Az elsőt még 1988-ban tartották: a Liszt Ferenc Kórustársaság nagynevű karnagya, Kollár Kálmán arról álmodozott, hogy a kórusok repertoárjában addig kisebb hangsúllyal megjelenő 19. századi kórusszene bemutatásának és népszerűsítésének platformot teremtenek. Így született meg a nyolcvanas évek végén az akkor még Romantikus Kóruszenei Találkozó néven futó esemény, amely aztán egy biennálé-triennálé jelleggel működő nemzetközi romantikus kóruszenei találkozóvá nőtte ki magát a későbbiekben.
A tagok az együttest 49 évig vezető karnagy-óriás 2012-ben bekövetkezett halálát követően is fontosnak tartották a rendezvény továbbvitelét. 2016-ban Kővári Péter égisze alatt valósult meg a találkozó, 2023-ban pedig az addigra az együttest közel két esztendeje vezető Lukács Elek és Varga Áron társkarnagyok valósítják meg az eseménysorozatot.
Az idei évben pedig igencsak kibővült a program. Ennek két apropója is akad: egyrészt az Európa Kulturális Fővárosa cím, másrészt 65 éves fennállását ünnepli a Liszt Ferenc Kórustársaság. A szervezők így idén a VEB2023 EKF támogatásával számos újdonsággal készültek.
Ezek egyike, hogy az eredetileg három napos eseménysorozat további három „hangulat-előkészítő nappal” bővült. A „mínusz második”, „mínusz első”, valamint „nulladik” napokként emlegetett október 10-én, 11-én és 12-én flashmobokkal hangolták rá a helyi kórusok a veszprémi közönséget a 13-án elinduló koncertsorozatra. A minikoncertek sorozatát a VLFK indította, majd vendégei, a várpalotai Pueri Castelli Gyerekkórus és a veszprémi Gizella Nőikar folytatták a meglepetésszerű hangulatteremtést a város különböző pontjain.
Október 13-ával aztán megkezdődött a fesztivál nemzetközi része: pénteken Veszprém mutatkozott be a Csermák Antal Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol a szervező kórus mellett a Várpalotai Bányász Kórus, a Gizella Nőikar, valamint a VLFK Búzavirág Gyermekkar adott koncertet.
Az eseményen Porga Gyula polgármester is részt vett, aki arról beszélt, Veszprém esetében sem a Királynék városa, sem az Európa kulturális fővárosa, sem az UNESCO által 2019-ben odaítélt „A zene városa” cím nem csupán marketingfogás. „Mindegyikért keményen megdolgoztunk, utóbbi esetében pedig a pályázáskor nem elsősorban a nagy nevű fesztiváljaink számítottak, hanem a kórusaink által is ápolt évtizedes hagyományok, amelynek eredményeként a zene valóban a mindennapok része Veszprémben. Büszkék lehetünk a zeneiskolánkra, a kórusainkra, énekkarainkra, melyek országos szinten is elismertek, és arra, hogy a nagynevű előd, Kollár Kálmán örökösei is fontosnak tartják megőrizni a pezsgést és vendégül fogadni a nemzetközi kórusokat is” – fogalmazott.
A nemzetköziség pedig azért is izgalmas, mert a kórusfesztiválok jellemzője, hogy a résztvevő hazai és nemzetközi kórusok a saját repertoárjuk mellett megtanulnak egy vagy több közös művet, amely a fesztivál ideje alatt válik egy nagy, közös egésszé, az addigi munka ekkor teljesedik ki. A kórusfesztiválok nem titkolt célja ezt a közösségépítő élményt érzékletesen bemutatni az embereknek, hiszen a zene, a közös éneklés boldogító, feltöltő tevékenység. Ezt szolgálják a szombaton is folytatódó szabadtéri koncertek, immár a Coro Genzianella di Roncogno, a Visszhang Kórus és KVV Kamarakórus részvételével, illetve a vasárnapi templomi szolgálatok, valamint a gálahangverseny a Pannon Egyetemen.
