ÜSTÖKÖS
Távcsővel hajnalban már most is meg lehet találni az Északi korona csillagképben a közeledő C/2022 E3 üstököst, ami február elsején kerül legközelebb a Földhöz. Ekkor lesz a legfényesebb – akár kisebb kézi távcsővel, binokulárral is el lehet csípni, de mégis érdemesebb egy-két nappal korábban próbálkozni vele, amikor a Hold korábban nyugszik és nem okoz maga is fényszennyezést. Ráadásul ekkor a Zsiráf csillagképben tartózkodik majd az üstökös, ami cirkumpoláris – vagyis egész éjszaka látható, nem nyugszik le, így ha az időjárás is megengedi, bőven lesz idő a megfigyelésére.
Sebestyén Attila fotója az üstökösről december 19-én (Forrás: eszlelesek.mcse.hu)
EGYÜTTÁLLÁSOK
Március elsején az égbolt két legfényesebb objektuma, a Vénusz és a Jupiter kerül közel egymáshoz – legalábbis látszólag: kevesebb mint egy fok távolságra láthatók majd egymástól. A napnyugta után kezdődő műsor szabad szemmel is látványosnak ígérkezik, és nagyjából két órán keresztül, este nyolcig figyelhető meg, amikor a páros lebukik a horizont alá.
Április 11-én a Vénusz egy másik égi látványossággal is találkozik: a Fiastyúk nyílt csillaghalmazhoz kerül néhány foknyi távolságra. Ez szintén egy szabad szemmel is élvezhető jelenség lesz, kis kézi távcsővel azonban valóban pompás élményt nyújtanak majd.
A Jupiter és a Vénusz kettőse március 1-jén a Stellarium szimulációjában
CSILLAGHULLÁSOK
Talán kimondhatjuk, hogy 2022 pocsék volt hullócsillagok szempontjából: a két legjelentősebb meteorraj, a Perseidák és a Geminidák is erős holdfényszennyezés mellett érkeztek, ami jelentősen rontotta az élvezeti értéküket. Idén szerencsére fordul a kocka! Augusztus 13-án a Perseidák tetőzése két nappal az újhold előtt várható, vagyis kellően sötét lesz egész éjszaka ahhoz, hogy a halványabb meteoritok is láthatóvá váljanak és így akár óránként 60-70 hullócsillagot is láthassunk. Az év leglátványosabb csillaghullása, a Geminidák meteorraj december 14-én, egy nappal újhold után történik, száz fölötti meteorittal jutalmazza azokat, akik a hidegben is kitartóan kémlelik az eget.
NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS
A leglátványosabb nem természetes űrbéli jelenség kétségkívül a Nemzetközi Űrállomás átvonulása fölöttünk, ami egész évben visszatérően követhető. A Nemzetközi Űrállomást könnyű felismerni: gyakran az egyik – ha nem a – legfényesebb csillagszerű pont az éjszakai égbolton, ami egyenletes sebességgel halad, és közben nem villog, mint a repülőgépek. De nem kell a vakszerencsére bíznunk magunkat, ha látni szeretnénk: a HeavensAbove oldalán, miután beállítottuk a pontos tartózkodási helyünket, részletes előrejelzéseket kaphatunk arról, hogy mikor tűnik fel az ISS, sőt, az oldal egy csillagtérképet is generál nekünk, ahol azt is láthatjuk, merrefelé kell keresnünk az égen az űrlaboratóriumot.
HOLDFOGYATKOZÁS
Október 28-án részleges holdfogyatkozást figyelhetünk meg: égi kísérőnk a Föld légkörének árnyékán halad keresztül. A fogyatkozás magyar idő szerint este nyolckor kezdődik és nagyjából fél egyig tart, a maximumát negyed tizenegy körül éri el.
A Hold vonulása a földárnyékban. (Infografika: NASA)
A fogyatkozás megfigyelhetősége (NASA)
