Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 1. Marianna
Veszprém
12°C
2024. november 1. Marianna
Veszprém
12°C

Korábban kezdődött a magyarországi autózás, mint azt eddig hittük

2022. december 26. 23:03
Kalmár Zoltán, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának politológusa, oktatója, puszta érdeklődésből kezdett a magyarországi autózásról olvasni, hiszen régóta foglalkoztatta a téma. A kutatás elsőre nem szerepelt a tervei között, ám amint beleásta magát a szakirodalomba észrevette, hogy bőven van mit kutatni a magyar autózás múltjáról, hiszen akadnak téves adatok ennek vonatkozásában. Például, hogy nem akkor kezdődött, mint azt máig hittünk.

Mielőtt elmélyülünk az autózás rejtelmeiben – adódik a kérdés –, miért kezd el valaki politológusként az autózás témájával foglalkozni? Mely aspektusa érdekelte először?

Az autózás és a fenntarthatóság kapcsolatával indult. Az autóipart nem csupán technológiai és gazdasági, hanem politikai tényezők is alakítják. Ahol az autóipar a nemzetgazdaság kulcsfontosságú része, ott a politika nem tekinthet el attól, hogy az autóipart, és annak érdekeit szem előtt tartsa. Az Európai Unió számos országában kiemelt szerepet játszik, köztük hazánkban is, ahol az export több, mint 20%-a, a GDP kb. 13-14%-a az autóiparból származik és kb. 175 ezer munkahely kapcsolódik az iparághoz.

Német gyártmányú (DKW) autó egy benzinkútnál 1943-ban  Fotó: Fortepan / Lissák TivadarNémet gyártmányú (DKW) autó egy benzinkútnál 1943-ban Fotó: Fortepan / Lissák Tivadar

Világos, hogy az autóiparnak mekkora súlya van, mi a helyzet a fenntarthatósággal?

Nap mint nap hallunk arról, hogy a dekarbonizációs gondolat zászlóvivőjének számító Európai Unió rendkívül gyors ütemű zöld átmenetet szorgalmaz az autóiparban. Az európai politikusok által sürgetett mobilitási fordulatnak az autók számának drasztikus csökkentésével, az autógyártás jelentős visszafogásával kellene járnia. Ennek azonban súlyos gazdasági következményei lennének, hiszen az autóipar az Európai Unió gazdaságának húzóágazatai közé tartozik: az autóiparból származik az európai GDP 7%-a, és a gyártási ágazattól az Európai Unió országaiban közvetlenül vagy közvetve 14,6 millió munkahely függ.

Tehát szélsőségesen fogalmazva nem éri meg fenntarthatónak lenni?

Ez egy ördögi kör. Az autóipari óriásvállalatok a fenntartható mennyiségnél sokkal több autót állítanak elő. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jövő az autózásról fog szólni. Ha az emberi tényezőt is figyelembe vesszük – márpedig ettől természetesen nem tekinthetünk el –, akkor egyértelműen tévhit, hogy az autómegosztás alternatívát jelentene a saját autóhoz képest. Ahogy az is tévhit, hogy az emberek az autó helyett környezetkímélőbb közlekedési módot – gyaloglást, kerékpározást, közösségi közlekedést – fognak választani a napi közlekedéshez, és hogy az önvezető autók csökkenteni fogják a forgalmat. Éppen ellenkezően, növelni fogják.

Taxisok és taxik a dombóvári vasútállomás előtt 1931-ben  Fotó: Fortepan / Erky-Nagy TiborTaxisok és taxik a dombóvári vasútállomás előtt 1931-ben Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Ősszel a Pannon Egyetemen, a Kutatók Éjszakája programban „Így autóztak a magyarok az első világháború előtt” címmel tartott előadást. Ott elhangzott, hogy a magyar autózás valójában nem 1896-ban indult, ahogy ezt eddig tudták. Milyen jellegű kutatómunka során tűnt fel, hogy a dátum korábbra tehető?

Számos magyar kutató foglalkozott és foglalkozik a magyarországi autózás történetének beható tanulmányozásával, ismeretek sokaságával gazdagítják a hazai autótörténetet. Kutatásaik azonban leginkább mikrotörténetiek, kifejezetten egy-egy, jól lehatárolható részterületre – az autóiparra, az autókereskedelemre, az autósportra, az autós intézményekre – fókuszálnak.

Ezek a kutatások nem csupán az autózás történetével foglalkoznak, hanem érdeklődésük homlokterébe gyakran beletartozik minden, ami motoros jármű: az autózással együtt kutatják a motorkerékpárok, az autóbuszok, a tehergépkocsik fejlődését, vagyis a közlekedés minden további válfaját.

Ezeket azonban – bármennyire is közeli területek – le kell választanunk az autózásról. Az aprólékos elemzések mellett napvilágot láttak egy-egy rövidebb időszakról írott munkák is. A magyarországi autózás makrotörténetét a maga összetettségében bemutató, szintézisigényű munka azonban még hiányzik. Ennek az igen nagy űrnek a kitöltéséhez jómagam még csak szerényen járultam hozzá, a hazai autózás első, eseménydús évtizedét sikerült egy tanulmányban összegeznem. Kutatás közben számos olyan korabeli, főként a sajtó gazdag tárházából származó forrásra bukkantam, amelyek eddigi tudásunkat tovább árnyalják a magyarországi autózás vonatkozásában.

A nemzetközi és nemzeti csillagtúra résztvevői Budapesten a városligeti Vajdahunyad váránál 1931-ben  Fotó: Fortepan / Vojnich PálA nemzetközi és nemzeti csillagtúra résztvevői Budapesten a városligeti Vajdahunyad váránál 1931-ben Fotó: Fortepan / Vojnich Pál

Ezen munka során vette észre, hogy tévesek az eddigi ismereteink?

Igen. Az utóbbi években a közlekedéstörténészek az 1896-os évet jelölték meg a magyar autózás kezdőéveként. Az eddig ismert szöveges források alapján ez egyértelműen tévedés.

Az autó magyarországi megjelenésére utaló legelső forrásunk egy autós hirdetés, amelyet egy vállalkozó szellemű budapesti műszerész és látszerész, Hatschek Béla jelentetett meg a Pesti Hírlap 1892. november 15-i, majd november 19-i számában.

Az első hirdetés évek óta ismert, Négyesi Pál hívta fel rá a figyelmet. Az egymás után kétszer is feladott szűkszavú hirdetés szövegéből egyértelmű, hogy Budapesten Hatschek Bélánál már 1892 végétől megvásárolható vagy megrendelhető volt autómobil.

Ez pontosan mire enged következtetni?

Amennyiben azonnal átvehető és elvihető volt a megvásárolt jármű, akkor 1892 végétől számíthatjuk az új közlekedési eszköz magyarországi jelenlétét.

Az autó korabeli budapesti megjelenésére utal egy közlemény is, amit a Fővárosi Lapok 1893. február 23-i számában találtam. Ez arról szól, hogy Hatschek Béla benzin-motoros társaskocsi vállalkozást szeretne indítani a fővárosban, és a társaskocsit szeretné bemutatni.

Egy későbbi sajtóközlés – amelyre szintén Négyesi Pál figyelt fel évekkel ezelőtt –, a Fővárosi Lapok 1896. november 6-i számában arról tudósít, hogy Budapest utcáin már „tavaly”, azaz 1895-ben már autóztak. A korabeli nyilvános sajtóforrásokon kívül számos más jellegű dokumentummal, illetve későbbi sajtóforrásokkal is rendelkezünk annak bizonyítására, hogy 1895-ben az autózásnak nemcsak olyan „kellékeivel” találkozhattak Budapesten és környékén mint autó és autótulajdonos, hanem már megjelent a „soffőr” is. A magyarországi közúti autósforgalom kezdetei ide nyúlnak vissza.

Szabó Eszter
Domján Attila
további cikkek
A nemzet emlékezete és memóriája kiállítás formájában köszön vissza A nemzet emlékezete és memóriája kiállítás formájában köszön vissza Kedd délután nyílt meg A Pannon Egyetem 75 és az Egyetemi Levéltár 25 éve – szemelvények az Egyetemi Levéltár dokumentumaiból című kiállítás, melyet Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora, valamint Káli Csaba, a Zala Vármegyei Levéltár igazgatója nyitottak meg. tegnap 15:46 Pannon Egyetem: az emlékezés mellett az értékek életben tartása is fontos 1956 Pannon Egyetem: az emlékezés mellett az értékek életben tartása is fontos A Pannon Egyetem kedd délelőtt tartotta október 23-i megemlékezését. A szokásokhoz hűen idén is emlékmenettel elevenítették fel az 1956-os forradalom és szabadságharc pontos részleteit, az egyetem rektora, Abonyi János pedig ünnepi beszédet mondott. 2024. október 22. 22:18 Egy kiemelkedő neveléstudós öröksége él tovább a Pannon Egyetem Zsolnai-archívumában Egy kiemelkedő neveléstudós öröksége él tovább a Pannon Egyetem Zsolnai-archívumában A Pannon Egyetem 2024-ben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját, amely alkalomból számos eseményt szerveznek. A Humántudományi Kar Neveléstudományi Intézete is különleges mérföldkőhöz érkezett: ünnepélyes keretek között átadták a Zsolnai József professzor nevét viselő emléktermet és archívumot, tisztelegve a neves neveléstudós szellemi hagyatéka előtt. 2024. október 19. 21:42 Megalakult az Iparkamara és a Pannon Egyetem Női Vállalkozói Klubja gazdaság Megalakult az Iparkamara és a Pannon Egyetem Női Vállalkozói Klubja A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Pannon Egyetem közös Női Vállalkozói Klubot hozott létre, melynek alakuló ülését hétfő délután tartották Balatonfüreden, a Hotel Golden Lake Resortban. A klub célja, hogy közösségi teret adjon a vármegyében működő női vállalkozóknak egymás megismerésére, a jó vállalkozói gyakorlatok tudástranszferére, továbbá rendezvényeikkel szeretnének hozzájárulni a női vállalkozói közösségépítéshez. 2024. október 15. 15:05

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.