Ezer évvel ezelőtt Szent István király úgy döntött, hogy országát a római katolikus egyházhoz, és azon keresztül a nyugati világhoz kapcsolja, így nem meglepő módon Magyarországon a legnagyobb számban a katolicizmushoz köthető zarándokhelyeket találunk. Ezek közül a legjelentősebb a Nógrád megyei Mátraverebély–Szentkút, ahol a legenda szerint a 12. században Szűz Mária megjelent egy pásztorfiúnak. A jelenést követően a közeli forrásnál csodálatos módon gyógyultak meg azok, akik annak vizéből ittak – így csakhamar kialakult itt egy búcsújáróhely, ami már a 13. századtól kezdve népszerűnek számított. A török megszállást követően a ferencesek gondjaira bízták a kegyhely üzemeltetését és gondozását, akik évente több tízezer zarándokot fogadnak a helyszínen.
Mátraverebély-Szentkúti kegyszobor (Fotó: Thaler Tamas / Wikimedia)
Ha már megemlékeztünk Szent Istvánról, ne feledkezzünk meg legfőbb ellenlábasáról, Koppány vezérről sem! Az általa pártolt görög katolikus kereszténység végül nem vált domináns irányzattá, azonban azóta is jelen van. Hozzájuk kötődik az egyik legismertebb magyar zarándokhely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Máriapócs, ahol 1696-ban könnyezni kezdett egy Mária-ikon. A csoda hallatán I. Lipót Bécsbe vitette a kegytárgyat – a pócsiaknak be kellett érniük egy másolattal. Csodák csodájára azonban az is könnyezett, két alkalommal is: 1715-ben majd 1905-ben. Noha a zarándokhely a görög katolikusok legfontosabb nemzeti kegyhelye, a nyugati vallás hívei is tisztelik: maga II. János Pál pápa is felkereste 1991-ben.
Az egyik legjelentősebb hazai zsidó zarándokhely Bodrogkeresztúr: Steiner Saje haszid “csodarabbi” sírja, ahová minden évben ezerszámra érkeznek látogatók a világ minden tájáról. A rabbi az 1880-as évektől 1925-ben bekövetkezett haláláig Bodrogkeresztúron élt egyszerű, szerény körülmények között. Hívei szerint áldásai gyógyító erővel bírtak, tanácsai utat mutattak, ő maga pedig közeli kapcsolatban állt Istennel, és egyfajta közvetítő szerepet töltött be közte és evilági hívei között – tekintélye olyan nagy volt, hogy nemcsak a zsidó közösség tagjai, hanem keresztények is rendszeresen fordultak hozzá tanácsért.
Krisna-völgy Somogyvámoson (Fotó: ferengra / Wikimedia)
A Krisna-tudatú hívők Somogyvámos mellett alakították ki egyik legjelentősebb közép-európai központjukat. A 260 hektáros biofarmon a közösség önfenntartó gazdálkodást folytat, mindennapjait a vaisnava hagyomány szerint éli. A Krisna-völgy tehát egy élő, lélegző közösség, jelentősége azonban túlmutat ezen. Egyfelől zarándokhely, vagyis a tágabb értelemben vett régió minden szegletéből érkeznek ide a Krisna-tudatú hívek találkozni egymással és közösen részt venni a szertartásokon. Másrészt pedig bemutatóhely is: fogadják a más vallású, laikus érdeklődőket, akik bepillantást nyerhetnek nemcsak a szertartásokba, hanem az életmódba, az indiai kultúrába is, megkóstolhatják a vegetáriánus ételeket – a helyszínen étterem is működik – és megismerkedhetnek az ájurvédikus gyógynövényekkel.
A buddhizmusnak számos irányzata létezik és aktív Magyarországon, amelyek különböző helyszínekhez kötődnek. Kiemelkedő azonban a zalaszántói Béke-sztúpa, ami Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A sztúpa nem templom, hanem egyfajta meditációs színtér: a vallásgyakorlók az építmény körül sétálva mantrákat ismételgetnek. A zalaszántói sztúpát a Dalai Láma támogatásával építették a Mahájána-tradíció szellemében, és 1993-ban a tibeti vallási vezető személyesen szentelte fel magyarországi látogatása során. A helyszínt évente több tízezren keresik fel, és a buddhista zarándokok mellett sok világi látogató is érkezik ide, ahol megszerezhetik első személyes benyomásaikat a vallással kapcsolatban. A helyszínen a Drikung Kagyü vonal szerzetesei szertartásokat vezetnek, a meditációs központban tanításokat és elvonulásokat szerveznek, és egy ajándékbolt is működik a hegytetőn, ahol szuveníreket és a vallásgyakorláshoz szükséges eszközöket, könyveket egyaránt beszerezhetünk.
A zalaszántói sztupa (Fotó: Civertan / Wikimedia)
A muszlim közösségek nem rendelkeznek olyan, hagyományos értelemben vett belföldi zarándokhellyel, mint amiket fentebb felsoroltunk. Ugyanakkor az oszmán hódoltság révén számos történelmi emlékhely létezik az országban, és ezek között találunk vallási kötődésűeket is. A legjelentősebb Gül Baba türbéje, vagyis síremléke Budán. Gül Baba egy 16. századi dervis – egyfajta misztikus szerzetes – volt, aki már életében nagy tiszteletnek örvendett. 1541-ben bekövetkezett halála után türbét emeltek sírja fölé, ami fennmaradt az elmúlt fél évezred minden történelmi vihara ellenére is. Ma elsősorban történelmi-kulturális emlékhely, de a Törökországból érkező látogatók gyakran imádkoznak a türbében és helyeznek el a sírnál virágot – különösen rózsát, Gül Baba nevének jelentése ugyanis: a rózsa atyja.
