A beszélgetésen Golda János Ybl-díjas építész, Madarasi-Papp Rita, Gaschler Gábor és Kund Iván Patrik osztották meg egymással és közönségükkel a Mesteriskolával kapcsolatos élményeiket. Az iskolát 1953-ban alapították, ekkoriban a Magyar Építészek Szövetségének keretei között létezett, a rendszerváltás után a Mesteregylet vette át a kezdeményezést. Az iskola kétéves, nem akkreditált posztgraduális képzést biztosít a pályázat útján kiválasztott hallgatók számára, akik közvetlenül építész mesterektől tanulhatnak. Az oktatás nem frontálisan zajlik, közös beszélgetések, pályázatok, projektek, tanulmányi kirándulások révén bontogathatják szárnyaikat az ifjú építészek.
A rendszert állami támogatás nélkül, pályázatokból működtetik. A hallgatók különböző motivációkkal érkeznek, és különböző intenzitással vehetnek részt a folyamatban. A pénteki beszélgetésen Madarasi-Papp Rita például arról számolt be: őt az a vágy hajtotta, hogy megtudja, hogyan kell remekművet alkotni. Szerinte azok mennek a Mesteriskolába, akiket nagyon feszít belülről ez a késztetés, és motivációt ad az, hogy van valami, amit közösen kereshetnek. Hozzátette: a remekmű-keresés időnként félrevisz, mert a megrendelők konkrét, megvalósítható épületterveket várnak, a hallgatók pedig néha egy gondolati konstrukcióban találják meg a remekművet, ami azonban nem találkozik a megrendelő igényeivel. Kund Iván Patrik ehhez azt fűzte hozzá, hogy a hallgatók nem akadémiai válaszokat keresnek, kritikai gondolkodásmódjuk néha oda vezet, hogy a megbízó által megfogalmazott kiírást is kritikával kezelik, és saját meglátásuk szerint állnak hozzá. Válaszaik talán meglepik a pályázat kiíróját, de ezek révén jönnek létre olyan innovációk, amik a hétköznapi gyakorlatban nem kerülnének felszínre.
A Mesteriskola 2023-ban ünnepelte fennállásának hetvenedik évfordulóját, az alkalomra több rendezvénnyel, kiállítással és egy kiadvánnyal is készültek – ezekről is szó esett a pénteki eseményen.