Orbán Viktort - aki a pártelnöki posztra egyedüli jelölt volt - titkos szavazáson 737 érvényes szavazatból 729 szavazattal választották meg a küldöttek egy évre.
Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, legutóbb a 2023 novemberében tartott tisztújító kongresszuson választották újra pártelnöknek.
A kongresszus megválasztotta a Fidesz négy alelnökét is: Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselőt újraválasztották, a három másik alelnök pedig Bóka János volt európai ügyekért felelős miniszter, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Gyopáros Alpár, a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere lett, akik Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost váltják a tisztségben.
A küldöttek ezt megelőzően nyílt szavazáson egyhangúan elfogadták az országos választmány beszámolóját, és egy ellenszavazattal elfogadták az országos elnökség előterjesztését is, amelynek része volt a választási vereség okait értékelő dokumentum és a Fidesz küldetéséről szóló nyilatkozat is.
Politikai határozatot fogadtak el emellett a migrációs paktum elutasításáról, és "a demokratikusan megválasztott közjogi tisztségviselők erőszakos elmozdítása" elleni tiltakozásról.
A kongresszuson megszavazták a Fidesz alapszabályának módosítását: a választókerületi rendszer és a regionális igazgatói poszt megszűnt, a Fidesz szervezete a továbbiakban az önkormányzati rendszerhez igazodik, a pártban települési csoportok és vármegyei választmányok dolgoznak majd.
Emellett a Fidesz országos elnöksége 28 tagúra bővült: a húsz vármegyei (fővárosi) elnökből, az országos választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és a négy alelnökből áll.
A kongresszus kezdetén 901 küldött mandátumát igazolták, a határozatképességhez 451 küldött jelenléte, a minősített többséget igénylő szavazásokhoz 676 szavazat volt szükséges.
