Az elején van egy ötlet, aminek a végén ott lesz a megvalósulás. A kettő közötti részt pedig projektmenedzsmentnek hívják. Ilyen egyszerűen leírható egy olyan nagyszabású beruházás is, mint a teljes veszprémi várnegyed megújítása. Persze, ha szétszálazzuk a középső részt, akkor egyből elkezd bonyolódni a dolog. Ilyenkor van szükség egy profi projektmenedzserre, aki képes átlátni, de ami még fontosabb, összehangolni az egyes munkafolyamatokat és kezelni a váratlan helyezeteket.
A várnegyed felújításánál ez a személy Pém Attila, a Castellum vagyonkezelő igazgatóhelyettese. Ő egyébként nem is olyan régen elnyerte a "világ legjobb projektmenedzsere" díjat. Az IPMA (International Project Manager Association) által 2023 szeptemberében Sevilla-ban átadott rangos elismerést a jelenleg Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese egy korábbi, a Magyar Zene Háza teljeskörű koordinációjának – tervezőasztaltól az átadásig tartó – világszínvonalú munkájáért nyerte el.
A Castellumot két éve hozta létre d. Udvardy György, veszprémi érsek, hogy legyen egy olyan szervezet, ami összefogja azokat a szakembereket, akiknek a tudása nélkülözhetetlen egy ekkora beruházásnál. Maga a szervezet egyébként nem nőtt nagyra, összesen 17-en dolgoznak benne, közülük pedig az igazgatóhelyettes, a már említett Pém Attila tartott a helyi sajtónak exkluzív bejárást a készülő épületekben szerda délután.
Az esemény azért is volt különleges, mert ugyan építészeti és régészeti szempontból már volt hasonló bejárás és a Work In Progress vezetett túrák is erről szólnak, de menedzsmenti szempontból keveset lehetett tudni a kulisszák mögötti részről.
Ahogy Pém Attila mesélte, egy ilyen beruházásnak az elején az összes szakember megfogalmazza, hogy szerinte mitől lesz olyan a végeredmény, ami sokak igényeinek megfelel. Ez a valóságban több tucat véleményt és álláspontot jelent, a projektmenedzser feladata pedig megtalálni a szűk mezsgyét ezek között, ezután pedig megszervezni a munkafolyamatokat.
És itt el is érkezünk a másik sarkalatos ponthoz, az időzítéshez. Nincs olyan építési beruházás, ahol a kivitelező tapsolna, amikor közlik vele, hogy egy évre le kell állítani a munkákat, vagy legalábbis átszervezni azokat. Márpedig Veszprémben ez történt, az Európa Kulturális Főváros programsorozat miatt 2023-ra befejeződött a legtöbb olyan munka a Várban, ami az épületek külső részeit érintette azért, hogy a látogatók már egy impozáns épületegyüttessel találkozzanak. Közben persze folytatódtak belül a munkák, amiből szintén sokat megmutattak az érdeklődőknek, ez egy újabb olyan kihívás volt, amit projektmenedzseri szempontból kellett megoldani.
A hatalmas állványszerkezet is itt marad addig a Vár keleti oldalán. Erre azért volt szükség, hogy csökkentsék a teherautók forgalmát, ami egyedül az óváros téren át lehetséges. Megvizsgálták a keleti, nyugati, de még az északi, Benedek-hegy felöli oldalt is és végül úgy döntöttek, hogy a legalkalmasabb a Deák utca felől megépíteni a 40 méter magas szerkezetet, amelyen keresztül lifttel szállítják fel a nagyobb építési alapanyagokat.
Jövőre, az EKF-év után ismét nagyobb fokozatba kapcsolnak majd a munkákkal. Habár a Vár nem lesz teljesen lezárva, sok helyen visszatérnek a homlokzatra a munkások, miközben a belső régészeti feltárások – ezekre később még visszatérünk – és renoválási munkák is folytatódnak, hogy 2025-re elkészüljön a projekt.
A túrán készült képek az alábbi galériában tekinthetők meg.
Nem lehetett kilakoltatni az érseki palota néhány lakóját
Az érseki palota padlástere nem tartozik a turisztikai látványosságok közé és a későbbiekben sem fog. Ennek ellenére az újságírói csapatnak megmutatták a barokk épület ezen részét is. Ez azért is volt fontos, mert itt lehet választ kapni arra, hogy sokáig miért állt a tetőcsere munkája, holott a többi épületen javában zajlott a munka. Ennek az oka körülbelül 200 denevér volt, akik márciustól szeptemberig itt élnek, utána télre költöznek be barlangokba a környéken. És mivel fokozottan védett állatról van szó, se fénnyel, se hangzavarral nem lehet őket zavarni. Ottjártunkkor már nem volt ott egy példány sem, de nyomokat azért hagytak a földön. Egyébként itt, a padlástéren fognak kialakítani informatikai szervereket, valamint itt lesz az akadálymentesítés céljából épített liftnek is a gépháza.
Hamarosan szebben szólnak a harangok is
Szintén nem sokan jutnak fel a székesegyház tornyába sem, ahol a harangok laknak. Pém Attilától itt megtudtuk, hogy nemsokára elkezdik az óraszerkezet és a harangok felújítását is. Előbbiek jelenleg nem a pontos időt mutatják, utóbbiak pedig hamisan szólnak. Ugyanis a harangok is el tudnak hangolódni, ezen most szakemberek segítenek majd.
Lehet, hogy maga Szent István hagyta el azt az érmét, amit megtaláltak
Az elmúlt napok egyik legnagyobb szenzációja az volt, amikor a Nagyszeminárium régészeti feltárása során megtaláltak egy olyan érmét, amit még Szent István korában vertek. Ez a legrégebbi ilyen lelet, amiről ebben a cikkünkben mi is részletesen írtunk. Egy Castellumban dolgozó kollégától tudjuk, hogy amikor a régész az ásatás során rátalált, többször felkiáltott, hogy „ezt nem hiszem el, ezt nem hiszem el!”
