Magyarország legrégebbi rózsalugasa a Fertődi Eszterházy-kastélyban például épp a napokban nyitotta meg újra kapuit: a kastély parkjában található kertet eredetileg IV. Eszterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő álmodta és építtette meg 1908-ban. A kert a grófnő halála után fokozatosan veszített a pompájából, 2016-ban azonban uniós forrásokból sikerült felújítani. Az eredeti építményekből a 220 méter hosszú, kereszt alakú lugasrendszer és a központi pavilon maradt meg – előbbire 8000 rózsatövet futtattak fel. Ezzel a magyar rózsafajták legteljesebb gyűjteménye alakult itt ki, amelyek minden év május-júniusban bontogatják szirmaikat.
A Budatétényi Rózsakert még ennél is több virágot vonultat fel: a 2 és fél hektáros terület 9000 rózsatövével hazánk legnagyobb rózsa génbankjának számít, ahol 1200 különböző fajtát tartanak olyan esetre, ha egy újonnan felbukkanó kártevőnek ellenálló típusra van szükség. Ennek ellenére a rozárium nem csupán a szakmának szól – néhány éve felújították a sétányt, padokat, esőbeállókat helyeztek el a kényelmesebb felfedezés érdekében. Az egyes fajtákat kis táblák jelölik, melyek között kínai, iráni és bulgár rózsákat is találunk, 205 pedig közülük magyar fajta, melyek gyakran egy-egy település nevét viselik.
Ám ha ennél is bőségesebb kínálatra vágyunk, irány Csongrád-Csanád megye és a Szeged melletti Szőreg, ahol régi hagyománya van a rózsatermesztésnek. A hungarikummá is választott rózsamezők a holland tulipánmezők látványával vetekednek, utóbbihoz hasonlóan pedig a júniusi Rózsaünnepen (idén június 23-25. között tartják) a rózsatermelők mindennapjaiba is betekinthetünk. A háromnapos fesztivál részeként pedig a karneváli felvonulást sem érdemes kihagyni, mely során többek között feldíszített lovaskocsik, hintók, triciklik, veterán autók vonulnak végig a 6 kilométeres úton, a szemlélődök között pedig több tízezer szál rózsát és milliónyi rózsaszirmot szórnak szét.
