2023. március 25.
//
Irén névnap

A vár egyházi épületeiből jelentjük

A veszprémi várnegyed is bekapcsolódik az EKF kulturális évadba. Már egy éve zajlanak a munkálatok a veszprémi várnegyedben. Minden a terv szerint halad, így 2025-re teljesen elkészül a Veszprémi Érsekség által indított fejlesztés, amely 18 egyházi tulajdonú műemlék épületet érint és mintegy 250 éve, a barokk kor óta nem látott léptékű beruházást jelent. Most megmutatunk néhány részletet ebből, miután az érsekség péntek délután nyilvános bejárást tartott.

A magyar kormány támogatásából 2020-2025. között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás nemcsak a Veszprémi Főegyházmegye, de Veszprém Megyei Jogú Város és térsége, valamint országos viszonylatban is jelentős mértékű műemlék-helyreállítási fejlesztés. Egyszerre hitéleti, turisztikai és jelentős munkahelyteremtő beruházás. Hozzájárul a helyi közösség megerősödéséhez, Veszprém regionális szerepének és nemzetközi ismertségének megerősödéséhez. Nem túlzás történelmi léptékű megújulásnak nevezni, hiszen ha a veszprémi vár történetében teljeskörű megújítást keresünk, egészen a barokk korig, azaz mintegy 250 éves távlatba kell visszamennünk az időben.

A beruházás 18 műemléki épület külső és belső megújulását, 35 ezer négyzetméter épített és mintegy 10 ezer négyzetméter szabad területet érint, többek között a helyiek és idelátogatók előtt korábban elzárt kertek megnyitását is. Az épületekben – az egyházi (liturgikus és pasztorális) rendeltetés mellett – turisztikai látványosságok is készülnek, amelyek még vonzóbbá teszik a veszprémi várnegyedet a lakosság és az ide érkezők számára. A legtöbb épület a hozzá tartozó kerttel közösségi térré válik, melyben a Veszprémi Főegyházmegye gazdag történelmét, jelentős és különleges értékeit bemutató állandó és időszaki kiállítások, különböző programok, pihenésre és lelki elmélyülésre alkalmas terek nyílnak meg.

A nagyszabású fejlesztést 2021-től összetett előkészítő munka kísérte. A régészeti, építés- és művészettörténeti kutatásokat festő-, stukkó-, fa-, fém-, kő- és szilikát-restaurátori vizsgálatok követték, melyek magas hozzáadott értékkel bírnak a hazai múzeumszakmai, műemlékvédelmi és művészettörténeti egyetemes tudást tekintve is. Eredményeiket figyelembe véve tíz építész generáltervező és két tájépítész csapat dolgozott a várnegyed megújítási tervein. A fejlesztési koncepció több fontos társadalmi, szervezeti és közösségi igény szem előtt tartása mellett készült. A felújítást négy generálkivitelezői csapat végzi, napi szinten mintegy 450 személy vesz részt a feladatok elvégzésében. A munkák tekintetében kihívást jelent a tér szűk keresztmetszete, hiszen egy „város a városban” elhelyezkedésű, a belvárosból járművekkel egyirányú utcán megközelíthető műemlékegyüttes megújulásáról van szó. Így az építőanyagok és dolgozók várnegyedbe való fel- és lejutását egy egyedülálló – mintegy 42 méter magas és 80 tonna súlyú – felvonókkal kiegészített térállványrendszer is segíti a várhegy keleti oldalánál, melyen felül további öt daruval valósul meg az anyagmozgatás.

A teljes várnegyed fejlesztés 2025-ig tart, de már ez az év is nagy jelentőségű. A felújítás ugyanis megáll egy időre, bekapcsolva ezzel bizonyos épületeket és tereket a Veszprém-Balaton 2023 Európai Kulturális Fővárosa programsorozatba. Cél, hogy 2023-ra egyházi és kulturális rendezvények a várban megtarthatóak legyenek, valamint elkészüljön a 18 beruházásban érintett épület tető- és homlokzati rekonstrukciója. A tervek szerint idén látogathatóvá válik az érseki palota egy része. A Szent Mihály Főszékesegyház liturgikus eseményekre alkalmassá válik, így a húsvétvasárnapi feltámadási szentmisén már együtt ünnepelhetnek a hívek. A műemlék-helyreállítás munkaközi állapotát a Work in Progress ’23 nyitókiállítás mutatja majd be. A látogatók tematikus útvonalakon járhatják be az addig elzárt várnegyed épületeit, így a Körmendy-házat és a Biró-Giczey házat, valamint egyes kerteket. Bepillanthatnak a kulisszák mögé: megtudhatják, hogyan zajlanak a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés. 2024-ben a kivitelezés folytatódik, hogy 2025-ben lezáruljon a teljes műemlék-helyreállítás. 2025-ben nyílnak meg a Veszprémi Főegyházmegye állandó kiállításai, például az Érsekségi Kincstár. A Főegyházmegye történetét bemutató interaktív kiállításnak a Kisszeminárium ad otthont. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény állandó kiállítása a Körmendy-házban, időszaki tárlatok pedig a piarista gimnázium földszinti tereiben lesznek látogathatók. 

Mindez a számok nyelvén

18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített, 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg 2020-2025. között. Immáron a teljes beruházási terület 70%-án, mintegy 25 ezer négyzetméteren zajlik folyamatos munkavégzés.

A projekt előkészítő és jelenlegi fázisában eddig mintegy 100 kutatási dokumentáció keretében kerültek feltérképezésre a vár történeti és védendő értékei.

  • Ezek régészeti, festő-, stukkó-, fa-, fém-, kő-, szilikát-restaurátori és művészettörténeti, építéstörténeti kutatások eredményei, melyeket közel 40 szerződésben rögzítettek a szakemberekkel.

Az engedélyek száma több mint 200. Ezek közül:

  • 24 db építési- örökségvédelmi engedély,
  • mintegy 180 db restauráláshoz kapcsolódó engedély.
  • Az engedélyek száma folyamatosan növekszik a munkálatok előrehaladtával.

Mintegy 450 ember dolgozik a fejlesztés ütemtervre történő elkészülésén:

  • köztük jelenleg mintegy 15 műszaki ellenőr,
  • nagyságrendileg 140 fa-, kő-, festő-, fém-, stukkó-, papír-, kályha-restaurátor.

18 épületből 12-nek megújul a tetőszerkezete.

Egy nagyméretű állványrendszer és 5 daru segíti az építőanyag mozgatást és az építőmunkások várnegyedbe való bejutását.

  • A nagy térállványrendszer 42 méter magas és mintegy 80 tonna súlyú.

A beruházási területen több, mint 15.700 négyzetméter állványzat került felépítésre.

  • Ezek és a kivitelezési munkákat segítő daruk megépítése 2-3 hónapon át tartott.
  • A megépítésükön, összeállításukon 42 ember dolgozott.

A kivitelezés során eddig beépített építőanyag mennyisége: mintegy 1500 tonna.

2023-ra a mintegy 10 ezer nm szabad területből 600nm kert kerül megnyitásra.

Work In Progress

A Veszprémi Főegyházmegye Gizella Múzeum kiállítása betekintést nyújt a veszprémi Várnegyed 2020-2025. között tartó műemlék-helyreállításába. A léptéke és összetettsége miatt különleges műemlékhelyreállítást, a kutatások eredményeit, a restaurálások és a tervezés döntési helyzeteit, koncepcióját és az aktuális állapotát mutatjuk be. Nem frontális közlésre, egyirányú ismeretátadásra, sokkal inkább elgondolkodtató párbeszédre törekszünk. A kiállítási témák feldolgozásához kül- és beltérben egyaránt az interakció kialakításához lehetőséget teremtő eseménytereket szeretnénk kialakítani, ahol a különböző korosztályok igényeihez rugalmasan alakítható feltételek állnak rendelkezésre. Tervek szerint a kiállítás egyes elemei átalakulhatnak a későbbiekben megnyíló állandó kiállítás elemeivé, más részei pedig vándorkiállítások, bemutatók, időszaki kiállítások részeiként élhetnek tovább.

Képek
vehir.hu
Domján Attila

További cikkek

Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során
Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során
Tizennyolc műemléki épület újul meg a 2020-2025 között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás során. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést és magát a tervezést is egy jelentős kutatási, feltárási munka előzte meg. A projekt feladatait a kezdetektől folyamatosan dokumentálják az örökségvédelmi hivatal felé, a kivitelezéshez kapcsolódva pedig a védett műemléki épületeken végzett beavatkozások, az épületek egyéb tartozékainak és elemeinek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles. A várnegyed megújítása során a műemléki szakemberek számos, korábban alig, vagy nem is ismert kincsre, érdekességre bukkantak.
Ismét Veszprém felett őrködik a királyi házaspár
Ismét Veszprém felett őrködik a királyi házaspár
Rövid időre eltűntek, de már ismét az eredeti helyükön állnak Szent István és Boldog Gizella szobrai a veszprémi Vár végében. Hamarosan bárki meglátogathatja őket, ráadásul apró, de lényeges változásokat is ki lehet majd szúrni a szobrokon.
Köddé vált veszprémi templom
Köddé vált veszprémi templom
Számos középkori írásos emlék említ egy templomot a veszprémi Várban, aminek a tornya ma már nem emelkedik a magasba. Ez persze nem olyan meglepő annak tükrében, hogy az évszázadok alatt számos épületet bontottak le, vagy alakították át, viszont ennek a templomnak a maradványait még ma is keresik a régészek, pontos helye pedig máig találgatások tárgyát képezi. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze a Veszprémi Szemlébe írt cikkében igyekezett a fellelhető dokumentumok és logikus következtetések alapján elhelyezni az egykori épületet.
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
A húsvéti szentmisével nyitja meg kapuit a székesegyház
Bár a várban található egyházi épületek felújítása csak 2025-ben készül el, az Európa Kulturális Fővárosa évben szinte minden munkálatot szüneteltetnek majd.
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.