Negyvenkét fok Szécsényben, hónapokig tartó csapadékhiány, kiszáradó földek és jelentős mezőgazdasági károk. A 2026-os nyár több szempontból is rendkívüli volt Magyarországon, a meteorológiai mérések pedig azt mutatják, hogy a hőség és a szárazság olyan méreteket öltött, amilyenekre korábban alig volt példa. A HungaroMet október 8-án közzétett elemzése szerint az idei volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár Magyarországon a rendszeres mérések 1901-es kezdete óta.
A klímaváltozás hatásait már idén is erősen éreztük
Országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott június és augusztus között. Ez a megszokott nyári csapadékmennyiség alig 36 százaléka. Június 30-án pedig Szécsényben 42 fokot mértek, amivel megdőlt az országos abszolút melegrekord. A szárazság azonban nem egyszerűen néhány esőmentes hét következménye volt. A vízhiány már 2025 második felében elkezdődött, a következő télen és tavasszal pedig nem érkezett elegendő csapadék ahhoz, hogy a talaj megfelelően feltöltődhessen. Mire beköszöntött a nyár, az ország jelentős részén már komoly vízhiány alakult ki. A HungaroMet szerint augusztus végére Magyarország területének felén súlyos mezőgazdasági aszály volt.
Nem csak az a baj, hogy kevés az eső
Az aszály kapcsán általában arra gondolunk, hogy hosszú ideig nem esik az eső. Csakhogy a magas hőmérséklet önmagában is súlyosbíthatja a helyzetet. Minél melegebb van, annál több víz párologhat el a talajból és a növényekből, feltéve, hogy van elegendő nedvesség. Ez azt jelenti, hogy a föld akkor is gyorsabban kiszáradhat, ha egy adott időszakban ugyanannyi csapadék hullik, mint évtizedekkel korábban.
Az élővilágot is veszélyezteti a felmelegedés
A jelenséget a klímakutatók külön is vizsgálják, hiszen a vízhiány mértékét nemcsak az határozza meg, mennyi eső érkezik, hanem az is, hogy abból mennyi marad meg a talajban. A World Weather Attribution nemzetközi kutatócsoportjának júliusi vizsgálata szerint az emberi tevékenység okozta felmelegedés jelentősen súlyosbította az idei európai aszályt. A Magyarországot is magában foglaló kelet-európai térségben a 2026 első felében tapasztalthoz hasonló talajnedvesség-hiány kialakulása nagyjából tizenegyszer valószínűbbé vált egy 1,4 fokkal hűvösebb éghajlathoz képest. Fontos, hogy ez a szám egy nagyobb régióra vonatkozik, nem kizárólag Magyarországra.
A mezőgazdaságban már most érezhetők a következmények
A tartós szárazság a magyar mezőgazdaságot is érzékenyen érintette. Az Agrárközgazdasági Intézet augusztusi adatai szerint az őszi búza országos termésátlaga 22,7 százalékkal maradt el az előző évitől. Míg tavaly hektáronként átlagosan mintegy 5,5 tonna termést takarítottak be, idén ez 4,3 tonnára csökkent. Az aszály nemcsak Magyarországon okozott gondot. Az Európai Bizottság kutatóközpontjának szeptemberi jelentése szerint Európa több térségében a szokatlanul nagy hőség miatt a növények a megszokottnál gyorsabban fejlődtek, majd idő előtt kiszáradtak.
Van ahol már nem éri meg betakarítani
Egyes területeken olyan súlyos károk keletkeztek, hogy a betakarítás már gazdaságilag sem érte meg. Magyarországon különösen az Alföld lehet érzékeny a következő évtizedek változásaira. A tartósan száraz időjárás miatt egyes térségekben egyre nehezebbé válhat a kukorica és más, sok vizet igénylő növények termesztése. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy néhány évtized múlva megszűnik a mezőgazdaság az Alföldön. Azt viszont igen, hogy a gazdálkodóknak több helyen át kell gondolniuk, milyen növényeket termesztenek, hogyan művelik a földeket, és miként tudják megőrizni a talaj nedvességét.
A Balaton vízháztartásával is egyre több a probléma
A Balaton környékén élők számára a klímaváltozás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi történik a tóval a következő évtizedekben. A Balaton vízszintje természetes módon is változik. Csapadékos időszakokban emelkedik, száraz, forró nyarakon pedig csökkenhet. Az utóbbi évek adatai azonban arra utalnak, hogy a tartós vízhiány egyre komolyabb problémát jelenthet.
A Balatonnál is súlyos az aszály
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2025-ös értékelése szerint tavaly a Balaton természetes vízkészlet-változása mínusz 220 milliméter volt. Ez elsőre nem sokat mond, de a lényege viszonylag egyszerű. A szakemberek összeadják a tóra hulló esőt és a befolyó vizekből érkező utánpótlást, majd ebből levonják a párolgással elveszített vízmennyiséget. 2025-ben az eredmény jelentősen negatív lett, vagyis természetes úton jóval több víz távozott a tóból, mint amennyi érkezett. A mínusz 220 milliméter a tó teljes felületére vetítve 22 centiméteres vízrétegnek megfelelő veszteséget jelent. Ez azonban nem ugyanaz, mint a ténylegesen mért éves vízszintcsökkenés. Az eredmény 1921 óta a második legrosszabb volt. A vízügyi szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben tíz alkalommal fordult elő negatív éves természetes vízmérleg. A Balaton ráadásul viszonylag sekély tó, ezért különösen érzékeny a hőmérséklet és a vízutánpótlás változásaira. Ha hosszabbá válnak a forró, száraz időszakok, több víz párologhat el, miközben a tóba érkező patakok és vízfolyások utánpótlása is csökkenhet.
Kiszáradhat a Balaton 2050-re?
Időről időre felmerül ez a kérdés, különösen az aszályos nyarak idején. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján azonban nincs megbízható előrejelzés arra, hogy a Balaton 2050-re teljesen kiszáradna. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi tájékoztatásában is hangsúlyozta, hogy a tó eltűnésétől nem kell tartani, ugyanakkor a klímaváltozás miatt gyakoribbá válhatnak a tartósan alacsony vízállások és a jelentősebb ingadozások.
A probléma nemcsak a strandolókat érinti. A víz hőmérsékletének emelkedése a tó élővilágára is hatással lehet. Változhat az algák összetétele, a halak életfeltétele és a teljes vízi tápláléklánc működése. A Pannon Egyetem és a tihanyi kutatóintézet szakemberei korábban közös vizsgálatban mutatták ki, hogy már viszonylag mérsékelt hőmérséklet-emelkedés is jelentős változásokat idézhet elő a sekély tavak algaközösségeiben. Fontos ugyanakkor, hogy az alacsony vízállás nem jelenti automatikusan a vízminőség romlását. Az algák elszaporodását például a vízben található tápanyagok mennyisége is jelentősen befolyásolja. A Balaton jövője tehát nem egyszerűen azon múlik, mennyire lesz alacsony a vízszintje, hanem azon is, hogyan változik a vízminősége és az élővilága.
Közben a Csendes-óceánon is rendkívüli folyamat zajlik
Az idei év egyik fontos nemzetközi éghajlati fejleménye az El Niño erősödése. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA október 8-i előrejelzése szerint több mint 83 százalék az esélye annak, hogy az El Niño 2027 első három hónapjában is erős vagy nagyon erős állapotban lesz. Az El Niño egy természetes időjárási és éghajlati jelenség. Ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítő környéki részén a tengervíz a megszokottnál melegebbé válik, ami a légköri áramlásokra is hatással van. Ennek következtében a világ egyes területein nagyobb lehet az aszály, másutt pedig a heves esőzések valószínűsége. A jelenség a Föld átlaghőmérsékletét is átmenetileg megemelheti. Magyarország esetében azonban fontos az óvatosság. Az El Niño hatása térségünk időjárására jóval bizonytalanabb, mint például a Csendes-óceánhoz közelebb fekvő országokban. Vagyis nem lehet azt állítani, hogy az idei magyarországi aszályt az El Niño okozta, ahogyan abból sem következik, hogy a következő nyár biztosan még szárazabb lesz.
Nemcsak az emberek, hanem az élővilág is megszenvedheti a változásokat
A hőség és a vízhiány mellett a természet állapota is egyre nagyobb figyelmet érdemel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös értékelése szerint az uniós természetvédelmi szabályok alapján vizsgált élőhelyek 81 százaléka kedvezőtlen állapotban van. Ez természetesen nem kizárólag a klímaváltozás következménye. Az élőhelyek pusztulása, a környezetszennyezés és a természeti erőforrások túlzott használata szintén jelentős szerepet játszik benne. A felmelegedés azonban tovább ronthatja a helyzetet.
Az élővilág is megszenvedheti a változásokat
A kiszáradó tavak és mocsarak eltűnő élőhelyeket jelentenek. A tartós hőség az erdők állapotát is befolyásolhatja, a csökkenő talajnedvesség pedig számos növény- és állatfaj számára okozhat problémát. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC szerint háromfokos globális felmelegedés mellett a vizsgált fajok mintegy 12 százalékánál jelentkezhet nagyon magas kihalási kockázat a középbecslések alapján. Egyes számítások ennél nagyobb aránnyal is számolnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a fajok biztosan kipusztulnak, és nem is kifejezetten 2050-re vonatkozó előrejelzésről van szó. Az eredmény arra figyelmeztet, hogy a további felmelegedéssel az élővilág veszteségeinek kockázata is növekszik. Ennek pedig az emberek szempontjából is van jelentősége. A beporzó rovarok visszaszorulása, a talajok állapotának romlása vagy a vizes élőhelyek eltűnése az élelmiszer-termelést és a vízgazdálkodást is nehezítheti.
Milyen lehet Magyarország 2050-ben?
Pontosan természetesen senki sem tudja megmondani, hogy 2050 nyarán milyen idő lesz Veszprémben, vagy milyen vízállást mérnek majd a Balatonon. A klímamodellek nem egy-egy nap időjárását próbálják megjósolni évtizedekre előre, hanem azt vizsgálják, hogyan változhatnak a hőmérsékleti és csapadékviszonyok hosszabb időszakok alatt. A HungaroMet korábbi regionális modellszámításai szerint Magyarországon a 2021 és 2050 közötti időszak nyári átlaghőmérséklete 1,3–2,2 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 közötti átlagnál. Ez nem azt jelenti, hogy a mai hőmérséklethez képest további kétfokos emelkedés következik be 2050-ig. A számítás egy korábbi, harmincéves időszak átlagához hasonlítja a várható változást.
Az előrejelzések alapján a következő évtizedekben Magyarországon továbbra is számítani kell rendkívül forró nyarakra, gyakoribb hőhullámokra és tartósan száraz időszakokra. A mezőgazdaságban emiatt egyre fontosabb lehet a víz megőrzése és a szárazságot jobban tűrő növények termesztése. A városokban pedig a fák, a parkok és az árnyékos területek kaphatnak nagyobb szerepet, hiszen a beépített környezet a hőséget is fokozhatja. A Balaton térségében a vízkészlet megőrzése mellett a tó élővilágának és vízminőségének védelme is egyre nagyobb figyelmet igényelhet. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a klímaváltozás nem jelenti a hűvös vagy csapadékos időszakok végét. A jövőben is lesznek esős nyarak, sőt, a szélsőséges felhőszakadások és árvizek is komoly problémát jelenthetnek. A hosszabb távú melegedés mellett tehát nem egyszerűen egy szárazabb, hanem több szempontból nehezebben kiszámítható időjáráshoz kell alkalmazkodnunk.
Van még lehetőség mérsékelni a károkat
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2024-es átfogó vizsgálata 36 jelentős éghajlati kockázatot azonosított Európában. Ezek között szerepelnek a hőség, a vízhiány, az árvizek és a mezőgazdasági termelést fenyegető változások is. A szakemberek szerint több kockázat már most komoly problémát jelent, megfelelő intézkedésekkel azonban a következmények egy része mérsékelhető. Ilyen lehet például a csapadékvíz jobb hasznosítása, a vizes élőhelyek helyreállítása, a talaj vízmegtartó képességének javítása vagy a települések zöldfelületeinek növelése. Ezek mellett a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is meghatározó, hiszen hosszabb távon ettől is függ, mennyire emelkedik tovább a Föld hőmérséklete.
2050 még több, mint húsz évre van, a változások egy része azonban már most is mérhető. Az idei nyár rekordjai, a mezőgazdasági károk és a Balaton vízháztartásának korábbi eredményei is azt mutatják, hogy a felmelegedéshez való alkalmazkodás nem csupán a következő generációk feladata lesz.
