A reprezentatív ifjúságkutatást 2000 óta minden negyedik évben elkészítik, ráadásul hasonló módszertannal, hasonló kérdésekkel, így kormányokon átívelően ad összehasonlítási alapot a fiatalokat érintő kihívásokról. A legutóbbi adatfelvétel egy évvel ezelőtt, 2024 őszén történt, ennek eredményeit Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke ismertette szerdán, a Pannon Egyetemen megrendezett "Mit szólsz hozzá?" Ifjúsági Roadshow keretében. A kutatásba bevont magyarországi és határon túli magyar fiatalokat nagyobbrészt személyesen keresték fel a kérdezőbiztosok, kisebb részben pedig fókuszcsoportos módszerrel mérték fel az élethelyzetüket.
Kovács Péter
A kutatásból kiderül, hogy továbbra is növekszik a magasabb végzettséget szerzők aránya: leginkább az érettségizettek és a diplomások esetében figyelhető meg a pozitív változás,
a szakképzés azonban a rendszerszintű átalakítások ellenére sem tudott felzárkózni ehhez a trendhez, itt elmaradt a dinamikus fejlődés. Nőtt a fiatal korban munkát vállalók aránya: többen dolgoznak a felsőfokú tanulmányaik mellett, mint húsz évvel ezelőtt, és jelentősen csökkent azon huszonévesek száma, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak. Kovács Péter megjegyezte: ez azért is örvendetes, mert jellemzően ebből a körből nagyobb arányban eredeztethetők devianciák, társadalmilag káros viselkedésformák.
Javuló tendenciát mutat a fiatalok megélése a munkavállalással kapcsolatban is: 19 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jelenleg is olyan munkahelyen dolgozik, ahol szeretne, és többen érzik stabilnak a munkahelyüket, mint a 2016-os vagy a 2020-as felmérésekkor. Csökkent a hosszú távú külföldi tartózkodásra irányuló szándék, a nyelvtudás azonban hatalmasat nőtt az első, 2000-ben készült felméréshez képest: a fiatalok 80 százaléka vallotta azt, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet, míg huszonöt évvel ezelőtt ez mindössze 42 százalék volt.
A lakhatási körülményeikkel 83%-ban elégedettek a fiatalok, azonban a megtakarításaik csökkentek. Fejlődött viszont a pénzügyi tudatosság: akinek van megtakarítása, az nagyobb eséllyel fekteti be a pénzét, mint korábban. Saját bevallásuk alapján nőtt a fiatalok anyagi biztonsága, azonban amikor a kutatók úgy tették fel a kérdést, hogy milyen gyakran fogyott el a hónap végére a pénzük, akkor 10% válaszolta azt, hogy ez minden hónapban megtörténik, és a fiatalok valamivel több mint harmada szembesült ilyen helyzettel fél éven belül.
Rákérdeztek a politikai aktivitásra is, de nem az egyes pártokhoz fűződő viszonyra voltak kíváncsiak a kutatók, hanem arra, hogy a fiatalok érdeklődnek-e egyáltalán a közélet iránt. Az derült ki, hogy a covid jelentősen megdobta ezt a területet, azonban még így is lemaradásban vagyunk a régió többi országához képest.
Érdekes, bár nem meglepő eredményt hoztak a családalapításra vonatkozó kérdések. A fiatalok háromnegyede nem házas, és sokaknak a tervei között sem szerepel: 14% válaszolta azt, hogy biztosan nem, 21% pedig inkább nem kötne házasságot. A házasodási kedv 2000 óta folyamatosan csökken, és nem sikerült megállítani a trendet. A gyerekvállalási hajlandóság ugyanakkor töretlen: 81% nyilatkozott úgy, hogy szeretne gyereket. Ez fontos tanulság lehet a népesedés-politika számára: elsősorban azok a támogatási formák tudnak segíteni a demográfiai helyzeten, amelyek nem szabják feltételül a házasságkötést.
Érezhetően romlott a fiatalok mentális egészsége. Noha 89% állította azt, hogy számíthat a családjára és van legalább egy fontos ember az életében, sokkoló adat, hogy a fiatalok fele, 47% magányosnak érzi magát.
Zárásként rangsorolták azokat a problémákat, amiket a fiatalok maguk vetettek fel. Míg 2008-ban a munkanélküliség állt az élen, mára a hatodik helyre csúszott vissza. Ugyanakkor egyre többen félnek az elszegényedéstől – a friss felmérésben ez került az első helyre –, vagyis a fiataloknak ugyan van munkájuk, de úgy érzik, hogy ez nem védi meg őket az életszínvonaluk csökkenésétől. A problématérképen előkelő helyet szerzett a kilátástalanság és a bizonytalanság érzése, ami a covid idején tört előre, és azóta is tartja magát. A fiatalok úgy érzik, hogy nincsenek előttük kiszámítható életutak, stabil pontok – szépen kirajzolódik tehát, hol van teendője az ifjúságpolitikának, milyen irányokat kell figyelembe venni az új Nemzeti Ifjúsági Stratégia megalkotásakor.
ROADSHOW-VAL SZÓLÍTJÁK MEG A FIATALOKAT
A Nemzeti Ifjúsági Tanács által szervezett roadshow célja, hogy személyesen szólítsa meg a fiatalokat, gyűjtse össze a véleményüket a Nemzeti Ifjúsági Stratégia friss verziójának megalkotásához. A veszprémi állomáson is kerekasztal-beszélgetésekkel és szekciómunkával dolgozták fel a korosztályt érintő területeket.
A rendezvény megnyitóján Sótonyi Mónika alpolgármester biztosította a fiatalokat arról: számít a véleményük, mondják el, mert ezzel tudnak irányt mutatni a döntéshozóknak. Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja arról beszélt, hogy a ma nehezebb fiatalnak lenni, mint korábban volt: óriási változások történnek a világban, sok a bizonytalanság, miközben meg kell hozniuk számos olyan döntést, ami az egész életükre hatással lesz. A kancellár szerint ezért is fontos, hogy a fiatalok képviseljék az érdekeiket.
