyamatos lépkedés „És boldogan éltek, míg meg nem haltak...” – hangzik el a mese végén, pedig a valóságban ritkán így zajlanak a házasságok. Néha vannak nehéz pillanatok benne, de ha jól csináljuk, ezek nem töréspontok lesznek, hanem lehetőségek a fejlődésre. Erre világít rá az idei Házasság hete rendezvénysorozat is február 11–18. között. 2024. február 8. 17:03

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.