A szeptember 11-12. között tartott szakmai konferencia ennek az évnek az eredményeit tekintette át, és Veszprém jövőbeli fejlődési irányait, lehetőségeit vizsgálta. A kétnapos tanácskozás központi kérdése az volt, hogyan válhat a kultúra egy város és egy régió fejlődésének hosszú távú motorjává, és milyen örökséget hagy maga után az Európa Kulturális Fővárosa program? A rendezvény egyik előadója dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter volt, aki részletesen bemutatta a programsorozat jelentőségét, valamint a város és a térség jövőbeli lehetőségeit „Egy régió álma vagy egy álom régiója?” címmel.
Előadása során a miniszter történelmi kontextusba helyezte Veszprém helyzetét, kiemelve, hogy a város múltbeli kihívásai hosszú ideig akadályozták annak teljes kibontakozását. A miniszter rámutatott, hogy Veszprém történelme tele volt megszakított felemelkedési időszakokkal, története sok szempontból tanulságos: hosszú évszázadokon át ez a történelemi hullámverés hátráltatta a fejlődését. A XIII. századi háborúk, a török hódoltság pusztítása és a XX. századi politikai események megakadályozták, hogy Veszprém kibontakoztassa teljes potenciálját: többek között a XIX. századi iparosodás idején a vasúthálózat építése csak késve érintette a várost, és amikor már úgy tűnt, hogy végre bekapcsolódhat a gazdasági vérkeringésbe, a világháborúk és a Trianon utáni letargia újabb visszaesést hoztak.
Az előadás központi üzenete az volt, hogy végre eljött az idő, amikor Veszprém kihasználhatja mindazt a lehetőséget, amelyet földrajzi elhelyezkedése és történelmi hagyatéka nyújt.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése nemcsak egy szimbolikus elismerés volt, hanem egy konkrét „dobbantó”, amely a várost új magasságokba emelheti. Navracsics hangsúlyozta, hogy a városvezetés, különösen Porga Gyula polgármester támogatása és munkája nélkül mindez nem valósulhatott volna meg.
Az előadás során Navracsics Tibor külön kitért arra is, hogy Veszprém hogyan pozicionálja magát a Bakony-Balaton régióban. Bár a várost gyakran a Bakonyhoz kötik, a miniszter úgy véli, hogy sokkal inkább a Balaton adta lehetőségeket kellene előtérbe helyezni. Veszprém ugyanis földrajzilag ugyanannyira közel van a Balatonhoz, mint a Bakonyhoz, ám a balatoni régió sokkal vonzóbb perspektívát nyújt a turisták és a befektetők számára is. A Balatonhoz kapcsolódó asszociációk – mint a napsütés, a nyár és a kikapcsolódás – pozitívabban hatnak a város megítélésére, míg a Bakony inkább a hideg, sűrű erdőkkel kapcsolatos képzeteket idézi fel, amelyek kevésbé vonzóak.
A miniszter szerint Veszprém jövője kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a város és a térség központi szerepet tölthet be egy új régió kialakításában, amelyet a „Bakony-Balaton térség” névvel kellene illetni. Ez a térségi újrapozicionálás nemcsak a turizmus fellendítésére ad lehetőséget, hanem a gazdasági és kulturális együttműködés motorjává is válhat. Veszprém, mint a térség legnagyobb városa, természetes központja lehet ennek a régiónak, és így a térségi fejlesztéspolitika alapkövévé válhat.
A miniszter előadásában kiemelte, hogy a Balaton nem csupán egy üdülőhely, hanem egy élettér is. Az ott élő emberek mindennapi életüket élik, dolgoznak, iskolába járnak, és a Balaton kiváló életminőséget nyújt számukra. Az ingatlanárak folyamatos emelkedése és a betelepülő népesség is bizonyítja, hogy a Balaton egyre nagyobb vonzerőt jelent nemcsak a turisták, hanem a letelepedni vágyók számára is. Ez pedig stratégiai kérdés, amelyet a jövő fejlesztéspolitikájában is figyelembe kell venni.
A konferencia keretében dr. Navracsics Tibor előadása arról is szólt, hogy Veszprém identitása szorosan összekapcsolódik Európával. A város történelme ezer szállal kötődik a nyugat-európai kultúrához és a kereszténységhez, és Veszprém már jóval korábban integrálódott az európai kulturális térbe, mint ahogy Magyarország politikai értelemben részévé vált volna az európai közösségnek.
Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat során az volt a cél, hogy bemutassák a magyar kultúra speciális vonásait az európai közegben, és fordítva: az európai kulturális elemeket is beépítsék a magyar kontextusba.
Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a programsorozat egyik legnagyobb hozadéka a térségi együttműködés volt, amely példaértékűnek számít nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is. Az ilyen nagyszabású és pozitív cél érdekében megvalósított regionális együttműködés ritka, de Veszprém és a Bakony-Balaton régió képes volt ezt megvalósítani. Ez a modell a jövőben is fenntartható lehet, hiszen a térségben rejlő kulturális és gazdasági potenciál lehetőséget ad arra, hogy Veszprém hosszú távon meghatározó szereplő maradjon az európai kulturális térképen.
A konferencia végére világossá vált, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat nem csupán egy egyszeri siker volt Veszprém számára. A város és a térség számára ez egy hosszú távú stratégiai alapot jelent, amelyre építve Veszprém a Bakony és a Balaton között egyensúlyozva a térség gazdasági és kulturális motorjává válhat.
