A gazdasági alapon működő rendezvényekkel általában a közvéleménynek egy igazán sarkalatos problémája szokott lenni: hogy nem ingyenesek. Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatban egyébként a programok hetven százaléka az volt, úgyhogy bőven kiélvezhette mindenki az idei év adta lehetőségeket anélkül, hogy a zsebébe kellett volna nyúlnia. Sajnos hozzá kell szokni, hogy bizonyos rendezvények bizonyos társadalmi rétegekhez idomulnak, azzal mindig mellé fogunk nyúlni, ha azt hisszük, a kapitalista világban minden alanyi jogon jár.
Nézzünk inkább azt, hogy mit kapunk akkor, ha viszont hajlandóak vagyunk a pénzünket áldozni rá: minőséget biztosan. Márai Sándor szerint a bor férfi dolog, csendesen kell beszélni róla, leghelyesebb egy pohár bor mellett. Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy majd a férfi beszél róla, a nők pedig élvezik. A fesztivál pontosan ezt adja, lehetsz műértő, és lehetsz csak gasztrokedvelő civil, úgy mész majd haza, hogy valódi élménnyel gazdagodtál így, vagy úgy.
A legprofibb szakemberek teszik majdhogynem a szádba a falatokat, párosítva a legjobb tételekkel, és olyan emberek tervezik meg a legapróbb részletekig magát a programsorozatot is, akik igazi öreg rókák a szakmában, de ennek ellenére jól párosítják az újhullámos vonalat a bor és champagne adta történelmi hagyományokkal. Jóleső polgári értékek adta életérzés járja át az embert, amikor a Kolostorok és Kertekben egy pohár borral a kezében francia sanzonokat hallgat. Ezt akár már giccsnek is hívhatnánk, de csak a szürke hétköznapokért élni igazán időpocsékolás.
Persze nem árt, ha már előre tisztázzuk magunkban ennek a gasztokulturális kasztrendszernek a létezését. Mert a legfinomabb bárányszelet élvezetébe könnyen belerondíthat az, ha egyébként kimondani sem tudjuk azt a francia kifejezést, amivel az elkészítési módját jelöli a séf. De ugyanúgy furcsa érzés töltheti el azt az embert is, akinek egyébként nem esik nehezére megkülönböztetni a halevő kést attól, amivel megvajazzuk a zsemlét, és pontosan tudja, hogyan kell az etikett szerint tartani egy pezsgőspoharat, akkor, amikor egyszerű sörpadokhoz kell leülni a rendelt étel elfogyasztásához.
A Balaton Wine & Gourmet-ról nehéz eldönteni, hogy a polgári középréteget akarja felhúzni az elithez, vagy a magasabb társadalmi státuszúakat közelebb hozni az emberléptékű polgársághoz. Mert mindegyik jellegzetességéből akadt bőven a fesztiválon. A szervezők valódi kockázata pedig nem is az időjárás volt, hanem hogy ez a kettő társadalmi csoport egymás felé, vagy egymással ellentétes irányba indul-e el? Hogy erről ítéletet mondjunk, még néhány alkalomra egészen biztos, hogy szükség lesz. Addig a veszprémiek, mint a pohárba kitöltött bort csak köröztetik, szagolgatják a fesztivált.
Mindenesetre egy izgalmas társadalomkísérlet Veszprémben. De a legjobb az egészben, hogy kísérleti nyúlként még ettünk és ittunk is egy jót közben.
