A Mathias Corvinus Collegium (MCC) veszprémi központjában tartott, „Mesterséges intelligencia és fenntartható fejlődés” című előadáson a hallgatóság egy izgalmas szellemi párbajnak lehetett tanúja. Dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a technológiai optimizmus és a gyakorlati megvalósíthatóság hangját képviselte, Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem korábbi rektora, kutatócsoport-vezető egyetemi tanár pedig a természettudományos realitások kijózanító tükrét tartotta a közönség elé.
Palkovics László bevezetőjében olyan jövőt, sőt jelent vázolt fel, ahol a mesterséges intelligencia a mindennapjaink szerves részévé vált. A technológia munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban azonnal eloszlatott egy gyakori tévhitet. Kiemelte, véletlenül sem az a veszély fenyeget minket, hogy a gépek elveszik a munkánkat. A valódi kihívást az a kolléga jelenti majd, aki megtanulja használni ezeket a rendszereket, ő fogja ugyanis kiszorítani azokat, akik lemaradnak. A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan a gépesítés és az automatizáció most is inkább kiterjeszti az emberi képességeket.
A kormánybiztos kézzelfogható hazai példákon keresztül mutatta be az AI térnyerését. Az egészségügyben már ma is algoritmusok elemzik a mentőautókban készült EKG-felvételeket és a stroke-gyanús esetek kameraképeit, még mielőtt a beteg a kórházba érne. Az oktatás területén a technológia képes tehermentesíteni a pedagógusokat a dolgozatok automatikus javításával vagy a diákok otthoni tanulását segítő avatárok formájában. Palkovics szerint a tiltás helyett az együttműködés a helyes út. A diákokat arra kell tanítani, hogyan alkossanak közösen a nyelvi modellekkel, miközben a strukturált gondolkodást továbbra is a hagyományos tantárgyak biztosítják.
Magyarország ezen a téren kifejezetten jól teljesít, egy friss Microsoft-felmérés alapján a hazai AI-felhasználás globálisan a tizenkilencedik helyre ugrott. A fejlesztések gőzerővel zajlanak az agráriumban is, ahol a drónok és autonóm robotok centiméteres pontossággal képesek a növényvédelemre vagy éppen a gyümölcsök betakarítására. A közlekedésben pedig az önvezető autók zalaegerszegi tesztelése is folyamatos és itt is előrelépés várható. A kormánybiztos rámutatott, a jövő geopolitikai hatalmi egyensúlyát a továbbiakban az adatközpontok és a számítási kapacitások fogják meghatározni az egykori olaj- és atomalapú versengés helyett.
A termodinamika könyörtelen szabályai
Dr. Gelencsér András professzor előadása éles kontrasztot alkotott a technológiai utópiával. Ő a fizika, a kémia és a geológia megmásíthatatlan törvényszerűségeire emlékeztette a hallgatóságot. Kifejtette, a klímaváltozás és a „zöld átállás” körüli politikai és média narratíva egy alternatív valóságban létezik, amely köszönőviszonyban sincs a természeti korlátokkal. Hiába a több évtizedes globális klímaegyezmények sora, a világ energiafelhasználásának több mint nyolcvan százalékát még mindig a fosszilis energiahordozók adják, az összfogyasztás ráadásul folyamatosan növekszik.
A professzor kitért a megújuló energiaforrások mítoszára is. A napelemek és szélturbinák energiasűrűsége rendkívül alacsony a kőolajhoz képest, cserébe brutális mennyiségű nyersanyagot – acélt, rezet, alumíniumot – és hatalmas területeket igényelnek. Kiemelte, hogy a nehézipar négy alappillére, az acél-, a cement-, a műanyag- és a műtrágyagyártás, továbbá a globális tengeri szállítmányozás jelenleg technológiailag képtelen működni fosszilis tüzelőanyagok nélkül. Az akkumulátoros energiatárolás fizikai korlátai szintén áthidalhatatlanok, hiszen egyetlen kilogramm kőolajban nagyjából ötvenszer annyi energia rejlik, mint a legmodernebb lítiumion-akkumulátorokban.
Gelencsér András rávilágított a mesterséges intelligencia árnyoldalára is. A digitalizáció hihetetlenül energia- és anyagigényes. Az előrejelzések szerint az évtized végére a globális adatközpontok energiafogyasztása elérheti Japán teljes igényét. Ezek a központok emellett gigantikus mennyiségű édesvizet használnak a hűtéshez, a kiépítésükhöz szükséges réz és ezüst bányászata pedig már most a geológiai kimerülés jeleit mutatja. A rézércek minősége a hetvenes évek óta a felére esett vissza. A professzor szerint a végtelen gazdasági növekedés hajszolása egy véges bolygón illúzió, a természet törvényeit egyszerűen nem lehet politikai határozatokkal felülírni.
Az MCC veszprémi rendezvényén a hallgatóság egyszerre kapott betekintést az emberi elme által megalkotott digitális jövőbe, valamint a Föld fizikai korlátai által kijelölt szűk mezsgyébe. Ahogy az előadásokon is elhangzott: kihívás adott – megtalálni az egyensúlyt a technológiai fejlődés és a nyersanyagok diktálta kíméletlen valóság között.
