Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

"Az operett műfaját ellenünk fordították, ideje látni, milyen jó is az!"

2023. december 7. 22:20
A Veszprémi Petőfi Színház december nyolcadikán mutatja be Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét. A rendező Mészáros Árpád Zsolt színművész, akinek ez élete első rendezése. Részletesen beszámolt arról, hogyan látta megvalósíthatónak a színpadra állítást, és kiemelte a Veszprémi Petőfi Színház egész társulatát a műszakkal együtt, véleménye szerint az ország teátrumai példát vehetnének a csapatról...

Talán minden színházkedvelő emlékei közt akad egy Csárdáskirálynő előadás, de Mészáros Árpád Zsolt úgy fogalmazott, az ő rendezése valamelyest egy újragondolása a műnek. Elsőként arról kérdeztük, miért gondolta úgy, hogy a színpad túloldalán is feladata van: „Harmincöt éve vagyok a pályán, és ha az ember színházban nő fel, akkor egyszerre hangosító, kellékes, színész, táncos, rendező. A rendező egy rendkívül speciális szakma, amit nem tanultam, de a sok-sok év alatt autodidakta módon rám akadt. Nagyon boldog voltam ettől a felkéréstől, és a legnagyobb kihívást nem feltétlenül magában a rendezésben láttam, hanem abban, hogy összetartsak egy nagy csapatot, és mint egy jó anya, vigyázzak rájuk.”

A rendező felhívta a figyelmet arra, hogy az előadás a szerelem, az intrika, a hovatartozás kérdésének, valamint a társadalmi szintek elkülönülésének vegyülése: „Nem volt egyszerű megtalálni az egyensúlyt a hangulatváltások között, hiszen itt előfordul, hogy a primadonna az egyik pillanatban zokog, a másik pillanatban pedig már nagyon szerelmes. A mű klasszikusságát és az operett formalitását megtartva egy olyan előadást próbáltam létrehozni, amit nem csak a felnőttek, de a gyerekek is megszerethetnek.".

Mászáros kifejtette, az elmúlt egy-két évtizedben az emberek ellen fordították az operettet, így sok emberben negatív érzés van a műfaj kapcsán:

„Nem biztos, hogy mindig jól nyúltak hozzá ezekhez a művekhez, ezért lett olykor sokkal inkább tolakodóbb a műfaj, mintsem élvezetes. Szerintem a kulcs, hogy minél egyszerűbben kell megfogni, mert úgy hamarabb célt érhetünk a nézőknél.

Ezt az előadást már egy nyári fesztiválon bemutattuk, akkor hatalmas sikere volt, hiszen a színész és a közönség együtt tudtak lélegezni. Az egyik cél, hogy görbetükröt mutassunk a XXI. század emberének, méghozzá szórakoztató módon.".

Mészáros Árpád Zsolt elmesélte, már számos módon foglalkozott a Csárdáskirálynővel, de most értette meg igazán, hogy miről is szól: „Nagyon fontos szempont volt, hogy a történet maga világos legyen. Nem szeretnék egyesével mindenkit felsorolni a társulatból, de ebben a házban olyan emberek dolgoznak, hogy csak példaként lehet őket emlegetni. Épp emiatt hatalmas segítségemre voltak, olyan, mintha nem is kellett volna rendeznem, hiszen hamar megértették a koncepciót, amit elképzeltem.".

A rendező mindenkinek ajánlja az előadást, aki szeretne három órát felhőtlenül szórakozni, és közösen énekelni.

Az előadásról bővebben itt olvashat.

Szabó Eszter
Szalai Csaba
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.