Fellegi Tamás kiváló előadó, de ez nem meglepő, hiszen annak, aki a Connecticut Egyetemen, a New York-i New Schoolban, az ELTE-n és a Századvég Politikai Iskolán is oktatott, szüksége van e tulajdonságra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője tegnapi előadásában mindenki számára érthetően felvázolta a nemzeti gazdaságpolitika meghatározó sarokpontjait, valamint kitért a kihívásokra és a legfőbb célokra.
A miniszter legelőször a magyar gazdaság előtt álló problémákat fogalmazta meg. Véleménye szerint halmozottan hátrányos helyzet tapasztalható hazánkban: teljesen szétesett az állami működés, elharapózott a korrupció, a közérdeket háttérbe szorítja az egyéni érdek – az elmúlt években nem feltétlenül az állami vagyont hordták szét, hanem azokat a pénzeket, amelyeket a fejlesztésre kellett volna fordítani. Emellett magas a munkanélküliség – 10 % körüli –, és alacsony a foglalkoztatottság – az Európai Unióban hátulról a harmadikak vagyunk ezen a területen. Elviselhetetlenül megnövekedett a bürokrácia, és hatalmas ballasztot jelent az eladósodottság.
Fellegi Tamás szerint mindezek orvoslásához három stratégiai irányt kell megszabni. Meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt – idén a hiány nem haladhatja meg a 3,8%-ot, jövőre pedig a 3,0 %-ot –, épp’ ennek teljesítése érdekében vezette be a kormány a válságadót. Másodsorban munkahelyeket muszáj teremteni, és végül be kell indítani a növekedést.
S hogy e célok eléréséhez mi szükséges? Erős állam, mivel a piacot értelemszerűen a profit maximalizálása vezérli, és nem érdeke az állam gazdasági problémáinak megoldása, valamint nincs meg hozzá az eszközrendszere, hogy ezen változtasson – gondoljunk csak a bürokráciára.
A fejlesztés irányát három gondolat köré csoportosította a kormánybiztos: nemzeti célok, közérdek, arányos teherviselés. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik a válságadó bevezetése, amely kapcsán Fellegi Tamás leszögezte, nem piacszabályozást jelent a kormány ezen lépése, az majd csak ezek után következik. Példaként említette, hogy a magyar és az uniós távközlési szektort tekintve furcsa aránytalanság érezhető: a mobil távközlés ára nálunk többszöröse (3–12) az uniós átlagnak.
Az előadó kitért a kormány lépései által kiváltott heves ellenreakciókra is. Mint elmondta, a nyári nemzetközi egyeztetések során tárgyalópartnerei kritizálták a kormány adócsökkentési tervét. Válaszul csak annyit tudott felhozni, hogy ez szükséges a növekedés elindulásához, a munkahelyteremtéshez. Szeptemberben aztán a miniszter „megerősítés kapott”, amikor az IMF vezérigazgatója azt nyilatkozta: szemléletváltásra van szükség, a növekedés és a munkahelyteremtés a legfontosabb lépés a világgazdaság fellendüléséhez. Tehát az új rendszer új, adekvát lépéseket kíván: vegyük példának az USA-t vagy Nagy Britanniát, ahol effektíve államosítás zajlott – mivel az állami vagyonnal való gazdálkodás megreformálása nélkül nem lehet előre lépni.
Fellegi Tamás az általános elemzés után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium működési elveiről és céljairól szólt. A minisztérium feladatköréhez tartozik a fejlesztés és a vagyonpolitika. Komoly problémát jelent számukra a korrupció előretörése, valamint az uniós pénzek korábbi kiszivattyúzása. Az előzetes elemzések alapján arra számítottak, hogy a 8000 milliárd forint uniós társfinanszírozási, fejlesztési forrásból 3000 milliárd forint marad a következő két évre, de mindössze 1800 milliárdot találtak a „kasszában”. Ráadásul a támogatás az elmúlt két évben közel 1000 pályázatra aprózódott szét, amelyek között kevés volt az érték- és munkahelyteremtő beruházás.
A vagyonpolitikában a legfontosabb vezérelv a felelősség és az átláthatóság, az állami tulajdon erősítése és hatékony kezelése. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány egyszerűen le akarja bombázni a jelenlegi közbeszerzési rendszert, de az új bevezetése csak 2012. január 1-jével várható. Addig is módosítani, egyszerűsíteni kell a mostanin – például 30%-kal csökkenteni a pályázati adatlapok hosszát.
Végül hallgatói kérdésre válaszolva Fellegi Tamás elmondta, az új, bevezetendő adórendszerben egy átlagos jövedelmű háromgyermekes család valójában nem fizet majd adót, és az új rendszerben senki nem jár rosszul. A miniszter úgy fogalmazott: e kijelentését bárki bármikor számon kérheti rajta.
Valószínűleg nem csak ezért kapott nagy tapsot a miniszter az előadás végén, hanem mert racionálisan, életszerűen, feldolgozhatóan és élvezhetően tudott beszélni a hazánk előtt álló komoly kihívásokról.
