A kormányfő felidézte, Magyarország 2011 után most másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Hozzátette: személyesen is másodszor tölti be ezt a feladatot. "34 éve vagyok parlamenti képviselő, ezért tudom, hogy megtiszteltetés, hogy önök most meghallgatnak engem. Miniszterelnökként beszélni a parlamenti képviselők előtt mindig megtiszteltetés" - fogalmazott.
Értékelése szerint az akkori elnökség sem volt könnyű, de a munka ma sokkal nehezebb, mert az unió helyzete sokkal súlyosabb, mint 2011-ben volt, és talán súlyosabb, mint az unió története során bármikor. A nehézségek között említette, hogy Ukrajnában, vagyis Európában háború dúl, hogy súlyos konfliktusok pusztítanak és hatnak Európára a Közel-Keleten és Afrikában és mindegyik konfliktus magában hordozza az eszkaláció veszélyét.
Szólt arról is, hogy a migrációs válság 2015 óta nem látott méreteket ölt, az illegális migráció és a biztonsági kihívások azzal fenyegetnek, hogy a schengeni térség szétesik.
Mindeközben Európa veszít globális versenyképességéből - tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az unió saját sorsát meghatározó döntések előtt áll.
A magyar elnökség politikai felelősségértől szólva hangsúlyozta: az Európai Uniónak változnia kell, a magyar elnökség pedig a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A változás legfontosabb elemeként a versenyképesség növelését jelölte meg. Hozzátette: a magyar elnökség problémákat vet fel és javaslatokat tesz, de döntéseket az unió tagállamainak és intézményeinek kell meghozniuk.
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
A versenyképesség problémájáról azt mondta: az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké és Kínáé, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, a világkereskedelmi részesedése csökken.
Az unióban a vállalatok kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal szembesülnek, mint az Egyesült Államokban, a földgázárak pedig négyszer-ötször magasabbak itt - sorolta. Az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP növekedést veszített el, és közben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítania energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges infrastruktúra megépítésére - mondta.
A kormányfő kiemelte: az európai vállalatok fele az energiaköltséget tekinti a beruházások fő akadályának, az energiát intenzíven használó iparágak esetében a termelés 10-15 százalékkal esett vissza.
"Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára!" - fogalmazott. Még ha teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, 2030-ig - minden elemzés szerint - akkor sem fog jelentősen csökkeni azoknak az üzemóráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák majd meg az energiaárakat - mondta.
Orbán Viktor elmondta: a magyar uniós elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az Európai Tanács informális ülésén Budapesten november 8-án.
A kormányfő a migráció témájára áttérve kifejtette: Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás, és ez hatalmas terhet ró különösen az EU külső határain elhelyezkedő tagállamokra. Kijelentette: az EU külső határait meg kell védeni, ez az unió egészének érdekeit szolgálja, ezért ehhez az EU-nak érdemi támogatást kell nyújtania.
Orbán Viktor kiemelt témaként beszélt az unió bővítéséről, szerinte a bővítéspolitikának érdemalapúnak, kiegyensúlyozottnak és hitelesnek kell maradnia. Kulcskérdésnek nevezte az európai biztonság szempontjából a Nyugat-Balkán csatlakozásának gyorsítását.
Azt mondta, Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható. Hozzátette: több tagjelölt ország is teljesíti a továbblépés technikai feltételeit, de hiányzik a tagállamok közötti politikai konszenzus.
