A vasútnak ott a helye, ahol valóban szükség van rá, a jókedv, a humor mégiscsak éltető forrás, a szerelemnek pedig győznie kell! Mágnás Miska, Marcsa, Rolla és Baracs, Mixi és Pixi, mind a mi hőseink, és helyük van a veszprémi színpadon, az operett egyik fővárosában! Szirmai Albert zseniális művet alkotott, zenéi gyönyörűséget okoznak minden operettkedvelőnek: Hoppsza-Sári, Csiribiri, Adj egy csókot, Cintányéros csak néhány cím a sok közül. A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni…Kérdések és vágyak, a színpadon és a nézőtéren is!
Ez áll az előadás plakátján, ami igazi kikapcsolódást ígér a közönségnek, mélységekkel együtt.
Oberfrank Pál megkeresésünkre elmondta, bár a Rátonyi Róbert Operettfesztiválon a címszerepben Lukács Dániel volt látható, egy sajnálatos baleset (lábtörés) miatt Sikó Koppány vette át Miska szerepét: „Koppány most találkozott először a szereppel, így az éneket, táncot és a prózai szöveget néhány nap alatt tanulta meg, és elképesztő teljesítményt nyújt. Ahogy az eddigi rendezéseimben, úgy a Mágnás Miska esetében is arra törekedtem, hogy a szerzői szándékokat minél hitelesebben és hűen kövessem. Kiváló párbeszédek, remek jelenetek jellemzik a darabot, nem véletlen, hogy a művet megszületése óta nagy sikerrel játsszák a különböző teátrumok.”
Kiemelte, lévén, hogy színészként rendez, átérzi a színpadon játszók helyzetét, így mindig figyel arra, hogy az instrukciók ne felszólításként hassanak, tehát a próbafolyamat során a színészek ne végrehajtsanak, hanem felszabadultan játsszanak, megtalálva a játékban saját magukat és a karakterben azt, ami igaz és az író szándékát tükrözi. Bízik abban, hogy amint ők maguk rendkívül élvezik a Mágnás Miskát, úgy a közönség is szeretni fogja, ahogy ezt az Operettfesztiválon már megélték.
Arról, hogy a jól ismert történet mit üzen a ma emberének, Oberfrank így fogalmazott: „A felhőtlen szórakozás mellett még sok mindent. Például azt, hogy az emberi kapcsolatokért, a szerelemért meg kell küzdeni, de megéri, érdemes. Bátornak, elszántnak kell lenni a döntésekben, és fel kell vállalni a konfliktusokat ahhoz, hogy megtaláljuk a boldogságot.
Egyetlen egy olyan vonás van a darabban, amit szóban szívesen helyre tennék: úgy vélem, a történet igazságtalanul bánik az arisztokráciával, ami annak a történelmi korszaknak köszönhető, amelyben a filmből is jól ismert, újabb változat elkészült.
Mulatságos, kedves alakokat látunk a történetben, ugyanakkor érezzük, hogy sok konfliktus a változó történelmi korból fakad, és ezek elszenvedői, köztük a magyar nemesség, nagyon sokat tettek ezért a nemzetért, életet és kenyeret adtak sok embernek, és nem „hülyék” voltak, ahogy akár önironikusan is beszélnek magukról a darabban, hanem inkább áldozatok. Anélkül, hogy bővebben szeretnék erről szólni, ma mi is elszenvedői, sokszor áldozatai vagyunk annak a változó világnak, amely nemcsak számunkra, de a jövő nemzedékei számára is kétségessé teszi a jövőt.”
Oberfrank rávilágított, a színháznak rendkívül fontos, hogy a személyes kapcsolatokat erősítse, azok jelentőségét hangsúlyozza, többek között ezért született meg az Adventi Csodakert is a Színház épülete előtt, amely egy igazi találkozási pont. Az igazgató szerint az emberekben belül ott a vágy, hogy közösséget alkossanak, hogy tiszteljék, szeressék egymást, jó alkalmat ad erre az adventi időszak és a Mágnás Miska ünnepi bemutatója is. A teátrum vezetője bízik abban, hogy egyre több fiatalt tudnak bevonzani a színházba, de természetesen mindenkinek ajánlja az előadást, amely nagyszerű alakításokban bővelkedik, és zenei értelemben, a koreográfiát tekintve, a díszlet és a világítás szempontjából is hívogató, és nemcsak az operett műfaj szerelmeseinek.
Az előadásról bővebben itt olvashat.
