2023. február 3.
//
Balázs névnap

Keddtől több mint nyolcmilliárdan leszünk

Az ENSZ előrejelzése szerint a Föld népessége kedden, november 15-én eléri a nyolcmilliárdot. A túlnépesedés itt nem áll meg, a modellek azt jelzik, hogy a csúcsot a 2080-as években érhetjük el, amikor 10,4 milliárdan lakunk majd ezen a bolygón.

2022. november 15-én a Föld népessége eléri a nyolcmilliárdot. A túlnépesedés trendje tehát folytatódik, az üteme azonban lassul – a növekedés mértéke az 1950-es évek óta nem volt annyira alacsony, mint most. Az ENSZ szakértői azt vetítik előre, hogy 2030-ban 8,5; 2050-ben pedig 9,7 milliárd ember él majd a bolygón. A népességnövekedés a 2080-as években állhat le, ekkorra 10,4 milliárdos lélekszámot jósolnak, és a kutatók arra számítanak, hogy ettől kezdve az évszázad végéig stagnál majd a szám.

Ma már tisztán látszik ugyanis, hogy a népességrobbanás nem a végtelenségig folytatódó tendencia. Azokban az országokban, ahol az egészségügy jelentős fejlődésen megy keresztül, eleinte óriási a növekedés: hiszen csökken a gyermekhalálozás, kitolódik a várható élettartam. A fejlődés és a vele járó jóllét azonban kényelmessé teszi a fiatalokat, a gyerekvállalás komoly anyagi áldozatvállalással és rengeteg lemondással jár, amire egyre kevesebben hajlandók. Jó példa erre Kína: évtizedeken át élt az “egyke-törvény”, tiltották a második gyerek vállalását a kínai szülőknek. A fejlődés azonban ott is hasonló eredményeket hozott, mint nyugaton: csökken a gyermekvállalási kedv, mára pedig odáig jutottunk, hogy az állam támogatja a több gyereket vállaló családokat. 

Ennek ellenére az ENSZ előrejelzése szerint 2023-ban India lélekszáma megelőzi majd Kínát. 

A fejlett és fejlődő államokban egyaránt csökken a gyermekvállalási kedv, sőt, ijesztő méreteket ölt az elmagányosodás. Japánban 2020-ban a háztartások 38 százalékában egyetlen ember élt, a teljes lakosság 20 százaléka egyedülálló, az elvileg legaktívabb szerelmi életet élő huszonévesek körében a nők 50, a férfiak 70 százaléka egyedülálló. Magyarországon az idei népszámlálás adataira még várnunk kell, de már legutóbb, 2011-ben is a háztartások harmada egyszemélyes volt, az arány pedig a trendek alapján várhatóan tovább romlott az elmúlt évtizedben. 

Illusztráció: ENSZIllusztráció: ENSZ

De nemcsak arról van szó, hogy kevesebben élnek párkapcsolatban és még kevesebben családban. Noha ma már a csapból is a pornó folyik és egy üveg ásványvizet is alulöltözött nővel próbálnak eladni, téves lenne azt gondolni, hogy belefulladunk a szexualitásba. Hihetnénk, hogy bár több az egyedülálló, de ezzel együtt megnőtt a párkapcsolaton kívüli aktusok száma – csakhogy a kutatások szerint nem ez történt. 

A népesedés-kutatók nemzetközi felmérései alapján a mai huszonévesek és harmincasok sokkal kevesebbet szexelnek, mint a nagyszüleik tették ugyanebben az életkorukban. 

Látható tehát, hogy a fejlődő és fejlett országokban az emberek eltávolodnak egymástól, kevesebben élnek kapcsolatban, még kevesebben vállalnak gyereket, ami a népesség csökkenéséhez vezet. Globálisan azért látunk mégis növekvő számokat, mert sok állam elmaradottabb, később léphetett a technológiai és társadalmi fejlődés útjára, azonban amint elérnek a mai amerikai-európai-délkelet-ázsiai szintre, várhatóan ugyanezek a jelenségek náluk is felbukkannak majd. Azok az előrejelzések, amelyek a 20. század második felében végtelenbe tartó növekedést és tizensok milliárdos népességet vetítettek előre, mára idejétmúlttá váltak. A Föld lélekszáma valahol tíz és fél milliárd fő környékén meg fog állni az évszázad utolsó húsz évében. 

Az ENSZ jelentése kitér arra is, hogy a 2050-ig előrevetített népességnövekedés több mint felét nyolc állam produkálja majd: A Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Pakisztán, Nigéria, a Fülöp-szigetek és Tanzánia. A 2050 utáni növekedést pedig Afrikának a Szaharától délre eső területeitől várják a szakemberek. 

Ezzel együtt a 65 év felettiek aránya a világon az idei 10 százalékos szintről 16 százalékra emelkedik majd az évszázad közepére. Ezen a ponton a 65 évnél idősebbek száma több mint kétszerese lesz az öt évnél fiatalabbak létszámánál. A globális várható élettartam 2019-ben elérte a 72,8 évet, ami kilenc évvel magasabb az 1990-es értéknél, 2050-re pedig 77,2 évig is felkúszhat ez az adat. 

Schöngrundtner Tamás

További cikkek

Megújul a veszprémi vasútállomás
Megújul a veszprémi vasútállomás
Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz csatlakozva többek között új külső homlokzatot kap az utasforgalmi épület és megszépül a váróterem belseje is, akadálymentes mosdókat és fedett utasbeállókat alakítanak ki, valamint új utcabútorokat is kihelyeznek az állomásépület környezetében és a középső utasperonokon.
Navracsics Tibor: a kultúra segítheti a gazdasági növekedést
Navracsics Tibor: a kultúra segítheti a gazdasági növekedést
A kultúra segítheti a gazdasági növekedést, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozatot arra szeretnék használni, hogy a kultúrára alapozva az egész régióban gazdasági növekedést indítsanak el - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a 30. Turizmus Évadnyitó Gála 2023. rendezvényen tartott köszöntőjében.
Mától már csak az új éves autópálya-matricák érvényesek
Mától már csak az új éves autópálya-matricák érvényesek
Lejárt a tavalyi éves országos és megyei autópálya-matricák érvényessége kedden éjfélkor, szerdától már csak a 2023-as éves matricák érvényesek.
Alelnököt választott az Ifjúsági Kerekasztal
Alelnököt választott az Ifjúsági Kerekasztal
Kovács Örs korábban a VEDIÖK elnökeként, jelenleg pedig Veszprém ifjúsági tanácsadójaként eddig is azon dolgozott, hogy a fiatalok minél inkább szót kapjanak az őket érintő döntésekben, a továbbiakban pedig az Ifjúsági Kerekasztal alelnökeként is ezen munkálkodhat.
Az óvodásokat szólította meg a Szilágyi iskola
Az óvodásokat szólította meg a Szilágyi iskola
Környezetvédelmi versenyt szervezett óvodásoknak a Szilágyi Keresztény Iskola.