Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Létezhet-e európai identitás?

2023. június 21. 22:24
Az identitás kérdését járja körül a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának konferenciája, amelyen szerdán dr. Navracsics Tibor térségfejlesztési miniszter, korábbi uniós biztos az európai identitásról tartott előadást.

Navracsics mindenekelőtt az identitás történelmi alakulását vázolta. Mint mondta, az identitás nem volt mindig jelen a politikában, az első világháború után például a funkcionális irányzatok váltak egyeduralkodóvá, ezeknek az elmúlt évtizedben tapasztalt gyengülésével azonban újra napirendre kerültek azok a kérdések, hogy miért alkotunk egy közösséget és mi különböztet meg minket másoktól. 

Identitásra épülhet politika, de vajon képes lehet-e a politika identitást teremteni? – tette fel a kérdést a miniszter. Mint kifejtette, a nemzeti identitás a 18. században alakult ki, a francia abszolutizmushoz köthet: itt merült fel először a gondolat, hogy az identitás a birodalom alapjává válhat, hiszen minél egységesebb nemzeti értelemben az állam, annál hatékonyabban működik. Ez merőben szembe ment a korábbi korok elképzeléseivel, elég csak Szent István intelmeire gondolni, első királyunk ugyanis a sokszínűségben, a soknemzetiségű államban látta az erőt. Visszatérve Franciaországhoz: 1789-ben, a nagy forradalom idején mindössze a lakosság 15 százaléka beszélte a ma irodalmi nyelvként ismert francia nyelvjárást – száz évvel később már 90 százalék. A közös nyelv, a nemzeti öntudat ebben az időszakban vált államformáló tényezővé. Ugyanebben az évszázadban alakultak ki a modern nemzetállamok Európa-szerte. 

A huszadik században azonban az egymást követő nagy háborúk azt a közvélekedést alakították ki, hogy a nemzetállamok közötti különbségek szükségszerűen a kontinenst tönkretevő háborúkat termelnek ki, ezt a sorsot pedig csak úgy kerülhetjük el, ha letérünk az eddig járt útról. Erre két lehetőség adódik – vette sorba Navracsics. Az egyik, hogy szoros technikai együttműködést hozunk létre a nemzetállamok között, ami lehetőséget teremt a konfliktusok békés rendezésére. A másik út pedig az, hogy kialakítunk egy a nemzeti identitást meghaladó, közös öntudatot.

A ma Európai Unió néven ismert közösséget 1950-ben szén- és acélunióként hozták létre, tehát nem az identitás, hanem a praktikum oldaláról közelítették meg a kérdést: ha a szén és acéltermelést közös felügyelet alá vonják, az államoknak nem lesz lehetőségük észrevétlenül haderőt fejleszteni. Ahogy bővült a közösség és új tagállamokat fogadtak be az együttműködésbe, a keretek is mind tágabbá váltak, a gazdasági együttműködést a politikai egészítette ki, a nyolcvanas években pedig felmerült a közös, európai identitás kérdése is. 

Illusztráció: ALEXANDRE LALLEMAND / UnsplashIllusztráció: ALEXANDRE LALLEMAND / Unsplash

1984-ben az Adonnino-bizottság kapta azt a feladatot, hogy az európai identitás megteremtésének feltételeit kidolgozzák. Ők vetették fel, hogy szükség van közös zászlóra, himnuszra, olyan programokra, amelyek kialakítják az európai uniós polgárságot, és ami ráébreszti a nemzeteket, hogy több szál fűzi össze őket, mint amennyi elválasztja egymástól. Ilyen program az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés, de az Erasmus is, aminek kifejezett célja volt, hogy a diákok nemzetközi közösségeket hozzanak létre, hiszen a csereprogramban szövődött barátságok és szerelmek jó eséllyel egész életre meghatározók lehetnek.

Hogy létrejöhet-e európai identitás? Navracsics Tibor szerint igen, egyre jobban kiviláglik, hogy az olyan, egy-egy nemzet által önállóan nem megoldható nehézségek, mint a migránsválság vagy a klímaváltozás a közös politikai térre terelik a figyelmet, nemzeteken átívelő politikai közvéleményt alakítanak ki. Ugyanakkor a miniszter szerint az európai identitásnak csak akkor van esélye, ha a nemzetiségi identitásokból fakad, nem pedig azokkal szemben jön létre, az európai történelem szükségszerűségei miatt ugyanis egy ilyen szembenállásból mindig a nemzeti identitás fog erősebben kikerülni.

Schöngrundtner Tamás
Szalai Csaba
további cikkek
Elindult a Házasság Hete Veszprémben Házasság hete Elindult a Házasság Hete Veszprémben Vasárnap délelőtt a Kálvin János parki református templomban megnyitották a Házasság Hetét Veszprémben, amelyhez kapcsolódóan áldó istentiszteletet is tartottak a házaspárok számára. Az esemény célja, hogy a házasság értékeit, szépségeit és kihívásait egyaránt bemutassa, valamint ráirányítsa a figyelmet a családok közösségi erejére. tegnap 16:25 Nemesvámosi Lencse- és Hurkafesztivál – ahol ízek és hagyományok találkoznak közélet Nemesvámosi Lencse- és Hurkafesztivál – ahol ízek és hagyományok találkoznak Ha van olyan fesztivál, ahol a füst, az ízek és a jókedv összefonódnak, akkor az a Nemesvámosi Lencse- és Hurkafesztivál. Évről évre egyre nagyobb tömegeket vonz, és nem véletlenül: a falusi vendégszeretet, a hagyományos receptek és a közösségi élmény itt olyan kombinációt alkotnak, amelyet egyszerűen nem lehet kihagyni. 2025. február 8. 21:56 Orbán Viktor: Magyarország a konzervatív politika laboratóriuma közélet Orbán Viktor: Magyarország a konzervatív politika laboratóriuma Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Madridban, a Patrióták Európáért pártcsalád csúcstalálkozóján arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt tizenöt évben a szabad, konzervatív és keresztény értékrenden alapuló országgá vált. 2025. február 8. 15:32 „Ma is megállok a padnál, ahol régen éjjelente aludtam” közélet „Ma is megállok a padnál, ahol régen éjjelente aludtam” A Veszprémi Érseki Főiskolán közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítést szerveztek. A Szabadító című dokumentumfilm rávilágít, a bűnözés és a drogok világából van kiút. 2025. február 8. 18:14

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.