A társállatként tartott kutyák számára legalább 10 négyzetméteres területet kell biztosítani, illetve négy méternél rövidebb eszközzel nem lehet tartósan kikötni az állatot - a többi között ezeket a szabályokat is tartalmazza a július 1-jén hatályba lépő, A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet.
Az MTI megkeresésére Czerny Róbert civil állatvédelmi ombudsman - a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa - elmondta: a rendelet célja, hogy a magánházaknál és az állatokat árusító üzletekben olyan tartási körülményeket biztosítsanak a hobbiállatoknak, amelyek megfelelnek az állatvédelmi törvénynek és a kedvtelésből tartott állatok igényeinek is.
Az állatvédelmi ombudsman külön kitért arra, hogy ebbe a körbe tartozik minden olyan állat - rendszertani besorolás nélkül - amelyet az ember hobbiból tart közvetlen környezetében. Ilyenek a kutya, macska, ló, madarak, díszhalak, egyes hüllőfajták, de akár a giliszta is. Akérmennyire furcsán hangzik, a jogszabály erre is kitért: a szakember szerint a kérdés nem mellékes, mert mindeddig a horgászok számára csaliként akár automatából is árusítható volt a giliszta , csütörtöktől pedig ez a lehetőség - a kormányrendelet szerint - megszűnik.
Czerny felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben megalkotott állatvédelmi jogszabályok tapasztalata szerint még mindig nem igazán érték el eredeti céljukat, mivel a felelős állattartást továbbra is kevesen gyakorolják Magyarországon.
Ezek a jogszabályok ugyanakkor számos civil szervezet és magánember figyelmét ráirányították az állatvédelem fontosságára. Továbbá vannak már olyan bírói ítéletek is, amelyek a büntető törvénykönyv alapján állatkínzásért - igaz nem hosszú idejű, féléves - fogházbüntetést szabtak ki például olyanokra, akik rossz körülmények között tartották az állatot, vagy lakásuk erkélyéről dobták ki kutyájukat.
A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: a vonatkozó jogszabályok között nincs koherencia. A büntető törvénykönyv csak a gerinces állatok kínzását rendeli büntetni, az állatvédelmi törvény pedig nem határozza meg pontosan a védendő állatok körét. A most hatályba lépő kormányrendelet viszont már pontosítja a védendők körét, amikor rendszertani besorolástól függetlenül védendőnek tekinti az állatokat.
