Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A „legősibb foglalkozás” fénykora Magyarországon

2023. április 12. 9:20
A legősibb foglalkozások közt tartják számon, ma már viszont illegalitásban űzik csak. Pedig a XIX. században, de még a XX. század első felében is virágzott ez a sikamlós iparág, aminek a bordélyházak adtak otthont. Többek közt Veszprémben is.

Ahogy a XIX. században a társadalmi átrendeződés miatt megnőtt a városok lélekszáma, úgy lettek egyre összetettebbek ezek a közösségek is. Ez szinte törvényszerűleg magával vonzotta azt is, hogy a szolgáltatóipar is reagáljon a megjelent igényekre. Ezek között pedig ugyan megbújva, de ott volt a prostitúció is a társadalom egy mélyebb, de egyáltalán nem eldugott rétegében.

Persze a kéjelgés nem volt újdonság az 1800-as évek emberének sem, ahogy a korábbi évszázadokat, de helyesebb, ha azt mondjuk, hogy évezredeket is végigkísérte. Az ókori Római Birodalomban például virágzott, aztán a kereszténység térnyerésével az erkölcs a mindennapi élet követelménye lett, ez mégsem vetette vissza a prostitúciót, csupán a társadalmak underground szintjeire száműzte.

Így fordult rá Európa a XIX. századra, amikor komoly társadalmi átrendeződések zajlottak le szerte a kontinensen, a polgári középosztály megerősödött, sok fiatal, köztük számos nő került fel a nagyobb városokba jobb munka és élet reményében, viszont becsületes munka jóval kevesebb adódott, mint amennyi igény lett volna rájuk, így pedig sokan egyedül és munka nélkül maradtak, ami megalapozta a prostitúció melegágyát. 

Hölgyet ilyenkor nem volt nehéz találni egy alkalmi kapcsolatra a férfiaknak, hiszen számos kocsmának volt ilyen extra szolgáltatása is az italkimérő pult mögötti helyiségben. Ezeken kívül a kor férfijai ismerték a kéjnőtanyákat, ezek olyan helyek voltak, amit 2-3 hölgy bérelt ki, kifejezetten azért, hogy itt nyújthassák szolgáltatásaikat. Ezek voltak a bordélyházak elődjei.

A prostitúció kezdett nagyipari jelleget ölteni, viszont ezzel együtt a nemi betegségek is felütötték a fejüket. Ezek közül is a legelterjedtebb az úgynevezett bujakór, vagy ma ismert nevén a szifilisz volt. Többek közt Ady Endre is ebben szenvedett élete végén, de a betegség már a XIX. században is szedte az áldozatait.

A monarchia területén belátták, hogy betiltani nem tudják ezt a szolgáltatást, ezért inkább szigorú szabályokat alkottak, hogy ki űzheti legálisan. Az első ilyen rendeletet 1867-ben adták ki, ami kimondta, hogy csak 30 évnél idősebb, büntetlen előéletű nő vezethet bordélyházat abban a lakásban, ahol más rajta kívül állandó jelleggel nem él. Ezt az engedélyt, amit akkoriban bárcának hívtak, a korabeli rendőrségtől kellett kikérni, a bordélyházban alkalmazott lányoknál – akik 17 éves kortól kezdhették az ipart – pedig négynaponta orvosi vizsgálat volt előírva.

Bár elsőre ellentmondásnak tűnik, de a bordélyházak népszerűségéhez a kor konzervatívabb világképe is hozzájárult, amikor még gyakoriak voltak a szülői nyomásra történt érdekházasságok. A férjek ezért gyakran keresték legalább a testi boldogságot az ilyen szolgáltató hölgyeknél.

Bár a bordélyok szabályzása megtörtént, hamar kiderült, hogy a felvevőpiac nagyobb annál, mint amit korlátok közé tudnak szorítani, ezért 1884-ben egy újabb rendeletet adtak ki a fővárosban, ez már engedélyezte a magánkéjnők működését, de ezt is be kellett jelenteni, valamint előírták, hogy nem szólíthatnak le csak úgy az utcán senkit.

A bordélyok között is voltak különbségek, némelyik kifejezetten luxushelyként volt számontartva, itt akár vacsorát is felszolgáltak a férfiaknak, a hölgyek pedig táncos, énekes előadásokkal is készültek, de mellettük ugyanúgy működtek azok a kéjlakok is, ahol a paraszti sorból a városokba költöző egyszerű lányok keresték a megélhetésüket sokkal puritánabb körülmények között.

A magyar bordélyok fénykora aztán a monarchia felbomlásával leáldozott. 1926-tól be is tiltották a működésüket, igaz, ekkor még a prostitúció legális volt, azt az államrendőrség felügyelte egészen 1950-ig, amikor végleg illegálisnak nyilvánították ezt a szolgáltatást.

A bordélyházak homályos világa Veszprémben is megvolt abban a korszakban. A város legismertebb bordélya a Pázmándi utcában működött, ezt korabeli feljegyzések alapján a helyben állomásozó katonák is szívesen látogatták a XX. század elején főleg, ahová a mai Csermák-lépcső vezet fel, árnyas környezetével visszaadva azt hangulatot, amikor veszprémi férfiak taposták a lépcsőket egy alkalmi légyott megkaparintásának céljából.

Hajas Bálint
további cikkek
Ha benézünk az étterem ablakán, a harmónia köszön vissza Life&Style Ha benézünk az étterem ablakán, a harmónia köszön vissza Aki vegán éttermet nyit, az nem csak egy új gasztronómiai vállalkozásba kezd. Valamiért az ilyen vendéglátóhelyeknek van egy semmi máshoz nem hasonlítható különleges, megnyugtató atmoszférája. Pláne akkor, ha a hely évszázados történelemmel bír, amiről mintha mesélnének a falak. Veszprém legújabb ilyen étterme pontosan ilyen. 2023. október 16. 13:19 A gyümölcs, ami pálinka akart lenni, de valami sokkal izgalmasabb lett Life&Style A gyümölcs, ami pálinka akart lenni, de valami sokkal izgalmasabb lett Eddig leginkább csak a hollywoodi filmekből ismertük azt a történetet, amikor a főhős egy elhibázott döntése miatt indulnak el a bonyodalmak, aztán kellő merészséggel ezekkel szembenéz, majd a végén bölcsebben, tapasztaltabban learatja a babérokat. Pedig a Balaton-felvidéki valóság is szül ilyen helyzeteket, de itt még mozgó vonatokról sem kell leugrálni hozzá, mint a filmekben, elég csak a gyümölcsösbe kisétálni. 2023. október 16. 13:11 Ősszel sem kell elbúcsúzni a természetes vitaminforrásoktól! Life&Style Ősszel sem kell elbúcsúzni a természetes vitaminforrásoktól! Legyen színpompás ősszel is a tányérod! 2023. október 16. 13:07 Fenntartható luxus a mindennapokban Life&Style Fenntartható luxus a mindennapokban Rybicska Nóra ékszerkészítő vállalkozása nem gyermekkori vágyálomból indult ki, és soha nem is volt az a nő, aki sportot űzött volna a szebbnél szebb ékszerek felhalmozásából. Az egyszerű, letisztult elegancia illik hozzá, az ékszerekben pedig az alkotó folyamat, az apró mechanikai részletek fogták meg. Az úton a férje segítségével indult el, aki tizenkilencre húzott lapot, és parfüm helyett fűrésszel és reszelővel lepte meg a feleségét a különböző ünnepeken. Nórával a drágakövek és egyéb anyagok eredetétől kezdve a karátszámon át igyekeztünk a legapróbb részletekig megbeszélni, hogy mitől válhat egyedivé egy olyan luxusékszer, ami fenntartható és még a mindennapokban is a megfizethető kategóriába esik. 2023. október 16. 13:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.