A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, a vállalkozások előtt álló nehézségekről és a következő év kilátásairól is szó esett szerdán Várpalotán, a VOSZ Veszprém megyei szervezetének üzleti reggelijén. A Kastélydomb Étteremben rendezett eseményen a térség vállalkozói mellett Forsthoffer Ágnes országgyűlési képviselő is részt vett.
A megjelenteket Czuppon Gergő, a VOSZ megyei elnöke köszöntötte, aki elmondta, hogy a rendezvénynek két fontos célja van. Egyrészt szeretnék, ha a helyi vállalkozók átfogóbb képet kapnának a magyar gazdaság helyzetéről, másrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy közvetlenül is elmondhassák tapasztalataikat és problémáikat a döntéshozóknak. Forsthoffer Ágnes rövid köszöntőjében a kiszámítható gazdasági környezet és a jogbiztonság fontosságát hangsúlyozta, majd Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója tartott előadást a magyar gazdaság kilátásairól.
A vállalkozók is a beruházások hiányát tartják a legnagyobb problémának
Kozák Ákos rögtön egy kérdéssel kezdte előadását. Arra volt kíváncsi, hogy a jelenlévő vállalkozók szerint mire lenne leginkább szüksége a magyar gazdaságnak. Adókönnyítésekre, könnyen hozzáférhető támogatásokra vagy a beruházások ösztönzésére. A résztvevők egyértelműen az utóbbi mellett tették le a voksukat, ami a gazdaságkutatót is meglepte.
Kozák Ákos szerint ugyanis jelenleg éppen a beruházások visszaesése jelenti a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémáját. Az elmúlt években a vállalkozások és az állam is visszafogta fejlesztéseit, ami hosszabb távon a gazdasági növekedést is korlátozza. A számok valóban ezt mutatják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 második negyedévében a magyarországi beruházások volumene 9,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A visszaesésben elsősorban a feldolgozóipar, valamint a szállítási és raktározási ágazat játszott szerepet. Kozák arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt években jelentősen csökkent. Korábban ez a mutató a 27–28 százalékot is megközelítette, idén azonban már 21 százalék körüli értékkel számolnak.
A szakember szerint nem feltétlenül az a cél, hogy minél több pénzt költsenek beruházásokra. Sokkal fontosabb lenne, hogy a fejlesztések hosszabb távon is eredményesek legyenek, és kiszámíthatóan járuljanak hozzá a gazdaság teljesítményéhez.
A magyar gazdaságot jelenleg leginkább a fogyasztás tartja mozgásban
Az előadásban az is elhangzott, hogy az elmúlt három évben gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság. Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy a korábbi gazdasági növekedést három fontos tényező segítette. A foglalkoztatás jelentős bővülése, a külföldi működőtőke beáramlása és az európai uniós támogatások. Ezek a lehetőségek azonban az elmúlt években részben kimerültek. A munkaerőpiacon már jóval nehezebb megfelelően képzett dolgozókat találni, a külföldi beruházások üteme visszafogottabbá vált, az uniós források körül pedig hosszú ideig bizonytalanság volt. Mindeközben a magyar háztartások fogyasztása továbbra is növekszik. Az emberek többet költenek, ami segíti a kereskedelmet és a szolgáltatókat, önmagában azonban nem elegendő a tartós gazdasági növekedéshez.
A KSH legutóbbi adatai szerint 2026 második negyedévében a háztartások fogyasztási kiadásai 4,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, miközben a beruházások tovább csökkentek. A gazdaságkutató szerint hosszabb távon egészségesebb lenne, ha a lakossági fogyasztás mellett a vállalati fejlesztések és a külkereskedelem is nagyobb szerepet vállalna a növekedésben. A német autóipar gyengélkedése szintén szóba került, hiszen Magyarország gazdasága erősen kötődik a német iparhoz. Kozák szerint a külső kereslet visszaesése különösen érzékenyen érintheti az exportáló vállalkozásokat, ugyanakkor a gyengébb kereslet az áremelkedést is mérsékelheti.
Túl sok a kisvállalkozás, és kevés a közepes méretű cég
Kozák Ákos a magyar vállalkozások méretével és termelékenységével is foglalkozott. Elmondása szerint Magyarországon a foglalkoztatottak megközelítőleg 40 százaléka mikrovállalkozásoknál dolgozik, ami jóval magasabb az európai uniós átlagnál. Ezzel párhuzamosan viszonylag kevés az olyan közepes méretű vállalkozás, amely képes lenne nagyobb beruházásokat végrehajtani, új piacokra belépni vagy nemzetközi szinten is versenyezni. A gazdaságkutató szerint ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a kisvállalkozások megerősítése lehet. Példaként két, egymáshoz közel működő építőanyag-kereskedést említett. Véleménye szerint sok esetben érdemes lenne megvizsgálni, hogy a kisebb cégek együttműködéssel, esetleg egyesüléssel tudnának-e hatékonyabban működni.
A méret mellett azonban a termelékenység is komoly gondot jelent. Kozák szerint az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi reálbérek lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint a vállalkozások termelékenysége. Ez azt jelenti, hogy miközben a munkavállalók fizetése vásárlóerőben számolva nőtt, a vállalatok által előállított érték nem emelkedett ugyanilyen ütemben. A gazdaságkutató arra is kitért, hogy jelentős különbségek vannak az ország egyes térségei között. Budapest gazdasági teljesítménye és az egy főre jutó hozzáadott érték például jóval magasabb, mint a kevésbé fejlett megyékben.
Nem mindegy, mire kapnak támogatást a vállalkozások
A szakember szerint a vállalkozások támogatásánál is változtatni kellene a korábbi gyakorlaton. Úgy véli, nem az általánosan elérhető, szinte feltételek nélkül kiosztott támogatások jelentik a legjobb megoldást. Sokkal inkább azokat a cégeket és fejlesztéseket kellene ösztönözni, amelyek képesek javítani a termelékenységet, növelni az exportot vagy új technológiákat bevezetni.
A külföldi nagyvállalatok magyarországi beruházásainál szintén nagyobb figyelmet fordítana a helyi beszállítókra. Kozák Ákos példaként említette, hogy egy új autóipari beruházás esetén érdemes lenne olyan feltételeket kialakítani, amelyek révén a környék kis- és középvállalkozásai is bekapcsolódhatnak a termelésbe. Ez a Veszprém megyei vállalkozások számára is fontos kérdés lehet, hiszen a térségben több olyan ipari szereplő működik, amely közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a nemzetközi autóiparhoz. A kutató szerint az egyetemek bevonása és a vállalkozások közötti együttműködések erősítése szintén segíthetné a hazai cégek fejlődését.
Jövőre már gyorsabb gazdasági növekedést várnak
Az előadás végén Kozák Ákos az Egyensúly Intézet legfrissebb gazdasági előrejelzéseit is ismertette. A gazdaságkutatók 2026 egészére 1,6 százalékos GDP-növekedést várnak, 2027-ben viszont már 2,5 százalékos bővüléssel számolnak. A következő évben a beruházások is újra növekedésnek indulhatnak. Az intézet előrejelzése szerint az idei, nagyjából 3 százalékos visszaesés után jövőre 2–2,5 százalékkal bővülhetnek a fejlesztések. Az infláció ugyanakkor ismét emelkedhet. Míg idén 2 százalék alatti éves pénzromlással számolnak, 2027-ben már 3 százalék feletti értéket valószínűsítenek. Ennek hátterében többek között a fogyasztás és a beruházások várható élénkülése állhat. Kozák Ákos szerint a gazdaság tartós növekedéséhez nem elegendő egy-egy jó év. Olyan kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség, amely kedvező időszakokban tartalékot képez, nehezebb helyzetben pedig képes támogatni a gazdasági szereplőket.
A várpalotai rendezvényen Kenyeres László, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese is előadást tartott a magyar állam hatékonyságáról. A program végén a vállalkozók közvetlenül is feltehették kérdéseiket az előadóknak és Forsthoffer Ágnes országgyűlési képviselőnek.
