Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A japán és a magyar kultúra találkozott a Művészetek Házában

2025. augusztus 30. 19:39
Augusztus utolsó szombatján egynapos minifesztiválra várta a képzőművészet szerelmeseit a Művészetek Háza Veszprém és a Japán Centrum.

Belépve az S-stúdióba egy egészen különleges témájú kiállítás várja az érdeklődőket. Ismét kiderült, a sport és a művészet igen szépen összeérhet: Szombaton 11-kor megnyílt Daimon mester és tanítványának, Kato Madoka kiállítása.

A „Sumō" mint szertartás, versenysport, illetve szórakozás ősidők óta a japánok életének szerves része volt. A sumō a képzőművészetben is megjelent, így például a 18. század második felében az „ukiyo-e” néven ismert fametszet művészetben, ahol népszerű birkózókat, küzdelmeiket és hagyományos öltözetüket örökítették meg.

Napjainkban Kinoshita Daimon képzőművész mester az egyetlen hivatalosan elismert sumō festő, akinek alkotásai ugyanazzal a hagyományos technikával készülnek, mint az Edo-korszakban (1603-1867), és továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek.

TomokóTomokó

Edo-korszak: Az Edo-kor a japán történelem 1603 és 1868 közötti időszaka volt, amelyet a Tokugava-sógunátus uralt, és amelyet gazdasági növekedés, szigorú társadalmi rend, az ország elzárkózása (szakoku) és a béke jellemezte. Ez a korszak a Meidzsi-restaurációval zárult, amikor a hatalom visszakerült a császárhoz, és Japán megkezdte modernizációját. Az Edo-korban virágzott a kultúra, így például a kabuki színház, a bunraku bábszínház, a haiku költészet és az ukijo-e fametszet művészet. 

A kiállításmegnyitón elsőként Grászli Bernadett, a Művészetek Háza igazgatója köszöntötte a megjelenteket, és részletesen is beszámolt a falakon látható alkotások elkészítési folyamatáról.

Az eseményen tiszteletét tette Ancsin László, a Magyar Sumo Szövetség elnöke, aki ünnepélyes beszédében elmondta, az idei év igen különleges az ország számára, hiszen Európa-bajnokságot szerveztek Szigetszentmiklóson, ennek kapcsán ismerte meg Tomokót, a Japán Centrum vezetőjét. A kiállítás anyaga az említett versenyen is megtekinthető volt. A sumó bár sport, sokkal inkább egy életforma, véli Ancsin László, majd részletesen mesélt a sumó versenyek világáról, hangulatáról.

A versenyek rituálékra épülnek: van egy mester, hozzá kapcsolódnak fiatalok és idősebbek, együtt élnek, mindent közösen csinálnak, együtt töltik az egész napot. 

Hazánkban a sumo európai változata honosodott meg, így félre kell tenni a sztereotípiákat! Ez egy küzdősport, ahol súlycsoportok vannak. A sumoban nem csak a fizikai képességek számítanak, hanem a koncentráció, a pszichés felkészültség is! Az edzések kemények, a versenyeken pedig izgalmas, pörgős küzdelmeket lehet látni.

Kimonókiállítás és – előadás

A délután Dr. Kocsis Tímea 20 éve gyűjtött kimonókollekciójából válogatott tárlattal folytatódott. A gyűjtemény olyan különleges darabokat is tartalmaz, amelyek kora meghaladja a 100 évet.

Shodō Japán kalligráfia kiállításmegnyitó

Kazuki Jade Mitsui, shodō művész hatéves korában vett először ecsetet a kezébe, majd középiskolásként, a 8. évfolyamon megszerezte a Japán Kalligráfiai Szövetség legmagasabb fokozatát. Jelenleg kalligráfiára épülő dizájncéget vezet, miközben belföldön és külföldön is számos egyéni kiállítást és eseményt rendez.

Az esemény a jövő évben megvalósításra kerülő „KYŌSŌ – projekt” előkészítő programeleme. A KYŌ-SŌ jelentése: 響= hang, visszhang, rezonancia 創= alkotás, létrehozás. A projekt célja, hogy japán és magyar művészek a zene és a képzőművészet területén kulturális csere révén kapcsolódjanak egymáshoz.

Szabó Eszter
Vámosi Patrik
további cikkek
Aki Herakleitosszal, Buddhával, Lao Ce-vel és Shakespeare-rel is anyanyelvükön beszélhetett volna közélet Aki Herakleitosszal, Buddhával, Lao Ce-vel és Shakespeare-rel is anyanyelvükön beszélhetett volna A Művészetek Háza Veszprém a magyar kultúra hete programsorozatuk keretében rendezte meg a Hamvas Béla-estek sorozatának második alkalmát. Az est moderátora Kilián László volt, vendége pedig Szathmári Botond, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára, aki nemcsak Hamvas Béla életművének avatott ismerője, hanem a buddhista filozófia területén is meghatározó gondolkodó. 2026. január 22. 15:45 Érkezik az ötödik Holtszezon: fókuszban az irodalom és annak határterületei kultúra Érkezik az ötödik Holtszezon: fókuszban az irodalom és annak határterületei Február 20. és 22. között immár ötödik alkalommal válik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál pezsgő helyszínévé. A többnapos esemény ezúttal is a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sűrű és sokszínű programot. Itt lesz Tóth Krisztina, Vecsei H. Miklós, Visky András, Tóth Marcsi, és még sokan mások... 2026. január 15. 22:48 Kortárs ékszerek, Japán színei és arcai a Művészetek Házában kultúra Kortárs ékszerek, Japán színei és arcai a Művészetek Házában Szombat délután három kiállítás is nyílt a Művészetek Házában, de egy valami mindben közös, méghozzá az, hogy a világ ugyanazon pontjára kalauzolnak: Japánba. A nemzetközi kortárs ékszerművészet tizenhét alkotótól, köztük négy japán művésztől mutat be munkákat, valamint egy páros fotókiállításon ismerhetjük meg Honsú szigetét: Kovács Bálint és Toroczkai Csaba fotóművészek által. 2025. április 13. 14:01

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.