Az esemény apropóját a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által második alkalommal megjelentett Vállalkozói sikertörténetek Veszprém megyében című kiadvány adta, mely ismét tíz, legalább egy évtizede tevékenykedő, száz százalékban magyar tulajdonú és élen járó vállalkozást mutat be: a Bakony Elektronika Kft.-t, a Bakony Kerémia Kft.-t, a CoreComme SI Kft.-t, a Csatári Plast Kft.-t, a DGA Gépgyártó és Automatizálási Kft.-t, a Locargo Nemzetközi Szállítmányozó és Logisztikai Kft.-t, a Nyelvtanoda Kft.-t, a Piedl Kft.-t, a Transmoduls Kft.-t és a Zsoldos Kft.-t. A válogatás szereplőivel Szauder Rita készített egy-egy mélyinterjút, a beszélgetésekből kirajzolódó történetek pedig nemcsak a sorstársaknak szolgálnak jó példaként, de azt is bizonyítják, hogy a magyarok mennyi mindenre képesek saját erejükből.
Még úgy is, hogy meglehetősen nehezített pályán kell helyt állniuk. Míg a nyugati fejlett országokban a fiatalok gyakorlatilag beleszületnek egy-egy vállalkozásba és a szüleiktől megkapják mindazokat az impulzusokat, amelyek egy sikeres cég működtetéséhez szükségesek, Magyarországon ez nem él. Itthonról gyakorlatilag 50 év hiányzik a vállalkozás-történetből: 1948-ra az akkori hatalom kiirtotta a vállalkozásokat, és 1991-ig szünet állt be – fogalmazott dr. Markovszky György, az Iparkamara elnöke.
Ezeket a cégeket nem támogatja egy nemzetközi hátterű testvér, csupán a személyes példa viszi őket előre. Nekik nemcsak a piacot kellett megnyerni, de a munkavállalókat is – ma pedig ez még inkább igaz, amikor évről évre romlik a helyzet és alig van jó szakember, mert a legalkalmasabbak külföldre távoznak. A tíz bemutatott vállalkozás (melyek a tavalyi évben összesen mintegy 20 milliárd forintos bevételre tettek szert és 668 főnek adtak munkát) azonban felvette a harcot, előre tört és egyszer talán annak is jó példája lesz, hogyan lehet egy ilyen helyzetben építeni a jövőt.
De mégis hogyan jutottak el idáig? Az indulás rendszerint nem egy bizonyos séma szerint történt, mint ahogy a fejlődés és a növekedés sem. Csatári László, a Csatári Plast Kft. tulajdonosa például tízezer forintos kölcsönből, egy használt esztergapad megvásárlásával indította be a vállalkozását, majd a fenntarthatóságot is szem előtt tartva, azóta is az élhetőbb jövőért küzdve hozta létre ma már 200 főt foglalkoztató és 30 országban exportáló, villamos tokokat gyártó cégét. Mások, többek közt az egyedi gépeket és automata rendszereket készítő Transmoduls Kft. vagy a műszaki kerámiával foglalkozó Bakonyi Ipari Kerámia Kft. vezetői a kezdetektől fogva az innovációra és a szabadalmakra tették fel a jövőjüket.
Az innováció egyébként, függetlenül attól, hogy bizonyos kötöttségekkel járó speciális vevői igényeknek kell megfelelni vagy sem, szinte kivétel nélkül minden cég életében megjelenik. Ha ki akarsz tűnni, mindig új, messze mutató dolgokba kell befektetni! – fogalmazták meg a jelenlévő vezetők. Ha csak annyiról van szó, hogy miként tudod költséghatékonyabban előállítani a termékeket, akkor is fontos az innováció – mutatott rá Ruzsonik Károly, a DGA ügyvezetője. Vagy éppen az, hogy reagálj az új generációk szokásaira, ahogy a Nyelvtanoda Kft. tulajai is tették a programozó tanfolyamok elindításával.
Ez a folyamatos nyitottság, az újdonságra való törekvés a siker egyik receptjének összetevője is lehet. Ez persze mindenkinél egy kicsit máson múlik, és kell hozzá szerencse és támogatás is, de úgy tűnik, vannak alaptételek, amelyekre illik odafigyelni. A munka iránti alázat például elengedhetetlen: nem egy cégtulajdonos vallotta be, a milliárdos bevételekig és a piacvezető pozícióhoz elsősorban rengeteg munka vezetett, és ez ma is így van. De legalább ennyire fontos a szavahihetőség, a pontosság, a precizitás, a transzparencia, az elkötelezettség, a csapatjáték és a bátorság. Ne félj a kihívásoktól, az újdonság keresésétől! Legyen egy tiszta és világos jövőképed, tudd, mihez van erőd, tűzz ki célokat, tegyél meg értük mindent, higgy a jövőben és az erőfeszítéseid előbb-utóbb meghozzák az eredményeiket! – foglalhatók össze az ismérvek.
S ha már jövő, vajon miben látják a további előremenetelt a cégek? Elsősorban a hatékonyság növelésében. Bár a munkaerőhiány a válogatásban szereplő vállalkozásokat is sújtja, esetenként komoly krízishelyzetet okozva, az utánpótlás pedig nem mindenhol megoldott egyelőre, többségében optimistán néznek előre. Saját képzőhelyek, ösztöndíjprogramok alkalmazása elengedhetetlen, és a legtöbb cég már most gondoskodik is a fiatalok képzéséről, de hosszú távon az élő munka hatékonyságának növelésére, az automatizálás fokának emelésére és a robotizálásra is szükség lesz. Ezekkel a remények szerint biztosított lesz a további eredményesség.
