A Veszprémi Szakképzési Centrum fejlesztésének köszönhetően megújult a Veszprémi SZC Táncsics Mihály Technikum központi tanműhelye. Az építési beruházás célja a korszerűbb oktatási környezet kialakítása és a szakképzés iránt érdeklődő fiatalok számára vonzóbb tanulási feltételek biztosítása volt. A beruházás megvalósítására a Veszprémi Szakképzési Centrum kivitelezési szerződést kötött a VEMÉV-SZER Építő- és Szerelőipari Kft-vel, valamint a Diorit Partner Kft-vel. A kivitelezés nettó értéke 1,7 milliárd forint volt.
A fejlesztés keretében a tanműhely épülete teljes körű energetikai korszerűsítésen esett át. A munkálatok során megtörtént a tető szigetelése, a külső és belső nyílászárók cseréje, valamint a hőszigetelt, paneles műhelykapuk beépítése. A homlokzati falak korszerű külső hőszigetelést kaptak, emellett megújult az épület teljes gépészeti és villamos hálózata is.
A projekt részeként jelentős infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak: kialakították az utakat és parkolókat, valamint rekonstruálták a külső közművezetékeket. A beruházás során új, korszerű eszközök beszerzésére is sor került, amelyek hozzájárulnak a 21. századi oktatási környezet megteremtéséhez. A fejlesztés eredményeként javultak a gyakorlati képzés feltételei az építőipari, épületgépészeti, fa- és bútoripari, valamint gépészeti ágazatokban tanuló diákok számára. A tanműhely emellett új közösségi terekkel is bővült.
Varga-Bajusz Veronika, a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint a hazai szakképzés átalakításának egyik kulcseleme az a környezet, amely nemcsak korszerű, hanem inspiráló is a tanulók és az oktatók számára egyaránt. A Varga-Bajusz Veronika által hangsúlyozott megközelítés szerint a fejlődés három alapvető tényezőn nyugszik: az elhivatott pedagógusokon, a motivált diákokon, valamint a gyakorlati tudást előtérbe helyező képzési rendszeren. Az államtitkár arról beszélt, hogy a 2020 óta zajló reformfolyamatok révén reális célkitűzés, hogy a magyar szakképzés az évtized végére az Európai Unió élvonalába kerüljön.
A fejlesztések nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az elmúlt évek során összesen mintegy 488 milliárd forintot fordítottak intézményfelújításokra és korszerűsítésre. A 21. századi szakképző intézményfejlesztési program önmagában is jelentős, 96 milliárd forintos keretösszeggel működik, amelyből többek között a szóban forgó tanműhely modernizálása is megvalósult. A projekt nem csupán az épület fizikai megújulását jelentette: a fejlesztés részeként korszerű, a mai ipari követelményeknek megfelelő eszközökkel is felszerelték az intézményt.
A beruházások kapcsán Nyul Zoltán magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy minden fejlesztésnél kiemelt szerepet kell kapnia a gazdaságossági és funkcionalitási szempontoknak. Az ilyen megközelítés nemcsak a kivitelezés során fontos, hanem hosszú távon az intézmények fenntartható működését is biztosítja, például az üzemeltetési költségek csökkentésével.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő beszédében Veszprém oktatási szerepét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a város régóta meghatározó iskolaközpont. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a fiatalok világos jövőképet lássanak maguk előtt, és felismerjék a továbbtanulásban rejlő lehetőségeket. Hozzátette: egy térség gazdasági teljesítménye szoros összefüggésben áll az ott működő szakképzés színvonalával.
Porga Gyula polgármester szerint egy város versenyképességét több tényező együttesen határozza meg. Ide tartozik a munkahelyek száma, az élhető környezet, a közösségi kapcsolatok ereje, valamint az innovációs képesség. Mindezekhez szorosan kapcsolódik az oktatás minősége, különösen a szakképzés színvonala, amely közvetlen hatással van a helyi gazdaság fejlődésére.
A Veszprémi Szakképzési Centrum működéséről Kavalecz Gábor kancellár beszélt, aki elmondta: jelenleg mintegy nyolcezer fő képzését koordinálják, hét különböző intézményből fogadva diákokat. Ebben a léptékben egy-egy infrastrukturális fejlesztés kiemelt jelentőséggel bír, hiszen közvetlenül befolyásolja a képzés minőségét és a tanulók mindennapi körülményeit.
A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg. A bruttó 3,101 milliárd forint európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztés hozzájárul a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javításához, valamint a korszerű, versenyképes szakmai oktatás biztosításához.
Az ünnepélyes rendezvényen, mielőtt bejárták volna az épületet, négy fa elültetésére is sor került az országfásítási program jegyében, melynek célja, hogy növeljék a zöld területek arányát.
