A kormányfő a baranyai vármegyeszékhely 48-as terét megtöltő tömeghez szólva elmondta: április 12-én soha nem látott felhatalmazást és egyben felelősséget is kapott a kormánya a magyar emberektől, ezért nemcsak miniszterelnökként és képviselőként, hanem "tiszásként" is együtt maradnak az emberekkel.
Orbán Viktor Tusványoson tett, a bukására utaló nyilatkozatára utalva emlékeztetett: 133 napja dolgozik miniszterelnökként, de egyelőre még nem érzi az "összeomlást", azonban azt látja, hogy a másik oldalon mi történik. Az ellenzék által három napja meghirdetett békemenetről szólva azt mondta, lehet, hogy március 15-én látták az utolsó ilyen eseményt, azonban Ruff Bálint miniszterrel azt beszélték, lehet, hogy kellene már rendezni egy valódi békemenetet és összegyűlni újra október 23-án.
"Nekünk eddig se volt szükségünk buszoztatásra közpénzen, CBA-utalványra sem, hirdetésre sem" - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: ez egy nagyon fontos évforduló lesz, Magyarország és az egész világ emlékezni fog az 1956-os szabadságharc és forradalom hőseire.
Óriási dolog, hogy egy új Magyarországon tudjuk ezt megtenni - fogalmazott a kormányfő.
Magyar Péter Pécsről szólva felhívta a figyelmet arra, az áprilisi országgyűlési választások eredménye alapján Szeged után Pécs az ország második "legtiszásabb" városa, egyúttal megköszönte a választók bizalmát. Megjegyezte, hogy országjárása során igyekszik minden település polgármesterével találkozni, függetlenül annak pártállásától, és segíteni.
Azt mondta, hogy Pécset az előző hatalom bosszúból magára hagyta. Amikor a baranyai megyeszékhelyen 2019-ben váltás történt, az új vezetés 10 milliárd forintos adósságot örökölt a Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette régitől, amit szoros gazdálkodással nagyjából visszafizetett, amikor azonban elkezdődhetett volna a fejlődés, a város a szolidaritási adó bevezetése miatt egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe, mára pedig csődközeli helyzetbe került.
Magyar Péter ehhez kapcsolódóan az önkormányzatok idei szolidaritási adójának részleges elengedéséről beszélt. Úgy fogalmazott, ha szükséges, elengedik a szolidaritási adó egy kis részét.
Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek fontos feladata, hogy egyeztessen az önkormányzatokkal, miként tudják ezt az intézményt szépen lassan, nem kivezetve, de csökkentve, igazságosabbá tenni és az elvont forrásokat valóban ennek a térségnek a fejlesztésére fordítani - hangoztatta.
Hozzátette: a kormánynak és Kármán András pénzügyminiszternek óriási kihívás a központi költségvetés egyensúlyának helyreállítása és a hiányszint javítása mellett az, hogy önkormányzatoknak is tudjon legalább részlegesen segíteni.
Emlékeztetett: már a választási kampányban egyértelműsítették, szeretnék megerősíteni az önkormányzatokat, visszaadni az önállóságukat, együttműködni velük a fejlesztésekben és juttatni számukra az uniós ezermilliárdokból. A miniszterelnök egyben köszönetet mondott Pécs és más települések polgármestereinek, hogy pártpolitikára tekintet nélkül együttműködést ajánlottak.
Magyar Péter közös érdeknek nevezte a vonatközlekedés problémáinak rendezését, egyben örömét fejezte ki, hogy első lépésként egy "vonatszerelmes" közlekedési miniszternek köszönhetően elkezdhették újranyitni a vasúti mellékvonalakat.
Hangsúlyozta: nagyon bizakodó, mert Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek óriási része volt abban, hogy az egyik legfontosabb vállalásukat, az uniós hatezer milliárd forint felszabadítását pár hét alatt le tudtak tárgyalni, a forrás pedig Magyarország rendelkezésre áll.
A korszerű közigazgatás kapcsán kijelentette: nem alispánokra és főispánokra, vármegyékre van szükség, ez azonban nem jelenti a megyei struktúra megváltoztatását.
Fontosnak nevezte az önálló, független önkormányzatokat, de szavai szerint nincs szükség politikai kifizetőhelyekre.
A megyei önkormányzatokat a Fidesz kiüresítette, feladataikat elvonta és kádertemetővé változtatta - emlékeztetett, hozzátéve, zajlik a megyei közgyűlési hatáskörök és intézmények átvilágítása. A miniszterelnök szerint nem túl hasznos az az intézményrendszer, ahol a megyeházára és a politikai túlélőkre költik a költségvetés hatvan százalékát és a maradékot fordítják saját projektekre.
Az európai uniós források elosztását más szervezetek is el tudják végezni - jegyezte meg.
A Szent István Vidékfejlesztési Program elindításáról szólva elmondta: a projekt első részében tíz mikrotérség tíz-tíz települése kap egymilliárd forintot, a résztvevő települések pedig közösen fognak dönteni arról, hogy mire költik ezeket a forrásokat.
A modellben a helyi közösségek, szakemberek, gazdák és vállalkozók maguk vesznek részt a fejlesztési lehetőségek, irányok és projektek kialakításában - összegezett a miniszterelnök.
