Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 11. Márton
Veszprém
1°C
2024. november 11. Márton
Veszprém
1°C

Nyár késeje, ősz hamara

2024. szeptember 25. 22:38
Nyár késeje, ősz hamara… A költő, Erdélyi József nevezte így szeptember középső harmadát, amely még igen kellemes, verőfényes időszaka az évszakváltásnak. Ugyanakkor egyre több jelét fedezhetjük fel az ősz „hatalomátvételének”: színesednek a lombok, tömegével hagyják itt fészkeiket kedvenc vándormadaraink, erdeink csendjét fel-felveri a szarvasbikák vetélytársriasztó bőgése. A Fecskehajtó Kisasszony-nap utáni hetek még inkább a termények betakarítására és a szántás-vetés előkészületeire összpontosították a gardaemberek figyelmét.

Az időszak érdekes dátumát találjuk szeptember tizennegyedikén az egyházi naptárban: a Szentkereszt felmagasztalása ünnepét. A legenda szerint a III. század elején élt Nagy Konstantinusz édesanyja, Ilona császárnő ezen a napon találta meg Jézus Krisztus keresztjét. A január hatodikára eső Vízkereszt, majd a május harmadikán esedékes keresztfaünnep és a szeptemberi Szentkereszt napja szinte hajszálpontosan harmadolja az évet és a földünkben gyökeredző Élet fáját jelképezi.

A keresztény őskor tradíciója szerint Máté apostol volt az első evangélium szerzője. Ő írta meg elsőként Jézus életét születésétől haláláig, majd feltámadásáig. A római katolikus egyház szeptember 21-én tartja emlékünnepét. Máté apostol emléknapja a néphagyományban az őszi gabona vetésének ideje. Sokfelé ilyenkor a szakajtóba, kosarakba rakott búzát megszenteltették a templomban, majd a szentelményt a vetőmag közé keverték. A bő termés érdekében a vetést csak másnap – 22-én – kezdték meg. Máté napja emiatt a néphagyományban a vetéshez, a gabonából sarjadó új élethez kötődik.

 

Vannak évek, amikor a nyár még ebben az időszakban is keményen küzd az ősz ellenében és felvonultatja a nehéztüzérségét is, mint például 1878-ban. Ekkor szeptember 21-én, napnyugta után, rendkívüli zivatar dühöngött a Balatonon; a villám minden irányban cikázott, sűrű záporeső kíséretében.

1834. szeptember 24-éről pedig azt a tudósítást olvashatjuk, hogy a szüret oly bőséggel ütött ki, hogy elegendő hordók nem lévén, tíz akós hordóért négy-öt akó bort is szívesen fizettek a szőlős gazdák. Borunk oly jó és erős, hogy az 1811-kit is felül haladja. A szárazság most is minden eső nélkül oly tartós és nagy, hogy a’ kik már elvetették gabonájukat, alkalmasint újra vetni kényszerülnek. A kukoriczát csak kivágni lehetett, a’ krumpli oly silányul termett, hogy a’ magnál is sokkal kevesebbet fizetett.

1879. szeptember 21-én azt írta a Veszprém, hogy: Csak nem akarnak fölöttünk az ég csatornái megeredni; oly tikkasztó a hőség, mint a legerősebb kánikulában. A szántás lassan haladhat; a szőlő azonban örül, mert édességben gyarapodik. A szüret hellyel-közzel jobb lesz talán mennyiségre nézve is a tavalyinál, milyenségre pedig határozottan kitűnő lesz. Gyümölcsünk semmi.

Fortepan / FridhetsmuseetFortepan / Fridhetsmuseet

Szeptembert a régi kalendáriumokban „Szent Mihály hava” elnevezéssel illették Mihály arkangyal napjáról, szeptember 29-éről. János apostol a Jelenések könyvében őt nevezi a sátán legyőzőjének és a keresztény egyház is őt tiszteli fő védője gyanánt. A hagyomány szerint Szent Mihály a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája, a halott vőfélye. Ezzel függ össze a hordozható ravatal „Szent Mihály lova” elnevezés is. Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulójának számított. Ekkor verték szét a nyájakat, adták számba az állatokat, vagyis a Szent György napkor legelőre hajtott jószágot ilyenkor terelték vissza. Egyes vidékeken ezen a napon fogadták fel a pásztorokat is, akik reggel a templom körül gyülekeztek, majd miután megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat. Ott ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket.

E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották ugyanis, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza fölött az ég. A pásztorok körében számos időjósló hiedelem is elterjedt. Az állatok viselkedéséből következtettek a jövő évi időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok összebújtak az akolban, akkor hosszú, hideg télre lehetett számítani. Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés és egyéb őszi munkák, de az őszi mulatságok, bálozások, lakodalmak, más szóval a „kisfarsang” időszaka is, amely egészen advent kezdetéig tartott.

Fortepan / Szekrényesy RékaFortepan / Szekrényesy Réka

A néphit azt tartja, ha Szent Mihály napja előtt sok a ragyás gubacs, úgy már karácsony előtt megérkezik a tél. Az nem tudjuk, hogy 1875-ben mennyi gubacs termett, de szeptember 26-án arról tudósított a Veszprém, hogy „Hideg időjárásunk van pár nap óta s olykor valóságos orkánná fejlik az éles őszi szél. Úgy látszik, nagyon hamar köszönt be hozzánk a tél.” 1877. szeptember 29-én pedig a Piarista Rendház História Domusa szerint, szép északi fény volt látható városunkból. 1878. szeptember 29-e, pedig csúfságával került be az időjárási feljegyzések közé. Ugyanis: „Amitől a szőlősgazdák annyira féltek, az bekövetkezett. A szép, szőlőérlelő napos idők után egyszerre oly őszies szeles és esős napok álltak be, hogy az ember önként a téli kabát után lát. A szőlőre meg épen rossz az idő, mert repedést és rothadást idéz elő a sok eső.” – írta a Veszprém.

Nem volt szerencsésebb a szeptember végi időjárás 1880-ban sem, ugyanis „A módfelett rossz, esős és szeles időjárás annyira sietteti a szüretet, hogy a Balaton-melléken is széltében megeredt az. A szakadatlan eső módfelett megrohasztotta a még nem is érett szőlőfürtöket, az orkánszerű szélvihar pedig nagy részét a tőke alá verte. Szomorú kilátás.”

1882. szeptember 23-án arról írt a Veszprémi Független Hírlap, hogy „a folytonos esőzések következtében a hosszú-utcán a Kolber-féle ház fölött, a vár oldaláról egy tömeg szikla leomlott. Szerencsétlenség nem történt, mert szerencsére senki sem volt az udvaron.”

Nyitókép: Fortepan / Suzanne Lorant

Kovács Győző
további cikkek
'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' Amiről az időjárás mesél 'Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!' „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!" – figyelmeztet bennünket a régi rímes naptárversike a ködös, borzongatós Őszutó havára. A régi római naptár kilencedik hónapja november, ebből származik a hónap neve is. Régi magyar elnevezés szerint Szent András hava, csillagászati megnevezése pedig a Nyilas hava. Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A hónap első felében a szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket, és a hónap második fele már a báloké szokott lenni. Az első hó is novemberben szokott leesni, és a falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodtak. 2024. november 1. 20:37 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' Amiről az időjárás mesél 'Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban' „Ha októberben fagy és hó van, lágy idő lesz januárban.” – jövendölték a hajdani megfigyelők. Aminek persze a régi gazdaemberek sem örültek, viszont még inkább igyekeztek megalapozni a következő év gabonatermését. Erre utalt sokfelé a tizennyolcadikához kapcsolódó intelem, hogy tudniillik: Lukács az utolsó magvető.” Huszadikán Vendel az egyéb mezei munkák befejezését sürgette, Orsolya pedig – 21-én – a káposzta betakarításának kezdetét jelölte. Szintén ekkor kezdték a szüretet a Somlón, és ha hideg volt az idő, a szőlőszedők a mezsgyén rakott tűznél melengették elgémberedett ujjaikat, a szőlőtaposók pedig forralt bort kaptak. 2024. október 18. 22:46 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' Amiről az időjárás mesél 'Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…' „Hideggel ijesztő Mindszent hava, te, mint borzasztod és búsítod szívünket…” – A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, melynek inkább csak a Skorpió csillagképbe átváltó utolsó harmada szokta meghozni a deres-fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is felgyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy tízedik hónapunkat, az elmúlást is jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, Mindenszentekről nevezzék el. 2024. október 2. 14:18 Régmúltban viharok dúltak szeptemberben Amiről az időjárás mesél Régmúltban viharok dúltak szeptemberben A szeptember még nyár és már ősz is – bár hivatalosan az ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a betakarítás, a szüret, egyúttal pedig a szántás-vetés időszaka. Mint általában, a betakarítás és vetés, nemkülönben pedig a szüret időszakában nagyon sok függ az időjárás alakulásától. Kovács Győző meteorológus és helytörténeti kutató írása. 2024. szeptember 2. 15:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.