A veszprémi várban zajló fejlesztéshullám nem csak az egyházi épületeket érte el, a Tűztorony lábánál található Simoga-ház sem maradt ki ebből a folyamatból, igaz, ez nem az érsekség várrekonstrukciós projektjének volt a része, hanem az Európa Kulturális Főváros programból finanszírozták. Pont úgy, mint a tőszomszédságában található Foton létrehozását, vagy a Tűztorony környékének felújítását.
A Simoga-házat szeptember 1-jével nyitották meg és rögtön egy kontinenshatárokat lebontó tárlattal készültek a Művészetek Háza munkatársai. Pontosabban kettővel egyszerre, amelyek összekapcsolódtak, ez a kapocs pedig Brazília volt a fotókiállításban.
Az első tárlaton Kurt Klagsbrunn, osztrák fotóművész képeit mutatták be. Az osztrák, zsidó származású Klagsbrunn a második világháború idején Bécsből emigrált Brazíliába, ahol menedéket talált. A fotóművész itt új hazára lelt és a háború után is Brazíliában maradt. A brazíliai élete alatt végig fotózta a dél-amerikai országot. Nem csak a természeti csodákat, hanem az emberek mindennapjait is. Brazíliában többen vallják, hogy az ő képei is segítettek abban, hogy a brazilok látásmódja, a saját magukról és haázjukról alkotott képük megváltozzon egy pozitívabb irányba.
Veszprémbe az 1940 és 1960 között képeiből készült válogatást hozták el. A képek dokumentációs és művészi értékük mellett megőrzik azt a frissességet, amellyel a fiatal európai fotós felfedezte Brazíliát. Tanúi annak a folyamatnak is, amelynek során a menekültek, akik arra kényszerültek, hogy hátrahagyjanak mindent hazájukból, megtalálják az eszközöket arra, hogy újraépítsék érzelmi és szakmai kapcsolataikat azon a földön, amely menedékül szolgált nekik. A sorozat képei közéletet és magánéletet, politikát és gazdaságot, gazdagokat és szegényeket, vidéki falvakat és nagyvárosokat ábrázolnak. Megjelennek rajta a brazil futbalmeccsek hangulatképei, de Klagsbrunn a riói karneválon is készített emberközpontú képeket.
A megnyitón ott volt Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter is, aki beszédében kiemelte: amikor belekezdtek az Európa Kulturális Fővároa program megvalósításába Veszprémben, arra számítottak, hogy így még jobban megismerik Európát és Európa is Veszprémet, de végül ezt túlteljesítve új barátokra is leltek, ráadásul egy olyan ország esetében is, mint Brazília, amelyik nincs is a kontinensen.
A miniszter ezzel arra is utalt, hogy ez már a harmadik olyan Brazília-tematikus kiállítás, ami Veszprémbe jön az EKF évben, ezzel pedig a két nemzet kapcsolata is erősödik, kulturális alapokon.
Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere is ezt a kulturális alapokon épülő hidat emelte ki a köszöntőjében, ami a két nemzet között egyre inkább erősödik az EKF alatt, és aminek Veszprém fontos építője.
Brazília és Magyarország közti kapcsolat viszont nem csak most kezd kibontakozni. Valójában számos magyar gyarapította és formálta az évtizedek alatt Brazília államát. Ők ugyancsak a Holokauszt idején emigráltak ki a tengeren túlra, de tehetségük kibontakoztatásában ez sem gátolta őket.
Pont erről szól a Művészetek Háza másik, Kurt Klagsbrunnéval rokon fotókiállítás. A tárlat a nagykövetség és a brazíliai Stefan Zweig Ház közös szervezésében jött létre. Ez az intézmény számos olyan emléket őriz, amelyekben a Brazíliába emigrált európaiak, főleg zsidók élete elevenedik meg. A Veszprémbe hozott fotókon összesen 39 ilyen embert mutatnak be, közülük pedig 12 magyart.
Ilyen például Szenkár Jenő karmester, aki – miután elmenekült Brazíliába – ott létrehozta az ország első szimfonikus zenekarát. De említhetnénk Kürschner Izidort is, aki labdarúgóedzőként elsőként ért el sikereket nemzetközi porondon is Brazília egyik legnépszerűbb klubkával, a Flamengoval.
Őket és a többi Brazíliába menekült ember munkásságát is méltatta Susan Kleebank, nagykövet, aki hangsúlyozta, hogy Brazília meleg szívvel befogadta ezeket az emigránsokat, akik a világháború és a nácizmus szörnyűségei elől menekültek hozzájuk, ők pedig meghálálva ezt gyarapították Brazíliát gazdaságilag, kulturálisan és a művészetekben is.
A kiállítás a Művészetek Háza S-stúdiójában, a Simoga-házban szeptember 1-től látogatható.
