A kritikai lap legújabb számának bemutatóján Géczi János szerkesztő beszélgetett Porga Gyula polgármesterrel, Hankó András újságíróval és Can Togay filmrendezővel. A lap tartalmának ismertetése (a mostani számban az Auer fesztivál és a képzőművészeti kiállítások kaptak nagy hangsúlyt) csakhamar kulturális vitába torkollott azzal kapcsolatban, kellő odaadással viselkedik-e a város a képzőművészetek iránt.
Géczi János, Porga Gyula, Hankó András, Can Togay
A véleményütköztetést Géczi indította el, amikor megjegyezte: a Séd kivételével a veszprémi sajtó nem foglalkozik igazán képzőművészetekkel. (A Vehir kiállításokkal foglalkozó írásait ide kattintva érhetik el.) Porga Gyula leszögezte: pontosan ezért támogatja az önkormányzat a Sédet, mert a „kattintásvadászatra berendezkedő napilapok” számára a kritika kevésbé eladható műfaj. Hankó András szerint valóban ez a megfontolás állhat a sajtó döntései mögött, az ő személyes tapasztalata azonban az, hogy a művészet igenis érdekli az embereket, a mai fiatalokat is.
Can Togay felelevenítette az Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészítésekor zajlott vitát, ahol elhangzott:
„Veszprémnek füle van, de szeme nincs”
utalva arra, hogy miközben a zene szinte minden mélységben és műfajban népszerű és nagy láthatóságot elérő művészeti ág a városban (nem véletlenül kapta meg az UNESCO-tól a zene városa kitüntető címet a megyeszékhely), addig a képzőművészeteknek kevésbé alakult ki közönsége. Ugyanerre a szakmai vitára visszaemlékezve a polgármester felidézte: elhangzott, hogy ha már Veszprémnek van egy erőssége, ami a zene, ne akarjunk egy másik erősséget felépíteni. Ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy később az EKF-program megvalósításában a zene után a képzőművészeti programok kapták a második legnagyobb hangsúlyt, nemcsak a programokban, hanem az infrastrukturális beruházások terén is – mutatott rá Porga.
Can Togay (a háttérben Porga Gyula és Hankó András)
A CODE ütheti át az ingerküszöböt
Can Togay megjegyezte: ha cél a képzőművészet erősítése, akkor át kell ütni a ingerküszöböt, olyan nagyszabású eseményekre van szükség, mint a film esetében a Mozgókép Fesztivál, vagy ami a zenének a VeszprémFest. Az alkotó szerint nagy lehetőség rejlik a hamarosan megnyíló CODE-ban is, ami ritkaságszámba menő intézmény lesz, hiszen hasonló az egész közép-kelet-európai régióban sincs. Az intézményben a legmodernebb technológia áll majd rendelkezésre, így adott a lehetőség, hogy a fiatalok számára ismerős közegben, ismerős formanyelven találkozzanak a kortárs művészettel.
Ezzel Porga Gyula is egyetértett. Szerinte a CODE egy lehetőség és eszköz, egy olyan tér, amit sok mindenre lehet használni. A polgármester szerint itt a legfontosabb kérdés az, hogy befogadó térként üzemel majd, vagy mellé tudunk tenni egy állandó társulatot, egy alkotó közösséget, akik saját tartalmakat fejlesztenek, amiket aztán értékesíteni lehet a világban Párizsban meg Japánban is.
Géczi János, Porga Gyula, Hankó András, Can Togay
Géczi János a vita egy pontján megjegyezte: ő nem tudja elfogadni, hogy olyan alkotókat, mint Szilágyi Lackó vagy Györgydeák György, helyi, regionális szereplőként kezelnek, miközben országos jelentőségű és hatású művészekről van szó. Porga Gyula szerint a CODE köré szerveződő aktív alkotó közösség akár pont erre a kérdéskörre is reagálhat, hiszen lehet cél, hogy a magyar kultúra nagyjait nemzetközileg értékesíthető alkotáson keresztül mutassák be. A polgármester úgy véli, a CODE ugyan nem oldja meg a képzőművészet problémáit, de segíthet abban, hogy érzékenyebbé, fogékonyabbá tegye a látogatóit a vizuális művészetekre, ezáltal pedig egyfajta kapudrogként utat nyithat a kortárs képzőművészetek irányába.
