Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Vár állott, most kőhalom

2023. november 30. 11:38
A várfalak feltárását mutatta be Szoboszlay Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze szerdán a VEAB előadótermében.

Az előadás a Magyar Tudományos Akadémia veszprémi bizottságának (VEAB) és a Magyar Művészeti Akadémia veszprémi munkacsoportjának közös szervezésében valósult meg. 

Szoboszlay Gergely végigvezette hallgatóságát a középkori, majd az újkori várfalrészletek feltárásának folyamatán. Mint mondta, az első, államalapítás korabeli erődítményt nem találták meg, annak részletei nem ismertek, a legkorábbi fellelt falak az Anjou-időszakból, a 14. századból származhatnak. 

17. századi ábrázolás még a barokk átépítés előtti várról. Azok a falak ma már a föld alatt pihennek17. századi ábrázolás még a barokk átépítés előtti várról. Azok a falak ma már a föld alatt pihennek

A Tűztoronyról régóta tudható, hogy középkori építmény, a korábbi kutatások az erkély alatti részt a 13. századra datálták. A körülötte található falak azonban már nem eredetiek: azokat a 17. század során elbontották. A vár falai az idők során persze többször is változtak, különösen a végvári időkben hoztak létre sáncokat és palánkokat a védelem erősítésére.  

A Tűztorony vélhetően a 13. század óta vigyáz Veszprémre – a körülötte látható falak viszont sokkal fiatalabbakA Tűztorony vélhetően a 13. század óta vigyáz Veszprémre – a körülötte látható falak viszont sokkal fiatalabbak

A középkori vár jóval kisebb volt a mainál: amikor a püspökség visszahelyezte ide a székhelyét az oszmán veszély elmúltával, elbontották a vár épületeit és falait, és feltöltéssel több száz, akár ezer négyzetméterrel is megnövelték a várhegy beépíthető platóját. Erre a töltésre épültek rá a keleti oldalon a piarista gimnázium és az érseki palota, míg a nyugati oldalon a barokk házak teraszos udvarai. A vár eredeti, középkori falaiból így jóformán semmi nem maradt, ami a hétköznapi szemlélődő számára látható lenne: az egykori védmű ma a föld színe alatt, az újkori töltésbe burkolva pihen. 

Schöngrundtner Tamás
Szalai Csaba
további cikkek
Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Háromhetes, 1200 fős, nagyszabású felmérés indul e héten Veszprémben, amely a város elmúlt hét évének változásait, kiemelten a VEB2023 EKF program hatásait kutatja. A 2017-es széleskörű vizsgálatra alapozott reprezentatív kutatás egyik célja, hogy kiderüljön, miképp látják a veszprémiek saját városukat, annak változásait, fejlődését, élhetőségét. ma 15:23 Tárgyakon és történeteken keresztül elevenedik meg a történelem Tárgyakon és történeteken keresztül elevenedik meg a történelem Új állandó tárlattal köszönti a tavaszt a Laczkó Dezső Múzeum. Még töltik a vitrineket, jövő péntektől azonban bárki megtekintheti a Veszprém történelmét a tárgyakon keresztül bemutató kiállítást. tegnap 19:59 Holtszezon: a kultúra meghatározó alakjai lepik el a várost a hétvégén Holtszezon: a kultúra meghatározó alakjai lepik el a várost a hétvégén Február 22-25. között immár harmadik alkalommal rendezik meg a Holtszezon Nemzetközi Kortárs Irodalmi Fesztivált. Az EKF programja idén is rendkívül színes kínálattal jelentkezik, koncertet ad a 30Y, a Felső tízezer, workshopot tart a FISZ, és a fantasy is komoly szerepet kap. tegnap 14:28 A teremtett világ szépségeit ábázolták a gyermekek A teremtett világ szépségeit ábázolták a gyermekek A Házasság hete keretein belül – a témához kapcsolódó – rajzpályázatra is sor került, méghozzá a Kukkantó Egyesület szervezésében. Az óvodások, valamint a kisiskolások pályaműveit szakmai zsűri értékelte, több mint kétszáz rajz érkezett. Az eredményhirdetésre szombat délelőtt, a Veszprémi Petőfi Színházban került sor. 2024. február 17. 13:36

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.