Az ünnepségen dr. Markovszky György elnök köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: bár 30-50 éves kerülővel, de a szakképzés végre ismét helyére kerül. Markovszky beszédében felidézte, hogy a magyar szakképzés a két világháború között még nagyon is magas szinten teljesített és Európa-szerte elismert szakembereket nevelt ki. A szocializmus kezdetén ez még mindig igaz volt, sőt, a fővárosból és eredeti munkahelyükről kiebrudalt, majd a megyeszékhelyek technikumaiban oktató mesterek révén a 60-as évekre soha nem látott magasságokban szárnyalt. A szakközépiskolák és a gimnáziumok megjelenésével, az érettségi elsődlegességé válásával viszont egyre többen pártoltak el a szakképzéstől, romlott a színvonal, ami hosszú távon az ország gazdasági helyzetét veszélyeztette.
A rendszer változását végül a 2019. évi, szakképzésről szóló törvény hozta el, amelynek köszönhetően már 7-8. osztályban igyekeznek a szakmatanulás felé orientálni a gyerekeket. A munka kezd beérni, a szakképzésbe irányuló diákok száma és a tanulmányi eredmények messze felülmúlják az elképzeléseket, ugyanakkor nem lehet hátradőlni, további cselekvésre van szükség.
Noha ma már egyre többen érzik, hogy a szakmatanulás biztos jövőt, karriert és anyagi stabilitást jelent, fontos az anyagi elismerésen túl az erkölcsi elismerés is, illetve szükség van a képzés további javítására is, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az átmenet a középiskolai és a felsőfokú tanulmányok között, valamint leginkább a munkahelyi elhelyezkedésnél.
Nem véletlenül nevezte Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára 2024-et a fejlesztésének évének: idén országosan 96 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképzés modernizálására – emlékeztetett Berta Ildikó, a Pápai Szakképzési Centrum főigazgatója. A cél, hogy a képzésből kikerülő fiatalok a valós gazdasági környezetben is megállják a helyüket, az ipar 4.0 alkalmazási lehetőségeivel minél korábban találkozzanak. Ehhez olyan eszközökre van szükség, amelyek lerövidítik a betanítási időszakot, hogy a munkába álló fiatal mihamarabb teljes értékű munkatárssá tud válni: többek között korszerű gépparkra az oktatásban, olyanokra, amelyeket maguk a gazdasági szereplők is használnak. Korábban ezek hiánya nagy hátrányt jelentett, az elmúlt öt évben azonban a megyénkben is elindult a lerobbant épületek és a korszerűtlen infrastruktúra fejlesztése, eddig 7 milliárd forintos összegben – számolt be a részletekről Pap Máté, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárja.
Mindennek köszönhetően ma már többen iratkoznak be technikumi osztályokba, mint gimnáziumiba, valamint a felnőttek szakmai oktatásában is hátszeres növekedés figyelhető meg.
A fejlődés középpontjában persze még mindig maga az ember áll: oktatói és tanulói oldalon is, az előrelépéshez nyilván a legszükségesebb az, hogy legyenek lelkes, nagy tudású oktatók, a fiatalok számára pedig rendelkezésre álljanak olyan lehetőségek is, amelyek még a munkaerőpiacra kerülés előtt motiválni tudják őket – például izgalmas szakmai és tanulmányi versenyek. Ezekből idén sem volt hiány: a diákok többek között ra „Mesterkreátor” technikaversenyen, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen bizonyíthatták rátermettségüket. Közülük a legjobbakat a tanévzárón külön díjazták is, illetve itt adták át a Szakma Kiváló Tanulója, az Év Tanulója, az Év Oktatója, az Év Duális Képzőhelye kitüntetéseket, továbbá a pályaorientációs feladatokat segítő pedagógusok munkáját is elismerték.
