Ha őszinte akarok lenni, valójában még egy-két éve se gondoltam volna erre, pedig Viktoria Podolskaya már jó ideje dolgozik a városban azon, hogy Veszprém is felkerüljön a balett térképére, s akár hasonló státust vívjon ki magának ez a klasszikus művészeti ág, mint amelyben Budapesten, Szegeden vagy Győrben része van: 2008 óta oktatja itt a táncot, a Csermák Antal Művészeti Iskola, valamint az általa alapított Victoria Art & Sport Egyesület keretein belül közel 100 növendékkel foglalkozik.
Ahhoz persze sok egyéb szerencsés csillagállásnak kellett összejönnie, hogy a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány az Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával június végén megrendezze az első Hungarian Ballet Grand Prix-t, de minden bizonnyal Viki munkássága is hozzájárult ahhoz, hogy ez a régóta dédelgetett álom Veszprémben, az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központban valósulhatott meg.
A nemzetközi versenyre a világ 18 országából közel kétszáz 7-18 év közötti növendék érkezett, akik nyolcfős nemzetközi zsűri előtt mérhették össze a tudásukat amatőr és profi kategóriában öt korcsoportra bontva, a megmérettetésen pedig a veszprémi táncosok sem maradtak alul. Sőt! Tíz produkcióból hat dobogós lett: semi-professional kategóriában egy arany, három ezüst és egy bronzérmet is elhoztak, Tóth Lara és Murvai Nóra pedig harmadik helyezést elért „Szúnyog” című koreográfiájukat a záró gálán is előadhatták.
Veszprémi eredmények az első Hungarian Ballet Grand Prix-n:
● pre- competitive duett Szakács Jázmin és Ungváry Gréta – 1. hely
● junior 1 solo, modern/ neo classical Tóth Lara – 2. hely
● junior 1 group modern Flu – 2. hely
● junior 2 duett modern Kis Dorottya és Tóth Lara – 2. hely
● junior 2 duett, Murvai Nóra és Tóth Lara – 3. hely
● pre competitive duett Müller Eszter és Benyó Dénes – 3. hely
Tóth Lara és Murvai Nóra
A lányokkal a verseny után néhány héttel találkoztunk, hogy meséljenek élményeikről. Nóra 14 éves, Lara 13, a balett régóta fontos szerepet tölt be mindkettőjük életében: még az óvodában, 4-5 éves korukban jelentkeztek a mesternő kurzusaira, azóta töretlen lelkesedéssel gyakorolnak. Mint mondják, a balett rendkívül kecses és szép művészet, ráadásul remekül kikapcsol: tánc közben szinte megszűnik a külvilág – ezért is szeretik annyira. „Amikor balettozom, nem gondolok arra, mit fogok holnap csinálni, vagy hogy mi történt velem eddig, csak arra figyelek, hogy szépek legyenek a mozdulatok, és közben teljesen átélem a táncot” – magyarázza Nóra.
A klasszikus balett mellett modern táncot, ritmikus gimnasztikát és sztepp táncot, illetve a nyári kurzusokon hip-hopot is tanulnak, amelyek mind fontosak a technikai fejlődéshez. Bár a balett a legtöbbek számára hobbi (hiszen a profi karrier esélye eleve nagyon kicsi), félszívvel, 80%-os erőbedobással ezt akkor sem lehet csinálni. A heti háromszor-négyszer két-három órás foglalkozás tulajdonképpen a minimum, ha az ember bármilyen eredményt szeretne elérni, de egy-egy nagyobb verseny előtt minden nap járni kell gyakorolni, emellett rendszeresek a fellépések is városi rendezvényeken. Utóbbiak szintén fontos szerepet töltenek be: azon túl, hogy hozzájárulnak a balett népszerűsítéséhez, a gyerekeknek jó lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy szokják a közönség előtti szereplést. Mindez persze néha kemény tud lenni iskola mellett – Lara a Rózsa úti Általános Iskola 8.-os tanulója, Nóra szeptemberben kezdi meg a 0. évfolyamot a Vetési Albert Gimnáziumban –, de a lányok egyáltalán nem bánják, a befektetett energia pedig meg is térül.
Mindketten számos díjjal rendelkeznek: a Hungarian Ballet Grand Prix-n elért eredmények mellett Nóra leginkább egy szentpétervári nemzetközi versenyre büszke, ahol csoportban dobogós helyezést értek el és a gálán is felléphettek; Lara ugyancsak ezt a versenyt említi, ő ott egy klasszikus balett szólóval is indult, amivel a 3. helyet nyerte el. Emellett 2021-ben a megyéből egyedüliként a MOL Tehetségtámogató Programjába is beválogatták, ami elmondása szerint nagyon sokat adott neki abban, hogy magabiztosabban merjen színpadra lépni. „Rengeteget segített a program abban, hogy rájöjjek, nem kell annyira izgulni egy fellépés miatt, csak neki kell menni azzal a tudattal, hogy megcsinálom és jó lesz” – mondja. Ez a mentalitás a grand prix-n is jól jött, amikor egy nap alatt három számban is versenyzett, az egyes számok között pedig nem sok felkészülési idő volt. De a hétköznapokban is sokat jelent mindaz, amit a balett ad: önbizalmat, tartást, fegyelmet, az átszellemülés képességét.
Azt egyébként ők is úgy látják, ritka, hogy egy vidéki városban ilyen magas színvonalú képzés álljon rendelkezésre amatőr szinten is, hogy az egyesületben rendszeresen tanulhatnak a hazai és nemzetközi balett világ kiválóságaitól. Persze fejlődni mindig lehet, ezért is nagyon jó, hogy elkészült az ActiCity. „Korábban a Hangvillában tudtunk gyakorolni, ott csak egy termünk volt. Nem volt kicsi, de így, hogy több, kisebb és nagyobb termünk is van, sokkal jobban ki tudjuk használni a terepet, és több táncórára is lehetőség van” – mesélik a lányok.
A Hungarian Ballet Grand Prix gáláján a Szúnyog című nyertes koreográfiájukat is előadhatták
Hatalmas lépés az is, hogy Veszprémben rendezték meg Magyarország első nagyszabású nemzetközi balettversenyét. Ezeknek a megmérettetéseknek óriási szerepük van: a sikeres szereplés egy komoly presztízsű versenyen ugródeszkaként szolgálhat a legnevesebb balettiskolákba és társulatokba. De a legfontosabb, hogy a gyerekeknek lehetőségük van megismerni az erősségeiket és gyengeségeiket, látják, miben kell még fejlődniük, gyakorolhatják a rivaldafénnyel járó félelmeik leküzdését, a szakma kiválóságaitól kapott elismerések és a nagyon magas színvonalon táncoló növendékekkel és profikkal való találkozás pedig plusz lendületet, inspirációt adhat nekik. Ez az amatőr balettosok esetében is lényeges, ráadásul számukra általában kevesebb lehetőség adódik költséges külföldi versenyekre utazni, így még nagyobb szó a Hungarian Ballet Grand Prix létrejötte.
„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy az EKF támogatásával megvalósulhatott egy ilyen, a balettversenyek világában is kiemelkedő esemény. Fantasztikus volt megélni, hogy 18 országból érkeztek versenyzők, láthattuk, ők hol tartanak, miben kell még fejlődnünk. Nagyon jó volt látni például a japán táncosokat, akik már nagyon profi szinten tartanak: ők gyakorlatilag egyáltalán nem izgulnak színpadra lépés előtt, sugárzott róluk, hogy egyszerűen örülnek, hogy végre felléphetnek és megmutathatják, mit tudnak. Valahogy így kellene hozzáállnunk nekünk is” – meséli Lara. A verseny mellett lehetőségük volt hazai és külföldi balett mesterek kurzusain is részt venni, ami szintén hasznos tapasztalat volt. „Két napot Viktoria mesternővel töltöttünk, egy napot pedig Albert Mirzoyan balett mesterrel, aki a Magyar Operaház balettmestere. Kemény, de nagyon érdekes órát tartott: jó volt látni, más országokban hogyan zajlanak a kurzusok, az órák, szigorúbbak-e a mesterek, miként bánnak a diákokkal. Tanulságos volt együtt balettozni a többiekkel, megfigyelni, ők hogyan tartják például a lábukat, hogyan használják a technikákat. Sokat fejlődtünk azáltal is, hogy a balett mesterek csak egyszer mutatták meg a mozdulatot, aztán rögtön le kellett tudni követni, és a rúd- és középgyakorlatoknál sem »másolhattuk« egymásról. Nagyon ügyesek voltak a többiek; azt azért látjuk, hogy ők profi szinten gyakorolnak, ezért is örülünk, hogy a következő tanévben heti három helyett mi is már négy-öt alkalommal fejleszthetjük a technikát” – teszi hozzá Nóra.
Mindemellett az emberi kapcsolatok sem elhanyagolhatók, ráadásul a sikeres szereplés eredményeként a gyerekek ösztöndíjjal utazhatnak ki Japánba a 2024-es Grand Ballet Competition-re. Utóbbi különösen nagy öröm számukra, hiszen néhány éve már terveztek a japán versennyel, akkor azonban a Covid közbeszólt.
Nóra és Lara abban bíznak, a Hungarian Ballet Grand Prix a jövőben is visszatér Veszprémbe, a helyi balett élet pedig még tovább fejlődik és minél többen szeretnek bele ebbe a csodálatos világba. Ami őket illeti, bár profi táncosi karrierben kevésbé gondolkodnak, inkább hobbiként tekintenek a balettre, abban biztosak, a tánc felnőve is el fogja őket kísérni.
