Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. december 12. Gabriella
Veszprém
0°C
2024. december 12. Gabriella
Veszprém
0°C

'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban'

2024. október 18. 22:46
„Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban.” – jövendölték a hajdani megfigyelők. Aminek persze a régi gazdaemberek sem örültek, viszont még inkább igyekeztek megalapozni a következő év gabonatermését. Erre utalt sokfelé a tizennyolcadikához kapcsolódó intelem, hogy tudniillik: Lukács az utolsó magvető.” Huszadikán Vendel az egyéb mezei munkák befejezését sürgette, Orsolya pedig – 21-én – a káposzta betakarításának kezdetét jelölte. Szintén ekkor kezdték a szüretet a Somlón, és ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók pedig forralt bort kaptak.

Szent Lukács evangélista kultusza – főképpen a Biblia révén – hazánkban is elterjedt, és mivel a hagyomány szerint gyógyítással és festéssel is foglalkozott, ő lett az orvosok, a kórházak és a gyógyfürdők jeles védőszentje, továbbá a festők, képfaragók, de még az üvegesek patrónusa is. – A kezében kis bárányt tartó Szent Vendel szobra, mint a pásztorok védőszentje, ma is sokfelé látható a falvak határában. Névünnepén hozzá fohászkodtak – egész évre szólóan – a juhászok, hogy védje meg nyájaikat az aszály, a villámcsapás, a birkavész és a farkas ellen. Katolikus helységekben a gazdák a nap délelőttjén nem fogták be az igavonó állatokat. A pásztormiséről hazavitt szenteltvizet a jószágokkal itatták meg, hogy a baj és a kórság elkerülje őket.

Ahogy a fenti jövendölés is utal rá, vannak évek, amikor október közepén beköszönt a télies idő, és ez általában hosszú telet jelez. Bolgár Mihály feljegyzéseiből tudjuk, hogy 1835-ben, október 16-án rohamosan állottak be a téli hideg napok, sok hóval.

1879. október 20-án arról tudósított a Veszprém, hogy október 16-án egész erejével beköszöntött a tél, hóval és szélvésszel. A fák még mindenütt zöld lombúak voltak, a virágok még a szabadban nyíltak és egyszerre hóleplet kaptak. A hőmérő zérus alá szökött, és szombatra (október18-án) virradóra becsületes fagyunk volt. A szüretet derékon kapta a mostoha idő, és akik még meg nem kezdték a szedést, csakugyan pórul járhatnak.

FortepanFortepan

A beállott havas idő következtében október 17-én, a délutáni első számú vonat Ajka és Városlőd között a hófuvatok miatt mintegy 17 órai késést szenvedett. Ha az idő így tart, szomorú kilátásaink lesznek a közlekedést illetőleg.

A hirtelen beállott télies idő megkívánta a maga áldozatait. „Csízi Márton ösküi illetőségű Szent-Istványon szolgálatban levő ismert iszákos kocsis f. hó 17-én Szent-Istvány község határában megfagyott. Hasonlólag megfagytak ugyancsak 17-én Parragi Rezső, Deli Gáborné, Hajdú Ádám szentgáli lakosok, midőn szüretről hazatérőben voltak. Ughi Gyula borszörcsöki illetőségű katona, ki 16-án Győrből 1880. márcz. végéig tartó szabadságra hazatért, az oroszi határban f. hó 18-án d. e. ½9-kor megfagyva találtatott. Hasonló megfagyásokról hoznak hírt a lapok az ország különböző vidékéről.”

A népi megfigyelés szerint: „sok októberi eső, termékeny esztendőt jelent”. Ez a megfigyelés azt a tényt igazolja vissza, hogy a talaj vízkészlete októbertől kezdve lassan növekszik, mivel a csapadék havi mennyisége – optimális esetben – már felülmúlhatja a havi elpárolgás mértékét. A szántó-vető ember tudta, hogy a talaj mélyebb rétegeinek a feltöltődése ebben a hónapban kezdődik, ezért a jó gazdák gondosan figyelték a talaj vízkészletének alakulását. Tudták, hogy az őszi-téli csapadék elmaradása mennyire veszélyezteti a következő évi termést.

Persze a bőséges októberi esőzés veszélyeket is rejthetett magában, mint például 1847-ben, amikor október 25-én és 26-án a Séd kiáradt. A korabeli tudósítások így írják le a történéseket: „Éjjel rettenetes zúgással dühöngött az északi szél, és a záport, mint hópelyhet föl-fölkorbácsolta a légtengerben. 26-án is folyton tartott az eső. Ehhez még felhőszakadás is járulhatott, mert a városon keresztül folyó Séd megáradt, s d. e. 10 órakor kicsapott medréből, elárasztotta a közeli házakat, kerteket. Négy hidat elpusztított, a többit megrongálta; kő- és fakereszteket kidöntött, szobákban, kamrákban is pusztított. Házat és állatokat vitt magával, a malmokat megrongálta. Többen a padlásra menekültek. Az ár du. 5-ig növekedett, 6 után kezdett apadni, s 9 órára már visszatért medrébe.”

Fortepan / Kovácsné Farkas JuditFortepan / Kovácsné Farkas Judit

Az ár meglátogatta a közelben lévő Davidikumot is. Erről az árvaház történetében a következőket olvashatjuk: 26-án délelőtt 10 órától délután fél 4-ig emelkedett a Séd, medrébe nem fért bele. Nem jelentett akadályt a kert kerítése, eldöntötte, az ajtaját pedig elsodorta. Az épület alsó szintjére is betört. Ellepte az alsó konyhát, az éléskamrát, a borospincében kimozdította helyéről a 10 – 12 akós (egykori, elsősorban a borászatban használt űrmérték. 1 magyar akó = 53,72 liter) tele hordókat. A savanyú káposztás hordók tartalmát is kiforgatta.

1875. október 24-én arról írt a Veszprém, hogy Időjárásunk az egész héten igen hideg volt, úgy, hogy már mindenütt fűtenek, ehhez járul még a nagy köd és az eső, mely majd nem egész héten tartott. 1877. október 28-án pedig a poros utcák miatt panaszkodott a Veszprém újságírója: Bármerre vetjük szemeinket, és bármerre megyünk is, mindenütt különösen este-felé oly porosak utcáink, hogy a legjobb tüdejű embernek is be kell fognia orrát, száját, hogy meg ne fulladjon, különösen tapasztalható ez a hosszú, majd a palotai utcában. A por és tisztátlanság felette káros az egészségre, vajon nem lehetne azon összegnek, melyet a megromlott egészség helyreállítására fordítunk, néhányadrészével az utcákat tisztán tartani?

1878. október 28-án, hétfőn d. u. ¼4-kor borzasztó égi háború kavarodott városunk felett, mely óriási koromfekete táblás felhőket villám- és mennydörgéssel korbácsolt felettünk el. Esővel vegyest jég is esett, de csak rövid ideig és így a percnyi ijedésnél nagyobb bajt városunkban nem okozott. Estére kelve igen szép szivárvány ívezett a keleti láthatár fölött.

Kovács Győző
további cikkek
Közeledik karácsony havának legboszorkányosabb napja Amiről az időjárás mesél Közeledik karácsony havának legboszorkányosabb napja András zárja a hegedűszót! – hallatszott november végén a hajdani intelem, ami azt jelentette, hogy az adventi időszak áhítatos csendjét nem illett a zenés-zajos táncmulatságokkal megzavarni. Így azután az Andrások és az őket köszöntő bálozók a jeles nap végső órájában véget is vetettek a vigalmaknak, a hazatérő lányok pedig – férjjósló praktikák révén – megálmodták, ki lesz majd a jövendőbelijük. A téli évnegyedet kezdő névünnep – az egyházi naptárban – a Krisztus után 43-ban vértanúhalált szenvedett Szent András apostol emlékét őrzi, akit, mint hittérítőt a peloponnészoszi Patraszban feszítettek a pogányok az X formájú, róla elnevezett András-keresztre. 2024. december 7. 22:31 Fákat vetkőztető, mogorva november Amiről az időjárás mesél Fákat vetkőztető, mogorva november Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög… - juttatja eszünkbe Berzsenyi Dániel örökbecsű sorait „A közelítő tél” című költeményéből a fákat vetkőztető, mogorva november. Amely persze, ha eleinte a „halottak hetében” meg is rendít bennünket, ilyenkor már a fedél alá kényszerülő hétköznapjaink színtere, és hát a gondjainkat is feledtető, jeles névnapok, derűs alkalmak sora. A Károlyok és Imrék névünnepe után 11-én Mártont köszöntöttük. 2024. november 24. 12:03 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' Amiről az időjárás mesél 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' „Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…” – A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, melynek inkább csak a Skorpió csillagképbe átváltó utolsó harmada szokta meghozni a deres-fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy tízedik hónapunkat, az elmúlást is jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, Mindenszentekről nevezzék el. 2024. október 2. 14:18

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.