Kedd délután Herenden rendezték meg azt a fórumot, amit a nyolcas főút fejlesztésének halasztása miatt hívott össze a miniszter. Navracsics Tibor emlékeztetett: a főút négysávosítása tizenegy évvel ezelőtt, 2014-ben érte el Herendet, a térség akkori parlamenti képviselőjeként ő maga bábáskodott a szakasz fejlesztésénél.
“Az elmúlt tizenegy évben azonban egyetlen métert sem bővült a főút, ami tűrhetetlen” – jelentette ki Navracsics.
A miniszter elmondta: sokáig élt a remény, hiszen 2022 után alapos előkészítő munkák folytak, és az volt a terv, hogy 2026 után elkezdődhet a kivitelezés. Navracsics úgy fogalmazott: döbbenten tapasztalta, hogy a kormány közútfejlesztési terveiben a Herend-Devecser szakasz bővítése a 2030-2035 közötti időszakra csúszott.
Navracsics Tibor
Navracsics kifejtette: a nyolcas út kettészeli a Dunántúlt, összeköttetést biztosít az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő régiói (Észak-Olaszország és Dél-Németország) felé. Térségfejlesztés szempontjából is fontosnak tartja az útfejlesztést: noha a Közép-Dunántúlra az ország egyik legfejlettebb régiójaként gondolunk, Herendtől nyugatra kialakult egy belső periféria, az Ajka, Tapolca környéki települések leszakadóban vannak, minden szempontból aggasztó statisztikákat mutatnak, e térség felzárkóztatásához elengedhetetlen lenne a megfelelő közúti megközelíthetőség. A miniszter azzal is érvelt, hogy a túlterhelt M1-es autópályának alternatívája lehetne az M8, és ez a legforgalmasabb autópálya helyzetét is javítaná.
Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke néhány számadattal támasztotta alá az elhangzottakat: a nyolcas úton éves szinten 7,3 millió jármű halad át, ez 11 millió utast és 12 millió tonna áruforgalmat jelent. Az út által kiszolgált megyék az országos GDP 10-12 százalékát termelik, így a teljes nemzetgazdaság szempontjából jelentős kérdés a megfelelő infrastruktúra.
Szintén a nyolcas út fejlesztése mellett érvelt Dékány Balázs vármegyei rendőrfőkapitány, aki a főút baleseti statisztikáit ismertette: eszerint a legtöbb halálos baleset a Herend-Devecser szakaszon történik, míg a Veszprém és Várpalota közötti 2x2 sávos szakasz biztonságosabb, kevesebb áldozatot szed – annak ellenére, hogy kétszer akkora átmenő forgalom terheli.
Juhász Zoltán László
A nyolcas főút Herend és Devecser közötti szakaszának fejlesztéséről Juhászi Zoltán László, az Építési és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tartott prezentációt, melyben hosszasan ismertette a leendő szakasz műszaki paramétereit: 27 kilométeren 7 külön szintű csomóponttal, Devecsernél és Bakonygyepesnél zöldmezős beruházásban megépülő elkerülő szakaszokkal számolnak a szakemberek.
A fórumon megjelenteket azonban nem a műszaki tartalom érdekelte, hanem az: mikor válhat mindez valóra, és ennek az elégedetlenségüknek hangot is adtak. Juhászi válasza erre a kérdésre annyi volt: “nem tudom”, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kivitelezés költségei nettó 160-165 milliárd forintot emésztenek majd fel, és a kivitelezés “inkább három, mint kettő” évet vesz majd igénybe.
Simon Attila
A főosztályvezetőt nemcsak a megjelent polgármesterek és vállalkozók illették kritikával. A vármegyei iparkamara elnöke, Simon Attila úgy fogalmazott: “bennünket nem foglalkoztat, hány tereptárgyat kell megépíteni, az sem, hogy ez 165 milliárdba kerül – mint említettem, ez a térség az ország GDP-jének 10 százalékát adja, ami ennél az összegnél jóval több.”
Navracsics megjegyezte: minden lobbierejét latba fogja vetni, hogy harcoljon a nyolcas út további fejlesztéséért, ugyanakkor sajnálja, hogy ezt a saját kormányával szemben kell megtennie. Hozzátette: ebben azért van már gyakorlata, a Győr-Veszprém vasútvonalat háromszor kellett megvédenie, ebből kétszer a saját kormányával szemben. “Ezt az ügyet újra és újra fel fogom vetni a kormányüléseken, egészen addig, amíg nem kapunk kedvező elbírálást” – ígérte.
Mindeközben Veszprémben
A fórum témája a nyolcas út Herend-Devecser szakaszának fejlesztése volt, de érintőlegesen szóba került a veszprémi elkerülő hiányzó, a balatonfüredi és a csatári elágazók közötti szakasza is. Juhászi Zoltán László ezzel kapcsolatban optimistább tervet vázolt: jelenleg a tulajdonszerzések, kisajátítások zajlanak, és 2026-ban a következő fázisba léphet a projekt.
