Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C

Miért alszunk takaró alatt a hőségben is?

2024. július 7. 21:15 // Forrás: Borítókép: Pixabay / Pexels
Sokan a legnagyobb melegben is betakaróznak – vajon miért? Nem lenne kényelmesebb csak úgy, meztelenül elterülni az ágyon?

Hajnali kettő. A hőmérséklet a szobában huszonnyolc fok, minden ablak tárva-nyitva, így valamelyest jár a levegő, bár megváltást a kinti huszonnégy foktól sem várhatunk. Fekszünk az ágyon, képtelenek vagyunk elaludni, majd amikor megelégeltük a forgolódást, magunkra húzzuk a pokrócot. Sokkal jobb. 

De vajon miért érezzük úgy sokan, hogy a legnagyobb hőség idején is takaró alá kell bújnunk? 

Az emberiség azért kezdett el takarókat használni, hogy alvás közben is fenn tudjuk tartani az optimális hőmérsékletünket. Amikor alszunk, valamelyest csökken a testhőmérsékletünk: ez részben a folyamat szerves része, szervezetünk alacsonyabb fordulatszámra kapcsol, így biztosítja a pihenést. Másrészt viszont az agyunk hőháztartásért felelős része egyszerűen kikapcsol a REM-fázisban, így a takaró hőszigetelő hatása segít megőrizni az optimális hőmérsékletet akkor is, amikor erre nem tudunk odafigyelni. 

Illusztráció: Ron Lach / PexelsIllusztráció: Ron Lach / Pexels

A háttérben pszichológiai okok is állnak: tulajdonképpen születésünktől kezdve arra kondicionáltak minket, azt tanultuk meg, hogy a takaró az alvás nélkülözhetetlen része. Ez egyike az emberi élet legkorábbi tapasztalatainak, ami aztán egész gyerekkorunkban elkísér minket, és ami ennyire beégett a működésünkbe, azt már felnőttként is nehéz ledobni magunkról. Szó szerint. 

De a takarónak egyfajta varázslatos védelmező erőt is tulajdonítunk. Ahogy gyerekként visszatérünk a mosdóból az éjszaka közepén, szinte távolugrással vetődünk az ágyba és rántjuk magunkra a takarót, hogy fellélegezzünk: biztonságban vagyunk, az ágyunk alatt lakó szörnyek már nem érhetnek el minket, a vékony textilréteg megóv minket, megidézi az anyaméh védelmező közegét, ahol semmi rossz nem történhet velünk. Erre a védelemre felnőttként is vágyunk, amikor már tudjuk: a szörnyek igazából nem az ágy alatt, hanem a fejünkben léteznek, és hajnalban igenis eljönnek értünk, hogy elénk citálják az összes hibánkat, tévedésünket, félelmünket, amiket nap közben gondosan a szőnyeg alá söpörtünk. Ki ne vágyna egy varázslatos pokrócra, ami megvéd ettől a szembenézéstől?

Jobban alszik, aki meztelenül alszik

Ahogy fentebb említettük, az alvás természetes velejárója a testhőmérséklet csökkenése, és ez könnyebben végbemegy, ha nem viselünk pizsamát vagy más ruhát az ágyban: vagyis a meztelenség könnyebb elalváshoz és pihentetőbb álomhoz vezet. Mivel azonban meztelenül gyorsabban hűlünk, jobban rászorulunk a takaró jelentette hőszigetelő rétegre a REM-fázisban. 

A meztelenül alvás mindkét nem esetében jótékony hatással van a nemi szervekre is: a vagina éjszakai szellőzése gátolja a gombás fertőzések kialakulását, a férfiak esetében pedig a nemzőképességre gyakorol jótékony hatást, ha a herék hűvösebb közegben létezhetnek (eleve ezért szervezte ki őket az evolúció a hasüregen kívülre, ám a feszesebb fazonú alsónadrágok, amiket nap közben hordunk, ellene dolgoznak ennek). 

Ha a párunk mellett alszunk, a meztelenségnek nyugtató hatása is van: amikor bőr érintkezik a bőrrel, az serkenti az oxitocin-termelésünket, amitől boldogabbnak érezzük magunkat. 

Schöngrundtner Tamás

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.