Íme 7 tévhit és a cáfolatuk:
1. Csak nyáron kell odafigyelnünk a kullancsokra
Nyáron sokkal több forrásból hallhatjuk, hogy oda kell figyelnünk a kullancsokra, ez azonban nem azt jelenti, hogy kizárólag akkor jelenthetnek veszélyt. A kullancsok legnagyobb ellensége a hosszú, kemény fagy, a klímaváltozás miatt viszont egyre enyhébbek a telek, így a kullancsok sem pusztulnak el olyan könnyen. Ha a kullancspopulációk nagyobb létszámban átvészelik a teleket, egyedszámuk növekedhet. Mindemellett pedig a hamarabb érkező tavasz és elhúzódó nyár is csalóka lehet, ezekben az időszakokban is kullancsveszélynek lehetünk kitéve. Ugyanez vonatkozik a napszakokra is, a kullancsok napszaktól függetlenül támadnak.
2 Az FSME-vírus fertőzés csak kullancsok által kapható el
Az FSME-vírus a vírusos agyvelőgyulladás, azaz kullancsencephalitis kórokozója. Az FSME-vírus állatról emberre terjed és általában kullancscsípéssel, pontosabban a vörös hasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípésével terjed. A kullancs, mint „vektor” fertőzött állatról emberre közvetíti a vírust. Fontos azonban tudni, hogy például fertőzött kecskék, juhok, tehenek pasztörizálatlan tejének, valamint az abból készült sajtnak a fogyasztásával is el lehet kapni a fertőzést.
3 Kullancsokkal csak kirándulás során találkozhatunk
Nem igaz, hogy a kullancsok csak erdős, mezős területeken, kirándulóhelyeken fordulnak elő. A városi környezetben is megtalálhatóak. Így ott is ugyanúgy veszélynek lehetünk kitéve. Városi parkokban, játszótereken, füves, bokros strandokon is előfordulhatnak kullancsok. Ha pedig háziállatunk van, különösen kell figyelnünk, hiszen a háziállat az otthonunkba is behozhatja a kullancsot.
4. A kullancsok csak fáról kerülhetnek rá az emberre
Sokan úgy gondolják, hogy csak fák közelében vannak veszélynek kitéve, ugyanis a kullancsok a fákról ugranak az emberre, állatra. Ez nem igaz. Valójában a kullancsok nem tudnak ugrani és nem túl gyakran fordulnak elő 1,5 méternél magasabb helyeken. A kullancsok a kilélegzett szén-dioxidot, a testhőmérsékletet, a mozgás keltette rezgéseket érzékelik, így kapaszkodnak rá áldozatuk lábára a fűszálakról, levelekről.
5. Minden kullancscsípés betegséget okoz
Nem a kullancs csípése okozza a megbetegedést, hanem a kullancsok által hordozott kórokozók. Ebből következik, hogy csak fertőzött kullancs csípése okozhat fertőzést, de attól is függ, hogy mennyi ideig volt bennünk a kullancs. Hazánkban a két legfontosabb emberre veszélyes kullancsok által terjesztett betegség az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Mindkettőt a közönséges kullancs terjesztheti.
6. Kullancscsípés ellen nem létezik védőoltás
A kullancscsípés ellen valóban nem létezik védőoltás, de a kullancs által terjesztett fertőzések közül az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás ellen hazánkban is elérhetőek védőoltások. Ez azért is fontos, mert a kialakult betegséget sem vírus ellenes gyógyszerrel, sem antibiotikummal nem lehet gyógyítani. A védettséget 3 alapoltással lehet felállítani, majd emlékeztető oltások szükségesek megfelelő időszakonként. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki.
A védőoltásokról háziorvosánál érdeklődhet. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend.
Fontos tudni, hogy a védőoltás nem a kullancscsípést, hanem a csípés következtében kialakuló betegséget előzi meg!
7. Kullancscsípés esetén ajánlatos antibiotikumot szedni?
Kullancscsípést követően tünetek hiányában antibiotikum szedése nem javasolt. Viszont a kullancs korai eltávolításával jelentősen csökkenthető a betegség kockázata (a kockázat nő, ha 24 órán túl történik az eltávolítás). Figyeljen a betegség korai jeleinek/tüneteinek esetleges jelentkezésére. Ha bármilyen rendellenességet tapasztal (a csípés helyén jelentkező és terjedő bőrpír, influenzaszerű tünetek, fejfájás stb.), konzultáljon orvosával!
