Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 8. Mária
Veszprém
4°C
2024. december 8. Mária
Veszprém
4°C

Mindszenty József veszprémi raboskodását eleveníti meg a Várbörtön

2024. november 28. 20:23
Időszakos kiállítás nyílt a Várbörtön kápolnájában, amelyben a nyolcvan évvel ezelőtt itt raboskodó Mindszenty József veszprémi püspök letartóztatásának és fogva tartásának körülményeit ismerhetjük meg. A szerdai megnyitón Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is felkereste az egykori börtönt.

Mindszenty József rövid időt, tizennyolc hónapot töltött veszprémi érsekként, ebből ötöt fogságban. A városhoz kötődő életesemények sora tehát igen sűrű, és ezen fordulópontok nyolcvanéves évfordulójának megünneplésére a főegyházmegye programsorozatot szervezett. Szerdán, november 27-én egy újabb fontos nap kerek évfordulójához érkeztünk: nyolcvan évvel ezelőtt ezen a napon tartóztatták le a nyilasok a regnáló püspököt. Ez alkalomból nyílt időszaki kiállítás a Várbörtön kápolnájában, ahol tájékoztatást kaphatunk a körülményekről, és megismerhetjük, miként viselte Mindszenty a börtönéletet. 

A hivatalos indoklás szerint Mindszenty erőszakkal ellenállt a hatóság intézkedésének, letartóztatásának oka azonban inkább közéleti szerepvállalásának tudható be. Elutasította, hogy felesküdjön a nyilas kormányra, majd amikor a front elérte a Dunántúlt, memorandumot fogalmazott meg Apor Vilmos győri és Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel, valamint Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáttal közösen, melyben felszólították a kormányt az értelmetlen pusztító háború azonnali befejezésére és a zsidóüldözés megszüntetésére. Nem kellett sokat várni a nyilasok válaszára: 1944. november 27-én a hatóság emberei megjelentek a mai érseki palotánál, hogy őrizetbe vegyék az egyházi vezetőt. Mindszenty megtagadta, hogy kocsiba tuszkolják, és önként, gyalog vonult a rendőrség fogdájához, miközben áldást osztott a különös menetet figyelő veszprémieknek.

Erdő PéterErdő Péter

A szerdai kiállításmegnyitó fő programját nem az igencsak szűkös börtönkápolnában, hanem a Veszprémi Törvényszék nagy tárgyalótermében rendezték meg. Itt felszólalt házigazdaként dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit, a törvényszék elnöke, aki büszkén ismertette az épületegyüttes történetét. Az egykor itt álló vármegyeháza épületét 1886-ban vette használatba a törvényszék, majd 1906-ban jelentős átépítésen esett át az ingatlan, és elnyerte mai formáját. Az épület mínusz harmadik emeletén 2003-ig működött büntetés-végrehajtási intézet, ez volt Magyarország utolsó várbörtöne, ami húsz évvel később az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően modern börtönmúzeummá változott.

Az esemény csúcspontjaként Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek tartott előadást arról, miként határozta meg Mindszenty József működését, külső cselekedeteit vallási élete és meggyőződése, különösképpen az engesztelés motívuma. „Az engesztelés a vallások történetében a bűn enyhítésének útjaként jelenik meg. Kultikus cselekmények, imák, áldozatok, rituális mosdás, tárgyak megmosása szolgál gyakran az engesztelés eszköze gyanánt” – magyarázta a bíboros, majd bemutatta a történelem során szerveződő engesztelő mozgalmakat. 

Ovádi Péter, Porga Gyula, Markovits AlizOvádi Péter, Porga Gyula, Markovits Aliz

Idézett egy Mindszenty által 1946-ban megfogalmazott körlevelet, melynek „szövegéből egyértelmű, hogy nem politikai szándék fejeződik ki benne, hanem az a hívő meggyőződés, hogy az engesztelő imádság révén Isten megkönyörül rajtunk, és enyhíti népünk sorsát. Ez a gondolatvilág nem stratégiák és taktikák gyűjteménye, hanem Isten és az emberiség kapcsolatának hívő szemlélete az üdvösség történetének keretében.”

Mindszenty bíboros 1948. január 7-én saját kezűleg írt és aláírt végrendeletében is írt arról, mit jelentette számára az engesztelés. Azt írta: a „hercegprímási trónust harminchat órás töprengés és vergődés, két főpap és gyóntatóm meghallgatása után vállaltam, hogy a nehéz viszonyok közt esetleg további fél esztendőre ne késsék a betöltés, és 

abban a tudatban, hogy vagy fogság- vagy gyalázatviselő kell most ide, és erre – Isten segítségével – való vagyok”.

Kovács Gergely, a Mindszenty alapítvány elnöke igyekezett kiegyenesíteni néhány a köztudatba beépült, mára azonban bizonyítékokkal alátámasztottan hamis elképzelést. Mint mondta, Magyarország akkoriban a közhiedelemmel ellentéttel nem kényszerpályán mozgott: nem volt elkerülhetetlen a háborúba lépés, sőt az akkori szövetségeseinknek számító németek kifejezetten ennek ellenkezőjét kérték, Horthy azonban személyesen döntött a hadüzenetről. Kovács arra is rámutatott, hogy a vidéki zsidóság kiirtásában a magyar állam az első számú felelős, hiszen az akkori vezetők alig várták, hogy a gondosan kidolgozott terveik mentén megkezdhessék honfitársaink elpusztítását, amit messze a német elvárásokat felülmúlva teljesítettek. „A legfőbb tanulság, hogy nemcsak a vesztes, hanem az erkölcsileg rossz oldalon álltunk” – húzta alá. 

Erdő Péter, Udvardy GyörgyErdő Péter, Udvardy György

Kovács elmondta, hogy akkoriban négy út állt a magyar polgárok előtt: a nyilas kollaboráció, a nyílt ellenállás, a tűrés, és a szolidaritás az üldözöttekkel. Mindszenty ez utóbbit választotta, és erre kérte papjait is. Közéleti aktivitása bátor és figyelemre méltó. Elutasította a gyilkos rendszert, és bár megakadályozni nem tudta, szimbolikusan elhagyta a várost, amikor a kollaboráns ferencesek szentmisén adtak hálát a város zsidótlanításáért. Legbátrabb cselekedete az volt, amikor a dunántúli főpásztorokkal memorandumban követelték az értelmetlen és hazaáruló háború azonnali befejezését. Világos értékvállalása és tettei messze kiemelkedtek az akkori társadalom viselkedéséből, és a legsötétebb időkben sem vesztette el Istenbe és az emberekbe vetett bizodalmát.

A megnyitón Udvardy György veszprémi érsek röviden köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a most nyílt kiállítás létrejöttében, Markovits Aliz, a Várbörtönt üzemeltető VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója pedig a látogatók figyelmébe ajánlotta a börtönkápolnában berendezett kiállítást.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Advent második gyertyáját gyújtották meg Veszprémben advent Advent második gyertyáját gyújtották meg Veszprémben Szombat este a Szent Imre téren hagyományos keretek között meggyújtották az adventi koszorú második gyertyáját. Az esemény fontos része a karácsonyi ünnepkörnek, amely a várakozás, a készülődés és az elcsendesedés időszaka. ma 14:28 Főhajtás katonaáldozatok emlékére a Szikla udvarában közélet Főhajtás katonaáldozatok emlékére a Szikla udvarában Amíg mások – elsősorban a gyerekek – számára december 6-a egy vidám Mikulás-nap, négy családnak egy negyvenkét esztendeje történt tragédia évfordulója. tegnap 13:20 Megnyílt a Téli GyárKert Gyárkert Megnyílt a Téli GyárKert Aki emlékszik az EKF nyitóünnepségére 2023 januárjából, az pontosan tudja, hogy nagyjából fél Celsius fokon múlott, hogy nagy pelyhekben a hó és ne az eső hulljon aznap. Úgy tűnik, hogy az időjárás továbbra is kegyes maradt az EKF projektjeihez, hiszen a Téli GyárKert pénteki nyitónapját is nagy havazással ünnepelte meg, tökéletes kísérőelemként a programokhoz, amiket most galériánkban megmutatunk. 2024. december 6. 22:51 Jótékonysági gálát rendezett a Bárczi közélet Jótékonysági gálát rendezett a Bárczi Jótékonysági gálát rendezett pénteken a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI az Agórában a Bárczi Caritas Alapítvány javára. tegnap 12:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.