A magyar munkaerőpiac pillanatnyi állapotát Kozák Ákos és Kenyeres László, az Egyensúly Intézet szakértői mutatták be. Kozák rámutatott, hogy bár az elmúlt hónapok halmozódó nehézségei miatt csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkaerőpiac lazulást mutat a korábbi feszességéhez képest, ennek ellenére a munkáltatók inkább arra törekednek, hogy megtartsák az alkalmazottaikat. A szakember szerint ez
a covid idején szerzett tapasztalatokra vezethető vissza: a vállalkozók megtanulták, hogy sokkal költségesebb a létszámleépítés után visszaépíteni az állományt, mint finanszírozni a nehezebb időkben a munkavállalók megtartását.
A költségcsökkentést ebben a helyzetben sok helyütt a munkaórák számának csökkentésével oldották meg – a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya öt százalékot csökkent.
Kozák Ákos
A demográfiai trendek a jövőre nézve nem ígérnek sok jót: kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba vonulnak, és ez a következő tizenöt évben fokozódó tendencia lesz. A megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb feltölteni: a politikai akarat az, hogy ne külföldi munkavállalókkal oldják meg ezt a kihívást. Enyhítheti a nyomást az automatizáció, bizonyos munkakörök kiváltása; és a szakemberek szerint még több mint 450 ezer főt lehetne potenciálisan bevonni a munka világába, akik most nincsenek jelen. Sokan például a mobilitási szegénység miatt nem tudnak elhelyezkedni: ez azt jelenti, hogy nincs autójuk, valakinek még a tömegközlekedés is megfizethetetlen, és vannak települések, ahonnan egészen egyszerűen olyan ritkák a busz- vagy vonatjáratok, hogy még a járásközpont elérése is nehézségekbe ütközik. Az ilyen akadályok felszámolásával lehetne még új lendületet adni a munkaerőpiacnak.
A délelőtt során Szerepi Bálint, Meló-Diák Észak-Dunántúl Iskolaszövetkezet & Északi Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet régióvezetője, valamint Berkes Renáta, a qsd2 Kft. HR vezetője tartott előadást, majd több szakértő részvételével kerekasztal-beszélgetést rendeztek a munkaerő toborzásával és megtartásával kapcsolatos lehetőségekről.
Kozák Ákos
Veszprém közepesen kitett a világban zajló folyamatoknak
A találkozó szünetében arró kérdeztük Kozák Ákost, milyen hatással voltak az elmúlt időszak nemzetközi kihívásai a helyi gazdaságra, milyen a veszprémi vállalkozások alkalmazkodóképessége? Mint mondta, az elmúlt hetekben a nemzetközi gazdaságban tapasztalható turbulenciát az Amerikai Egyesült Államok szerepvállalása okozta, Trump vámtarifái gondolkodásra késztetik az európai vezetőket. Magyarország exportjának 4 százaléka megy közvetlenül az Egyesült Államokba, de a közvetett (például az autóipari alkatrészek révén Németországon keresztüli) exportunkkal együtt már 7% az összes kitettségünk. Ez nem kevés. Ez a kitettségünk pontosan azokban az ágazatokban jelentkezik, amelyekre a magyar gazdaság építkezik. Említésre méltó nehezítő tényező a német gazdaság stagnálása is, mivel ők kiemelt piacot jelentenek Magyarország számára, és az ő gyengélkedésük minket is rosszul érint.
Veszprém közepesen kitett ezeknek a folyamatoknak, nálunk is vannak autóipari szereplők, ugyanakkor nem dominálják annyira a város gazdaságát, mint Győrben vagy Komárom-Esztergom vármegyében.
Általában a magyar vállalkozókról elmondható, hogy a covid és az elmúlt évek nehézségei hoztak magukkal egyfajta megtisztulást, aki a változó kihívások közepette talpon tudott maradni, az rendelkezik egyfajta ellenálló-képességgel, tud alkalmazkodni a hirtelen jött változásokhoz is.
