Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

EKF után: a cél változatlan, az eszközök alakulnak

2024. január 22. 23:53
Január elején Athénban hivatalosan is átadta a stafétabotot Veszprém az utód EKF városoknak, a programév lezárulta mégsem pontot hagy maga után: ez itt még csak a kettőspont helye. Arról, milyen eredményeket hozott 2023 Veszprém és a Bakony-Balaton régió életében, illetve mi várható a folytatásban, sajtótájékoztatón számolt be Porga Gyula, Veszprém polgármestere, Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója és Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Több mint 3500 esemény, 116 település páratlan összefogása, 1 660 000 látogató a belvárosban, 17 százalékkal több külföldi látogató, hagyományteremtő fesztiválok, megújult és frissen felhúzott kulturális központok. Tömören így lehetne összefoglalni Veszprém és a Bakony-Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa programévét.

Hogy ez az év sikeres volt, az kétségtelen. Ehhez persze elengedhetetlen volt, hogy a szervezők ne keverjék össze a célt és az eszközt. A cél ez esetben az a városi stratégiaként is megfogalmazott gondolat, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városainak elitjébe kerüljön kategóriájában, s ugyanígy a régió kulturális-kreatívipari régióként megerősödjön. Az Európa Kulturális Fővárosa program tulajdonképpen ehhez szolgált a lehető legjobb eszközként – világított rá Porga Gyula polgármester. Az sem mellékes, hogy a tervek kialakításakor pontosan tudták, ki a célközönségük: elsősorban a helyiekhez akartak szólni, nekik kedvezni, figyelembe véve, hogy ami a helyieknek jó, arra a vendégek is kíváncsiak.

Ennek érdekében igyekeztek letörölni Veszprém „rozsdafoltjait”, olyan infrastrukturális beruházásokat végrehajtani, melyek révén élettel töltötték meg az évek óta elhanyagolt pontjait a városnak, így a gyermekkórházat, amelyben létrejött az ActiCity, vagy említhetjük a Ruttner-házat, a Fotont és a Hangár Könnyűzenei Központot is, mely főleg a középosztály figyelmét vonta magára, így valószínűleg a programév letelte után is továbbél.

2023 legfontosabb örökségei között van az utcakép program is, amely során a város egy saját módszert tesztelt: az üresen álló üzlethelyiségekben kulturális szolgáltatást kínáló vállalkozásokat anyagilag is támogatta az EKF.

Porga Gyula elmondta, 2024. január 1-jével sem kapcsolták le a villanyt, több az elmúlt években debütált fesztivál és program is folytatódik, így a Holtszezon, a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Hosszúasztal Piknik, továbbá az építkezések, a szolgáltatásbővítések és az emberi viszonyok javítása is ott van a jövőbeli célok között.

Az EKF sikerét egyébként a számok is alátámasztják – ezekről már Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója számolt be. Tavaly 24 műfajban több mint 3500 programot kínáltak, kicsivel több mint fele arányban Veszprémben, amelyek 80%-a ingyenes volt, 45%-a pedig zenei fókuszú. Utóbbi nem véletlen, hiszen Veszprém 2019-ben elnyerte az UNESCO A zene városa megtisztelő címet.

Ez idő alatt több mint 500 pályázati partnerrel dolgoztak együtt, 11 járásközpontban valósítottak meg a korábbi évekhez képest grandiózusabb programot, olyan új helyszíneket vontak be, mint a romkoncertek környezetét adó veszprémi Margit-romok vagy a nagyvázsonyi pálos kolostorrom, emellett a leszakadó rétegek kulturális középpontba helyezését is támogatták: ilyen volt például a Romani Design Együtt Berhidáért programja.

A vezérigazgató szerint a programév sikeréhez elengedhetetlen volt a sajtó szerepe: az elmúlt években 45 országban több mint 1000 cikk jelent meg a programév kapcsán, és 40 országból látogattak hozzánk delegáltak, hogy tanuljanak tőlünk.

Apropó, nemzetközi dimenzió: bár a fő célközönség a helyiek voltak, az EKF tagadhatatlanul a külföldiekről is szólt, Veszprém és a Bakony-Balaton régió nemzetközi dimenzióba helyezése. Ezt segítette, hogy a kezdetektől fogva térben és időben is tágasabb keretekben gondolkodott a város – fejtette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. 2020-ban, az EKF törvény létrejöttével és a magyar kormány évekre beütemezett költségvetésének köszönhetően már a felkészítő esztendőkben elindulhattak olyan programok, amelyek megalapoztak 2023 sikerének, és amelyek a jövőben is folytatódhatnak, így a már emlegetett Holtszezon Irodalmi Fesztivál és a még Filmpiknikként induló Magyar Mozgókép Fesztivál. Fontos volt a térbeli tágasság is, a régió anyagi bevonása a szervezésbe egy pályázati alap létrehozásával.

„Élni akartunk azzal a lehetőséggel, hogy kilépjünk Európába, ezzel párhuzamosan pedig egy területfejlesztési programot is elindítottunk, amivel egy részben új típusú, a kultúrára és a kreatív iparra építő gazdasági modellt szerettünk volna kialakítani.” Ehhez a nemzetközi diplomácia és a politika is melléjük állt, a legfontosabb eseményeken rendre jelen voltak hazai és külföldi politikusok, de a nemzetközi művészek szerepe is fontos volt, utóbbi kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy az Inota Fesztivál nagy visszhangot kapott.

S hogy mit hoz a jövő? A legfőbb feladat, hogy amit tudunk, megmentsünk a mostani eredményekből, hogy megalapozzuk egy sikeres kulturális-kreatív ipari régió alapjait, amelyben Veszprém vezető szerepet tölt be. A térségi együttműködés eredményei már látszanak: tavaly nyáron megszületett a Bakony Turisztikai Charta, de alakul a Szent György-hegy és az Egervölgy együttműködés is.

Bertalan Melinda
Szalai Csaba
további cikkek
Rajzold meg a kedvenc EKF élményedet! Rajzold meg a kedvenc EKF élményedet! Rajzpályáztatot hirdet a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. 2024. április 10. 10:13 Európa szintű kiállítás nyílt a Várbörtön Múzeumban Európa szintű kiállítás nyílt a Várbörtön Múzeumban Nem csupán a régmúlt történeteit meséli el, komoly morális kérdéseket is felvet a Várbörtönben kialakított „Ember a rács mögött” című kiállítás, aminek hivatalos megnyitóját kedden délután tartották, most pedig már bárki szabadon látogathatja. Hogyan lehet büntetni úgy, hogy közben ne vegyük el a lehetőségét, hogy az ember visszailleszkedjen a társadalomba? Utópia mindez, vagy realitás? A választ a látogatókra bízzák miután megismerték Európa utolsó várbörtönéből kialakított múzeumot Veszprémben. 2024. április 3. 1:50 A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. 2024. március 29. 2:41 Jótékonysági akcióval zárta sikeres évét a Privát Veszprém programsorozat Privát Veszprém Jótékonysági akcióval zárta sikeres évét a Privát Veszprém programsorozat Adománygyűjtő és -átadó akcióval ért véget a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa keretében megvalósult Privát Veszprém (PV) programsorozat. A sokszínű és kreatív programsorozat a veszprémiek közösségében rejlő összetartó erőt mutatta meg, így nem véletlenül nevezte egy újság Európa Kulturális Fővárosa „legveszprémibb” projektjének. A város múltja családtörténeteken keresztül is láthatóvá vált: fotógyűjtemények, köztéri installációk, nagymúltú veszprémi emberek interaktív szobrai, privát fotóalbummá átlényegülő buszmegállók és híres üzletek kirakatainak újjáélesztése mellett gyönyörű fotóalbummal emlékezett meg Veszprém városa jeles eseményeiről és meghatározó történelmi személyiségeiről. 2024. március 13. 12:57

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.