2026-ig egészen biztosan, hogy nem lesznek új szelfik az Instagramon a Gellért-hegyi Szabadságszoborral, ugyanis Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-es alkotását már egy állványszarkofág veszi körbe, hogy aztán két év múlva felújított környezetben és talapzaton térjen vissza a szobor, ami elvileg minden magyar ember számára az egyenlőséget és szabadságot hivatott jelképezni.
A pálmaágat tartó nő alakjával senkinek nincs is gondja, pedig annak idején maga Vorosilov marsall döntött róla és személyesen felügyelte is az alkotófolyamatot. A Szabadságszobor aztán túlélte a rendszerváltást is, itt érdemes felidézni egy mára szintén jelképpé vált performanszot, amikor 1992-ben néhány napra fehér lepedővel takarták le a szobrot, emlékeztetve mindenkit a kommunizmus máig élő szellemére.
A szimbolika tehát végig kéz a kézben járt a Szabadságszoborral most pedig ugyancsak emiatt háborodott fel a balliberális értelmiség, hiszen a cikk elején említett felújítási munkák végén a tízméternél is magasabb talapzaton egy fehér dombormű kereszt is helyet kap majd, ami ugyan beleolvad a környezetébe, de sziluettjében jól kivehető lesz.
Látványterv a Szabadságszoborról és a keresztről
Több sem kellett az ideológiai blokk megmondóembereinek és politikai élharcosainak, nyilatkozatokban, Facebook-posztokban, valamint egy petíció elindításával is hangot adtak nem tetszésüknek.
Érdemes szemezgetni aHang által megfogalmazott szövegből a petíciónál. Eszerint „a jelenlegi felújítási tervek súlyosan veszélyeztetik a szobor eredeti koncepcióját. (...) Az alkotó jogutódjai egyértelműen ellenezték a kereszt elhelyezését, amely meggyalázná a művész eredeti szándékát és megsértené a szobor eredeti jelentését." Ebből akár az is következhetne, hogy harmincnégy évvel a rendszerváltás után egy látható tömeg visszasírja a szocializmus szellemiségét, amikor valójában felépült a Szabadságszobor, egy keresztény jelkép elhelyezését egy keresztény ország szabadságszobrán pedig a gyalázat kategóriájába sorolnak. A kínos helyzetet a szervezet szóvivője próbálta a napokban feloldani az ATV Egyenes beszéd című műsorában, miszerint ők természetesen a rendszerváltás utáni szellemiségére utaltak a Szabadságszobornál, még ha ez a petíció szövegében nem is volt egyértelműsítve.
Abban az interjúban egyébként öt perc nyökögés sem volt elég ahhoz, hogy sikerüljön elmagyarázni, pontosan mi is a probléma a kereszttel a Szabadságszobron, ami a béke és a szabadság jelképe Magyarországon, nagyjából ugyanúgy, ahogy a kereszt a keresztény kultúrkörben az egész világon.
Ehelyett jól hangzó, de jelen esetben teljes mértékben üres demokratikus alapelvekkel dobálóznak csak, miszerint párbeszéd és konszenzusos döntés kellene abban a kérdésben, hogy hogy felkerüljön-e ez a kereszt a Szabadságszoborra. Persze a szobor által hirdetett szabadságjogok fontos részét képezik a magyar szuvenerista törekvéseknek, ahogy azt ma a jobboldalról is sűrűn lehet hallani, mégis sokkal inkább tűnik vészjóslónak az, amikor egy olyan evidenciára próbálják ráerőszakolni a megkérdőjelezhetőséget, aminek egy keresztény alapokon nyugvó államnál nem lenne szabad.
Még jó, hogy mindezekre is adott lehetőség, köszönhetően az Alaptörvénynek, aminek második mondata éppen a következő: "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette."
