A rangos vendég a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesülete és az Agóra kulturális központ meghívására érkezett Veszprémbe, s beszélt a címbéli témáról.
Gyarmati István bevezetőjében kereste a magyarázatot a várhatóan bekövetkező váltásról. Más lesz – hangsúlyozta –, mint az eddigi világ, ám ennek megértéséhez meg kell vizsgálni, miért is van káosz körülöttünk. Kifejtette: Európára egy viszonylagos rend, stabilitás volt sokáig a jellemző, s ez kisugárzott máshova is, bár voltak lokális háborúk. Ezt a viszonylagos nyugalmat a Jaltai megállapodásnak köszönhettük annak magas árával.
Most azonban – folytatta az előadó – ez megbomlott, s nem látjuk azokat a rendező elveket, melyek mezsgyéjén el lehetne érni a stabilitást. Egy ideig az európai államoknak (és Oroszországnak is) voltak alapvetően betartott nemzetközi elvei, csakhogy olyan szereplők jelentek meg a világpolitika színpadán, amelyek nem államok, hanem monopóliumok, és mégis hatalmas a jelentőségük. Nincs mögöttük nemzet, így aztán nem is tudjuk, ki „ők”. Ebben jelentős alakító szerepe van a sajtónak, bár az nem kijelenthető, hogy a konfliktusok is a sajtó nyakába varrhatóak.
A másik ok a szervezett nemzetközi bűnözés, a terrorizmus. ennek „képviselői” nincsenek szabályokhoz, jogokhoz kötve, extraprofitjukat úgy termelik meg, hogy nem is kell nekik a törvény, a szereplőik nem szabályozhatók. Éppen ezért bizonyos szabadságjogokat (valamennyiünk érdekében) korlátozni kellene.
Az előadó foglalkozott a mesterséges intelligencia rohamos terjedésével, külön ki is tért a „chip”-ezésre, melyről kijelentette: húsz év múlva magunk védelme érdekében fogjuk azt kérni, pedig most még visszautasítanánk. A történelem ugyanis megtanít bennünket arra – figyelmeztetett –, hogy amit eddig állandónak hittünk, az nem az.
A főtitkár alaposan körüljárta az orosz-ukrán-amerikai állapotokat is. Optimistán próbálta igazolni, hogy nem lesz III. világháború, a felek kezdenek kimerülni (nincs utánpótlás sem emberben, sem lőszerben). Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy az átrendeződésben a 15-30 évvel ezelőtti szövetségek már nem szövetségek. Kérdés pusztán az, mikor és hogyan jöhet létre egy tartós fegyverszünet. Ebben a „felébredő” Európának lehet szerepe, hiszen jelentős mind a lakosság száma, mind a fegyveres potencionál. Furcsán hangzik – folytatta –, de Oroszország és Ukrajna súlyosabb gazdasági helyzetbe kerülhet a béke beálltával: padlón van a termelés, fogy az emberanyag. Putyin és Trump közös jellemzője, hogy hazudnak, pedig gondolkodásmódjuk hasonló. „Trump szeretne olyan lenni, mint Putyin, de ahhoz nem elég okos.” A kilábaláshoz pedig – zárta gondolatait Gyarmati István – egy eurázsiai biztonsági rendszeren kellene gondolkodni.
