Halászlé
A halászlé a Duna és a Tisza menti halászok ételéből fejlődött ki, és az adventi böjt végén vált népszerű karácsonyi fogássá. Mivel a hal böjti ételnek számított, a halászlé hagyományosan az ünnepi asztal része lett.
A hal a kereszténységben Jézus szimbóluma, és a bőség, valamint a szerencse jelképe is.
Töltött káposzta
A török uralom alatt elterjedt savanyú káposzta és a magyar konyha gazdag húsos ételeinek találkozásából született. Az étel vidéki hagyományokból ered, és az ünnepi alkalmak kedvelt fogásává vált.
A káposzta és a benne lévő rizs az élet bőségét és termékenységét jelképezi.
Bejgli
A bejgli német és osztrák hatásra került Magyarországra a 19. században. Az eredetileg mákos és diós töltelékkel készített tekercs az osztrák adventi süteményekkel rokon.
A mák a termékenységet és a bőséget jelképezi, míg a dió a gonosz szellemek elleni védelmet biztosította a népi hiedelmek szerint.
Mézeskalács
A mézeskalács készítésének hagyománya középkori kolostorokból ered, ahol fűszeres süteményeket készítettek ünnepi alkalmakra. Magyarországon a 16–17. századtól vált népszerűvé.
A méz az élet édességét és az ünnep boldogságát jelképezi.
Halételek (például sült hal)
A halászlé mellett más halételek, például sült vagy rántott hal, szintén elterjedtek a karácsonyi asztalon. Ezek elsősorban a keresztény böjt hagyományából erednek, amikor a hús helyett halat fogyasztottak.
A hal pikkelyei a gazdagságot jelképezik, és a hal a keresztény hagyományban a hit és az újjászületés szimbóluma.
Aszalt gyümölcsök és kompótok
A téli időszakban a friss gyümölcs hiányában gyakran készítettek aszalt gyümölcsből kompótot, amely a természet adományainak megbecsülését fejezte ki.
Az aszalt gyümölcsök és a belőlük készült ételek az élet édes oldalát és a termékenységet szimbolizálják.
Kocsonya
A disznóvágás hagyománya szorosan kötődött a téli ünnepkörhöz, és a kocsonya a sertés feldolgozásának egyik klasszikus eredménye. Bár nem mindenhol karácsonyi étel, sok helyen az ünnepi asztal része.
A sertés az előrehaladás és a bőség jelképe.
