Apáti István, a párt országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, a Mi Hazánk nem „zsákbamacskát árul”, hanem nyílt lapokkal játszik, amikor felhatalmazást kér a választóktól programjuk megvalósítására.
Apáti kritikával illette az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáját, amely véleménye szerint Magyarországot az összeszerelő üzemek országává tette. A párt válasza erre a modellváltás, azaz a pályázati forrásokat a multinacionális cégek helyett radikálisan a kis- és középvállalkozások felé irányítanák. „Nem vagyunk piacellenesek, de azt a parazita felállást, amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk, egy szimbiózisnak kell felváltania a multik és a kisebb cégek között” – fogalmazott. Hozzátette, hogy míg a kormányzat főként az új munkahelyek teremtését támogatja a multiknál, addig ők a magyar vállalkozásoknál a már meglévő, régi munkahelyek megtartását is pályázati forrásokkal segítenék.
Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő az uniós színtéren zajló küzdelmekről számolt be. Elmondta, az elmúlt évben két pénzügyi vizsgálatot is indítottak ellene Brüsszelben, ám mindkettő eredménytelenül zárult. „Jelenleg két lezárt dokumentumom is van arról, hogy nem vagyok korrupt” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezeket a vizsgálatokat a jobboldali képviselők elleni politikai nyomásgyakorlás eszközének tartja.
Az EP-képviselő kitért a jövő heti strasbourgi plenáris ülés egyik legfontosabb témájára, a Beneš-dekrétumok kérdésére is. Bár a liberális oldal a témát elsősorban a szlovák belpolitikai csatározások eszközeként, a Robert Fico elleni jogállamisági támadásként veszi elő, Borvendég szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy végre érdemben beszéljenek a magyarokat sújtó diszkriminációról. „Ez nemzeti alapon diszkriminál embereket, ami elfogadhatatlan” – jelentette ki, megerősítve, hogy fel fog szólalni a vitában.
